Kovács Zoltán szóvivő elment Párizsba, hogy találkozzon  Emmanuel Macron francia államfő tanácsadóival. A találkozó után a kormányszóvivő az MTI-nek nagyon diplomatikus mondattal írta le a találkozó eredményét. Eszerint az új párizsi vezetés és a magyar kormány részéről "megvan a kölcsönös szándék egymás álláspontjainak megismerésére és a párbeszédre".

A találkozó alaphangulatát valószínűleg meghatározta, hogy az új francia elnök a múlt héten jól kiosztotta a kelet-európai uniós vezetőket, és néven ugyan nem nevezte, de a kritikát egyenesen a magyar kormánynak címezte. Macron többek között azt mondta: egyes kelet-európai politikai vezetők cinikusan viszonyulnak az Európai Unióhoz, nekik az EU csak annyi, hogy pénzt osszanak szét, anélkül, hogy tisztelnék értékeit. Macron szerint azonban

Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség.

A francia elnök szerint a kérdés most az, hogy Európa megvédi-e az alapértékeit vagy meghátrál az illiberális demokráciák és az autoriter rezsimek erősödése előtt.  

Erre kellett most gombot varrnia Kovács Zoltánnak. A kormányszóvivő reagált is az interjúban elhangzott bizonyos "udvariatlan" kijelentésekre. Szerinte "a párbeszéd alapját a kölcsönös tisztelet jelenti, és az, hogy tudomásul vesszük, hogy egyes kérdésekben másképp vélekedünk, másképp működnek az intézményeink, de a különbségeket tiszteletben tartjuk, és azok ellenére keressük az egyetértést és az együttműködés lehetőségeit".

Kovács találkozott a Le Monde egyik újságírójával is, és ennek hatására igencsak érdekes dolgokat osztott meg az MTI-vel. A kormányszóvivő szerint a külföldi és a francia sajtóban most  "is ugyanazok a sztereotípiák és negatív képek villannak fel és ugyanazok a kérdések érkeznek, amelyekkel az elmúlt években már sokat találkoztunk". Szavai szerint

Kovács Zoltán ezért azt szeretné, ha az ilyen típusú témákról folyó beszélgetésekben "a soha nem definiált európai értékek" helyett mindenki ragaszkodna inkább azokhoz a témákhoz, amelyek benne van az európai szerződésekben és alapdokumentumokban, és amelyekről jogi erővel bíró döntések és kötelezettségvállalások is születtek. A kormányszóvivő szerint csak ebben a keretben van értelme olyan kérdésekről beszélni, mint a szolidaritás, a törvények betartása, az együttműködés vagy Európa jövője. Az ezen túl mutató témák a politikai vélemény kategóriájába tartoznak.

Ezt a típusú felfogást nehezen fogadják el, hiszen továbbra is előszeretettel kapjuk azokat a kritikákat, támadásokat, amelyek soha nem definiált alapok mentén próbálnának fogást találni a magyar kormányon.

Kovács szerint ha konkrétumokról van szó, akkor könnyebben megtalálják a hangot. Ilyen például a francia fél által kiemelt témaként kezelt ügy, a kiküldött munkavállalók európai direktívája. "Ami francia részről szociális dömpingnek tűnik, az közép-európai részről agyelszívás" - mondta Kovács. 

A visegrádi négyek részéről ugyanakkor mindenki nyilvánvalóvá tette, hogy a visszaélések és a szabálytalanságok leküzdésére készek az együttműködésre és a párbeszédre, az alapvető szabadságokat érintő kérdésekben viszont az európai szerződéseknek kell útmutatónak lenniük, mondta a kormányszóvivő.