A Sándor-palota összefestékezése miatt ma kezdődött a Budai Központi Kerületi Bíróságon a két, garázdasággal és rongálással vádolt aktivista, Gulyás Márton és Varga Gergő pere. A tárgyalásról szóló tudósításunkból kiderül, hogy mindkettőjüket bilincsben, vezetőpórázon vezették a bíróság elé.
Az ügyről megkérdeztük a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét. Kádár András a következőképpen foglalta össze a tudnivalókat:
mivel a bilincs és a póráz viselése megalázó, ilyen kényszerítő eszközök használatára a hatóságoknak csak akkor van lehetőségük, ha az indokolt és arányos, mert
Tudomásunk szerint egyik eset sem áll meg egyik vádlottra sem. A rendőrségnek már csak azért is tudnia kéne, hogy súlyosan jogsértő, amit tesznek, mert pár éve kártérítést kellett fizetniük valakinek, akit ugyanígy megaláztak.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának is van a kérdésben kiforrott esetjoga, több ilyen ügyben is kártérítést ítéltek meg az érintetteknek. Ráadásul az EU-nak van egy 2016-os irányelve is, ami pont erről szól, igaz, Magyarországnak még van ideje, hogy a jogrendszerét összhangba hozza vele.
Mindezek fényében nehéz másra gondolni, mint hogy a vádlottak megalázása kifejezetten célja volt az ügyben a döntést meghozóknak.
5. cikk
A gyanúsítottak és a vádlottak megjelenítése
(1) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyanúsítottakat és a vádlottakat fizikai kényszerítő intézkedések alkalmazása révén ne állítsák be bűnösként a bíróságon vagy a nyilvánosság előtt.
(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy fizikai kényszerítő intézkedéseket alkalmazzanak, ha az említett intézkedések alkalmazására az adott ügyben felmerülő konkrét, biztonsággal kapcsolatos, vagy azon okból van szükség, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat megakadályozzák a szökésben, vagy abban, hogy harmadik személyekkel kapcsolatba lépjen.
(Borítókép: Gulyás Mártont vezetik bilincsben és vezetőpórázon a tárgyalására, 2017.április 13-án. Fotó: Bődey János/Index)