Harmadjára helyt adott a rendőrség egy egyetemista panaszának, akit jogalap nélkül szállítottak le a vonatról, állítottak elő és bilincseltek meg a váci kapitányságon – írja közleményében az egyetemistát képviselő Magyar Helsinki Bizottság.
Maga az eset még tavaly februárban történt. A kalauz hamisnak hitte a szobi egyetemista kormányhivatal által kiállított utazási igazolványát, ezért megállíttatta a vonatot. Nem volt az, ennek ellenére a vasutas rendőrt hívott. A leszállított egyetemista abban bízott, hogy a rendőrök tisztázzák az ügyet. Ehelyett választhatott, hogy vagy később megy be a rendőrségre, vagy ott rögtön beviszik. Utóbbit választotta, erre megbilincselték, majd három és fél órán át fogva tartották, ebből két órát padhoz bilincselve töltött a folyosón. Végül tanúként hallgatták meg a közirat-hamisítás miatt indított büntetőeljárásban, majd elengedték.
Akkoriban a MÁV és a rendőrség is azt állította, minden renden történt, semmi szabálytalanságot nem követtek el. Ennek ellenére az egyetemista úgy gondolta, méltóságában és személyi szabadságában megsértették, ezért panaszt nyújtott be a rendőrségen. Ezt viszont sem az első fokon eljáró váci kapitányság, sem a másodfokon illetékes Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nem tartotta megalapozottnak, az indoklás szerint azért, mert az intézkedő rendőröknek mérlegelés nélkül kellett elfogadniuk a kalauz véleményét, a kapitányságon meg éppen nem állt rendelkezésre szabályos előállítóhelyiség.
Ezután jött a bíróság. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly novemberben hatályon kívül is helyezte a panasz elutasítását. Szerintük ugyanis a bilincselés szükségtelen volt, mert semmi sem mutatott arra, hogy az egyetemista szökni próbált volna, végig nyugodt és együttműködő maradt. Ráadásul az okozott hátrány nem állt arányban az intézkedés törvényes céljával. A bíróság rámutatott arra is, hogy bűnelkövetés gyanúja esetén sem kötelező a bilincs alkalmazása.
De már a lefoglalási jegyzőkönyvből is kiderül, hogy az utazási igazolvány nem volt fénymásolat, és a szükséges pecsétek is mind megvoltak – ezt már a helyszínen is fel kellett volna ismerniük a rendőröknek. Ezért magára az előállításra sem volt szükség. A panaszt elutasító rendőrségi határozat indokai tehát „megalapozatlanok és részben iratellenesek” voltak. A bíróság ezért kötelezte a rendőrséget a panaszeljárás megismétlésére. Ez meg is történt: