Kedden lép életbe „a megerősített jogi határzár”, amit a kormány javaslatára szavazott meg a parlament március elején – írta az MTI.

Eszerint

•  a menedékkérőknek a határon lévő tranzitzónákban kell kivárniuk kérelmük jogerős elbírálását,
• kérelmet kizárólag személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani,
• a zóna Magyarország felé zárt, de Szerbia felé szabadon elhagyható.
• A szabályozás a kísérő nélkül érkező, 14 és 18 év közötti gyermekekre is vonatkozik.
• A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés. 

A kérés benyújtása előtt a menedékkérők hosszas várakozásra kényszerülnek a kerítés tövében, a Szerbia és Magyarország közötti senkiföldjén, ahol nincsenek meg az állátás megfelelő körülményei.

Az egész ország határsáv

A rendelkezés értelmében már nem csak a határkerítéstől számított nyolc kilométeres sávban elfogott illegális határátlépőket lehet visszaszállítani a kerítésen kívülre a tranzitzónához, hanem azokat is, akikre az ország más területén találnak a rendőrök.

A röszkei és a tompai tranzitzónában összesen 324 konténert telepítettek, bővítésük folyamatban van.

A kormány a szigorítást azzal indokolja, hogy eddig a menedékkérelem benyújtása után a tranzitzónából az ország belsejébe szállítottak szabadon kijárva a menekülttáborból inkább nem várták meg kérelmük jogerős elbírálását, hanem amint lehetett folytatták útjukat nyugat felé.

Igaz, a kormány álláspontja alapján lényegében senki sem kaphat menedékjogot a háborús területekről érkezve sem, mert az út során már áthaladtak a magyar kormány szerint biztonságos országon – Törökországon, Szerbián, és az EU területére is beléptek Görögországban, ahova azonban az EU szerint nem lehet visszatoloncolni senkit. 

A röszkei és a tompai tranzitzónában összesen 324 konténert telepítettek, bővítésük folyamatban van.

Borítókép: kerítés a szerb-magyar határon, AFP / Kisbenedek Attila