Hivatalosan is miniszterelnök-jelöltnek választja szombaton Botka Lászlót az MSZP. A szegedi polgármester ezzel formálisan is a párt élére kerül 2018-ig. Olyan feltételeket szabott, amelyekkel garantáltak a konfliktusok a párton belül.
Már most borítékolható az MSZP szombati miniszterelnököt jelölő kongresszusának eredménye. Az egyetlen jelölt Botka László szegedi polgármester, aki mellett már januárban kiállt a komplett szocialista elnökség, tavasszal el is indult Botka országjárása, a Fidesz és a kormánypárti sajtó pedig már most Orbán egyik kihívójának kijáró vehemenciával támadja.
A szocialista küldöttek mostani döntése tehát tekinthető egy formális aktusnak, mégis az MSZP életében némileg érzékelhető változásokat hozhat, hogy a kongresszus megszavazza Botkát miniszterelnök-jelöltnek, és ezzel elfogadja az általa pár héttel ezelőtt benyújtott programot.
A programban ugyanis Botka olyan lépésekre is támogatást, felhatalmazást kér, amely nagy valószínűséggel komoly konfliktusokat fog gerjeszteni az - ilyesmire amúgy is sokszor hajlamos - MSZP-n belül. Botka ugyanis a következő dolgokhoz kéri a szocialista küldöttek támogatását (az idézetek a pályázatából valók):
Botka miniszterelnök-jelöltté választása után a tervek szerint már hétfőn felállítják az úgynevezett országos választási bizottságot (ovb), amely az MSZP választási felkészülését vezeti. Ez a testület némileg átfedésben van az elnökséggel, de lényeges különbség, hogy az élén nem Molnár Gyula elnök, hanem a miniszterelnök-jelölt, vagyis Botka áll. Tehát a szegedi polgármester formálisan átveheti a párt irányítását a kampányban, persze a testülettel közösen.
Jelenleg Botka egyik legfőbb támogatója Molnár Gyula, így ez aligha fog feszültséget okozni kettőjük között. Például Molnár Gyula is Botkával egybehangzóan beszélt arról a héten a 168 órának, hogy nem a párt pillanatnyi belső erőviszonyait fogja mutatni a választási lista.
A konfliktusok ideje tehát a párton belül akkor jöhet el, amikor Botka személyi döntéseket hoz, és megüzeni, megnevezi azokat, akiket nem akar egyéni jelöltként vagy listán látni.
Alapszabály szerint az egyéni jelöltekről a helyi szervezetek döntenek az MSZP-elnökség jóváhagyásával, az országos listáról pedig az MSZP-elnökség és az országos választmány. De nehezen képzelhető el, hogy a miniszterelnök-jelölt tiltakozása ellenére valaki jelölt maradhasson.
Botka korábban azt mondta az Indexnek, hogy ez a bizonyos "együttdöntési jog" azért szükséges, mert egyértelmű, hogy ha előbb választ a párt miniszterelnök-jelöltet, mint jelölteket, akkor a programot megtestesítő miniszterelnök szava is számít a jelöltek kiválasztásánál.
A Hungexpón tartandó kongresszus szombat délelőtt zárt üléssel kezdődik, majd délután - a kormányfőjelölt megválasztása után - Molnár Gyula pártelnök szólal fel és Botka László mond programbeszédet. A rendezvényre - más meghívottak mellett - 400 küldöttet és tanácskozási jogú párttagot várnak - mondta Nyakó István sajtófőnök.
Botka pár napon belül - vagy rögtön a kongresszuson - megnevezi a párt országos kampányfőnökét is, aki a szervezeten keresztülviszi a központi akaratot, üzeneteket. Az Index úgy értesült, hogy erre a posztra Tóbiás József volt elnöknek van a legnagyobb esélye.
Botkának az MSZP-n belül a kongresszusi felhatalmazás után ugyanakkor szinte korlátlan hatalma lesz. Hiszen ő vezeti a választásokig a párt legfőbb döntéshozó testületét. Az utolsó érvet pedig 2018-ig bármikor előveheti: nincs b-terv, nincs alternatíva, jelenleg nem nagyon látszik olyan miniszterelnök-jelölt az MSZP-ben vagy a párt körül, akire le lehetne cserélni 2018-ig.