Ma este 8-kor hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, amiből a jelentkezők megtudhatják, felvették-e őket egyetemre. A pontszámok először a Felvi.hu oldalon válnak elérhetővé, de a felvételizők sms-ben is értesítést kapnak. Délután 3-tól a Rio Budapestben (1117 Budapest, Hengermalom út 133.) tartják a hivatalos ponthatárváró bulit, este 8-tól itt is megtudhatják a diákok a pontszámokat. A legfontosabb szakok ponthatárairól este 8-tól az Index is beszámol.
Idén 105 868-an jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők száma tavalyhoz képest 6 ezerrel visszaesett.
Ahogy minden évben, most is az ELTE-re szeretnének a legtöbben bejutni első helyen. Ide több mint 12 ezren jelentkeztek. A legnépszerűbb intézmények között elsősorban a nagy tudományegyetemeket találjuk, igaz, ezeken sok helyet is meghirdetnek. Ötezernél többen jelölték meg első helyen a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem valamelyik képzését.
A legtöbben a gazdaságtudományok, a pedagógusképzés és a műszaki képzési területen kerestek maguknak valamilyen szakot. A szakok közül ez a 12 legnépszerűbb:
A felvételin maximálisan 500 pontot lehet elérni: 200-200 pont a középiskolai teljesítmény és a felvételi vizsgának megfelelő érettségi eredményeinek összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével jön össze. További 100 pluszpont szerezhető az emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, tanulmányi versenyen elért eredménnyel. A minimum ponthatár 280. Ennél kevesebb ponttal nem lehet bekerülni a felsőoktatásba.
Azt, hogy az egyes szakokra hány ponttal lehet bejutni, egy matematikai algoritmus dönti el. Az algoritmus a jelentkezők összpontszáma alapján minden szakon felállít egy-egy országos rangsort. A program ezután a legtöbb pontot elért jelentkezőktől kezdve besorolja őket az általuk első helyen választott szakra és intézménybe. Amikor egy intézmény elérte a szakra felvehetők maximális létszámát, a program megállapítja a ponthatárt. A rangsorban ezután következő diákot ezután már a másodikként megjelölt képzésre sorolja be, majd így halad tovább.
A magasabb vagy alacsonyabb ponthatár nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyik szak jobb vagy rosszabb a másiknál. A ponthatár erősen függ a jelentkezők és helyek számától, de az érettségi-felvételi vizsga nehézségétől is.
41 szakon idén is előre meghirdettek már egy minimális ponthatárt. Aki ezt nem éri el, bármilyen jó eredménye is van, csak fizetős képzésre kerülhet be. Az állam ezekkel a központi ponthatárokkal szabályozza azt, hogy egyes szakokon hány diák tanulmányait finanszírozza.
Ezen szakok között népszerű és ritka képzéseket is találni. A jogász szakra például csak nagyon magas, 460-as pontszámmal lehet bejutni tandíjmentes helyre. Ahol a központi ponthatár alacsony, oda sok diák kerülhet be állami ösztöndíjasként. Ide tartoznak a kormány által nemzetgazdasági szempontból fontos képzések: az agrármérnöki szakra például már 300 ponttal felveszik az embert állami ösztöndíjasként. Ezek az előre meghatározott minimumpontszámok egyes esetekben az egyetemek befogadóképességétől függően lefelé és felfelé is módosulhatnak.