A múlt heti manchesteri öngyilkos merénylet áldozataira emlékezve, egy perces néma csenddel kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése.
A nap egyik fontos pontja a Fidesz által lex csicskának elnevezett pártfinanszírozási törvénymódosítási javaslat. Ennek megvitatására 14 óra után kerül sor.
A pártok kampányköltekezésének átláthatóságát ígérő javaslatról az egyik benyújtója, Kósa Lajos frakcióvezető nem is tagadta, hogy Simicska Lajos és a Jobbik lehetséges kapcsolata miatt fogalmazták meg.
Valószínűleg a Fidesz attól tart – nem is teljesen alaptalanul –, hogy a pártra és kormányra megsértődött Simicska ingyen vagy nagyon jutányos áron adja ki a Mahir és a Publimont plakáthelyeit a Jobbiknak, így valamicske előnyt szerez a párt az amúgy eléggé a Fidesz és a kormány által uralt piacon. A törvényjavaslat két dolgot érne el:
A javaslat persze csak a pártok plakátolásának átláthatóságát követeli meg, ami tovább növeli a kormányoldal előnyét a politikai hirdetésekben. A Fidesz ugyanis elsősorban nem, illetve nem csak pártként kampányol, a kampányapparátus ugyanis nagyban épít a kormány hirdetéseire, amelyekre nem vonatkoznak a pártok megkötései, illetve az olyan megoldásokra, mint például a CÖF „ismeretterjesztő” plakátkampányaira.
A célpont ezúttal Európa fiatalsága volt. Nem nyugodhatunk, amíg nem győzzük le a terrort és nem teremtünk biztonságos Európát gyermekeink számára – mondta ülést megnyitó beszédében Kövér László. A házelnök ezután az FKGP egykori parlamenti képviselőjére, az elhunyt Pintér Istvánról beszélt, akire szintén néma csenddel emlékezett meg a parlament.
Az ülés Veresné Novák Katalinnal folytatódott, aki a Családok Világtalálkozója budapesti rendezvényéről beszélt:
„Meg tudtuk mutatni a magyar modellt, hogy számunkra a demográfiai problémák megoldása a magyar családok segítésében, nem pedig a bevándorlásban, az illegális migrációban van – mondta az államtitkár, aki szerint „Nagyon jól sikerült a programsorozat, amely egy nagy családi fesztivállal zárult az Andrássy úton”.
Novák megismételte az Orbán Viktor által a világtalálkozó csütörtöki nyitónapján meghirdetett programcsomagot, amelyben többek között egy-egy millióval csökkenhet a családok jelzáloghitele, a harmadik, majd minden azt követő gyermek megszületésével.
A vitához valamiért csak nők szóltak hozzá Veresné Novák Katalin után is.
"A demográfiai kérdés Magyarországon a legnagyobb probléma" – mondta válaszában Dúró Dóra. A Jobbik képviselője szerint a családtámogatási rendszer nem inflációkövető, így azok értéke az elmúlt hét évben nem változott. Dúró a Jobbik által többször szorgalmazott áfacsökkentés fontosságáról beszélt a gyermekneveléshez szükséges eszközök tekintetében.
"A 2009-es szintet sem érjük el a születésszámokat tekintve. 78 ezer magyar baba született külföldön hét év alatt – ez egy évnyi élveszületéssel egyenlő. "Ezzel kellene foglalkozni, nem azzal, hogy ilyen bizarr konferenciát tartanak Budapesten" – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke aki szerint a szociális bérlakásprogrammal kéne foglalkozni, amire az LMP 50 milliárd forintot szánna.
"Az Orbán-kormány bukásának is az éve lesz 2018." – mondta Bangóné Borbély Ildikó, nagy nemtetszést aratva az ülésterem kormánypárti oldalán. Az MSZP képviselője felrótta a kormánynak a tankötelezettség leszállítását 18-ról 16 évre, így 47 ezer gyerek kiesett a közoktatásból. Megemlítette, hogy gyermeknap alkalmából gyerekek állnak sorba ételosztáson, miközben a kormány a családok évének hirdette meg. "Az országot nem a gyermektelen politikusok, hanem Orbán Viktor teszi tönkre" – mondta az MSZP politikusa.
"Vannak olyan erők, akik támadják a családokat, a társadalom legfontosabb egységét. Értjük, hogy miért támadják: mert amikor gyermekeinkről van szó, akkor képesek vagyunk értük bármint megtenni, tehát ez egy hihetetlenül erős erő" – jelentette ki a Fidesz politikusa.
A hozzászóló nők sorát folytatta Hoffmann Rózsa. A KDNP politikusa szerint a párt maximálisan kiáll a kormány családtámogatási politikája mellett.
Bangóné Borbély Ildikó szerint a kormány tenyészállatnak tekinti a nőket, miközben semmit sem szól a kilakoltatás szélén élő családokról, a már megszületett gyermekeket érintő szegénységről.
Sok mindentől függ, hogy mennyi gyermek születik. Például attól, hogy mennyi szülőképes nő van az országban – mondta a Német Szilárd szemében szálkát jelentő MSZP-s politikus, arra híva fel a figyelmet, hogy sok szülőképes nő inkább elhagyja az országot és ott szüli meg gyermekét. megjegyezte, hogy Orbán hangzatos programja után a pénzügyminiszter, "Varga Mihály bejelentette, hogy a költségvetésben a programra egy huncut garas sincs."
Novák válaszában a 13. havi nyugdíjak elvételét, az egészségügyi költségvetés csökkentését, az adóemeléseket vetette az MSZP szemére az "elmúlt nyolc évből", amely alapján szerinte az MSZP kritikája hiteltelen.
Kövér László többször csendre intette a hangoskodó ellenzéket a vita során. Gyakran rázta meg a csengőt, nyugalmat kérve a képviselőktől.
"Azért hagytam a beszéd után kibontakozni a tetszésnyilvánítást, hogy időm legyen megtalálni a megfelelő szavakat, hogy kifejezzem azt a véleményemet, hogy amit az MSZP hétről hétre művel a parlamentben, annak a bolsevik gyökerekhez lehet, hogy van köze, de a parlamentarizmushoz semmi." – mondta Kövér László. "Sejtettük, hogy 1990 után eltelik egy kis idő, amíg megszokják a parlament valódi légkörét, de 27 év után már illene a vitapartnert annyira tiszteletben tartani, hogy amikor nála van a szó, akkor nem üvöltöznek be. Ez nem a kocsma. Legyenek szívesek mérsékelni magukat, mert ez a kocsma. Tetszik Tudni? Nem az utca, hanem az országgyűlés. Önnek is van joga, hogy megszólaljon, amíg ezt a jogát meg nem vonják. A házszabály szerint, természetesen.”
Az intermezzo után ismét Szél Bernadett kapott szót, aki szerint bármit is mond a kormány a családtámogatásról, még mindig hátrány kisgyermekes szülőnek lenni, bölcsődei helyek nincsenek, rugalmas munkaidőre nincs lehetőség, a CSOK-kal pár tízezer családot érnek el csak el, "keveseknek adnak sokat". "A családi pótlék 30 százalékkal emelkedjen és 20 ezer forintot kapjon minden egyszülős család" – mondta Szél, megjegyezve, hogy félmillió gyermek nő fel egyszülős családban, akikre a kormány nem fordít figyelmet.
Fontos, hogy mennyi magyar ember van a világon. Azt nem mondanám, hogy mi lemondunk azokról, akik nem Magyarországon születnek? Támogatjuk azokat a gyermekeket is, aki Magyarország közigazgatási határain kívül születtek.
"Egy értelemben valóban ellene megyünk a main streamnek: hogy mi nem a bevándorlásban látjuk a megoldást a problémáinkra. Mi a belső erőforrásainkra támaszkodunk." Ismételte meg Novák. Az államtitkár szerint Azt kell megnézni, hogy "a magyar gyermekek miért nem születnek meg abban a számban, mint amennyire vágynak a magyar fiatalok." Az államtitkár szerint nehéz volt a helyzet 2010-ben, a helyzet azóta javult, bölcsődei hely sincs elég, de több van, mint korábban.
Megszólalt egy férfi képviselő is, igaz, Apáti István a Jobbiktól már nem a demográfiáról, hanem a kormányzati korrupcióról beszélt.
"Mészáros Lőrinc egy év alatti százmilliárdos gazdagodásából látszik, a kormány célja nem csak a legbefolyásosabb, hanem az is, hogy a leggazdagabb legyen a miniszterelnök úr" – mondta utalva arra, kit jelent valójában Mészáros. Apáti beszélt
Egy fideszes felszólalás Botka László migránsbarát nyilatkozatait idézte fel. Erre Kontrát Károly reagált. Az államtitkár szerint az MSZP miniszterelnök-jelöltje szembe megy a józan ésszel, a valósággal, az általa vezetett város lakóival, amikor azt mondja, hogy a kerítést le kell bontani. "Azon leszünk, hogy a kerítés minél előbb lebontható legyen" – idézte Kontrát, majd később Dömötör Csaba államtitkár is, a napirend előtti felszólalások főszereplőjévé emelve a szegedi polgármestert, az MSZP kormányfő-jelöltjét.
"Az EP olyan megdöbbentő határozatot hozott, amelyben egyértelműen kiállnak egy terrorista mellett, pusztán azért,hogy Magyarországot támadják" – mondta Kósa Lajos a napirend előtti szakasz utolsó felszólalójaként. "Egy terrorizmussal gyanúsított és elítélt ember mellett állt ki az EP és a magyar baloldali képviselők." A Fidesz frakcióvezetője elismerte, hogy enyhe formájú terrorcselekményt követett el Ahmed H "a röszkei támadás megszervezőjeként", amikor hangosbeszélővel irányította a menekülteket, és követeléseket fogalmazott meg a magyar hatóságokkal szemben – ezért kapta a büntetési tételből a legenyhébbet, 10 évet.
"Megdöbbent egész Magyarország de egész Európának meg kellene döbbennie, hogy a féktelen politikai boszorkányüldözés oda juttatta az EP-t, hogy elítélik Magyarországot azért, mert egy nyilvánvalóan terrorista bűncselekményt elkövető embert feltartóztatnak? Hány száz embernek kell még meghalni, hogy végre felébredjenek a brüsszeli urak az elefántcsonttoronyban?" – mondta Kósa, aki szerint az EP ezzel a megöltek emlékét gyalázza meg.
Az LMP-től Szél Bernadett az Isztambuli Egyezmény ratifikációját kérte számon a kormányon. A nők elleni és a családon belüli erőszak elleni egyezményt az igazságügy minisztérium 2017 február 14-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre – a parlamenti elé azonban még mindig nem került az egyezmény, amelyhez a kormány három éve csatlakozott.
"Akarja ratifikálni a kormány, vagy arra vár, hogy megfúrja valaki az egyezményt, hogy ne tudjuk Magyarországon alkalmazni?" – kérdezte Szél, megjegyezve, hogy hiába lett a családon belüli erőszak külön bűncselekménnyé, így is heti egy nő hal meg kapcsolaton belüli erőszak miatt.
A Fidesztől Németh Szilárd "kijelentette, hogy az egyezmény ratifikálását kockázatosnak tartja. Ez kormány, vagy Németh Szilárd magánvéleménye?" – kérdezte az LMP társelnöke.
Völner Pál államtitkára szerint Magyarország nem lóg ki a sorból, az Európa Tanács 47 tagjából csak 23 tag ratifikálta az egyezményt, további 21 Magyarországhoz hasonlóan csak aláírta, így Németország és Nagy-Britannia is ebben a szakaszban jár, ráadásul több tagország hat év alatt nem jutott el az aláírástól a ratifikációig, Magyarország még csak három évnél jár.
Völner szerint a társadalmi egyeztetés után idén ősszel kerülhet a mér kész szöveg a kormány elé, ott dől lel, hogy a parlament mikor szavazhat az egyezmény ratifikációjáról.
A belügyminisztériumi statisztikák szerint 2015-ben 324, 2016-ban 391 kapcsolati erőszak bűncselekményt regisztráltak Magyarországon, lényegében minden napra jut egy, és ezek csak a bejelentett esetek, miközben óriási a látencia.
az egyezmény fő célja a nők elleni erőszak minden formájával szembeni fellépés, segítve az erőszak áldozatait. Magyarországon rendszeresen a családon belüli erőszak áldozatai kényszerülnek menekülésre a bizonytalanságba, miközben az egyezmény előírná, hogy Magyarországnak létre kell hoznia az áldozatokat segítő intézményrendszert.
Az államtitkár azonban nem nyugtatta meg a ratifikációért többször kiálló Szél Bernadettet, kijelentve, hogy a társadalmi egyeztetésen több volt az egyezménnyel szembeni észrevétel. Nem mondta ki azt sem, hogy Németh a magánvéleményét fogalmazta meg, azt viszont elmondta: az Isztambuli Egyezmény nem csodaszer.
Szél felháborítónak tartotta a választ: "elintézik heti egy nő halálát azzal, hogy ha Németország és Nagy-Britannia sem ratifikálta az egyezményt, akkor nem kell a magyar kormánynak sem...Tessék Ratifikálni a szerződést!" – követelte az LMP társelnöke.
A fideszes Tilki Attila a 2013 óta hatalmon lévő albán szocialisták miatt aggódott. Felszólalásában hosszasan beszélt arról, hogy a szocialisták kábítószer-ültetvényként tekintenek egész Albániára, a marihuána legalizálásán dolgoztak, majd állami szintre emelték a kábitószer-termesztést, és ebben a miniszterelnök kezére játszik, hogy befolyásos barátja Soros György. Ráadásul Edi Rama felesége az Open Society albániai képviseletének vezetője volt.
Milyen hatással van az albán nép életére a Soros-hálózat?
– szögezte a kérdést Szabó László államtitkárnak a képviselő.
Szabó örömteli hírt közölt a képviselővel, amely szerint az albán szocialisták és az ellenzéki demokraták megállapodást kötöttek május 18-án, amely garanciája lehet a választások tiszta lebonyolításának és az átlátható pártfinanszírozás feltételeinek megteremtésének.
"Albánia EU-tagjelölt ország, amely a tárgyalások megkezdése érdekében arra törekszik, hogy a közigazgatás, az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni területen és az emberi jogok témakörében érdemben előrelépjen" – mondta Szabó, megjegyezve, hogy bizony, a Soros civil szervezetei általi társadalmi befolyásolást figyelemmel kíséri az EU és az amerikaiak is, mert ott sem szeretik az adófizetők, ha a közpénzt erre használják. Az nem derült ki, milyen közpénzre gondolt Szabó.
Az viszont igen, hogy jön a parlamentbe Albánia. Az ellenzéki röhögcsélésre ugyanis Tilki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ha Albánia után Macedóniában is hatalomra kerülnek a szocialisták, a bevándorlási hullám újabb lendületét jelentheti, különös tekintettel Botka László nyilatkozatára, amely szerint mielőbb le kell bontani a déli határon húzódó kerítést.