Index Vakbarát Hírportál

Nem tudsz angolul? Szeretnél tanulni? Hát azt nem!

2017. augusztus 31., csütörtök 07:54 | aznap frissítve

Minimum érthetetlen, ami a Nemzetgazdasági Minisztériumban zajlik a felnőttek nyelvoktatásának ügyében. Az idegennyelv-tudás fontos versenyképességi faktor, és ebben a magyar lakosság köztudottan igencsak rosszul áll. A tavaly állami pénzből elindított ingyenes angol és német kurzusokra túljelentkezés volt, a nagy érdeklődés miatt fel is merült, hogy növelik a keretszámokat. Az év elején azonban a Klebelsberg Központ éléről távozó Pölöskei Gáborné, Áder János húga került a terület élére, és hirtelen minden megváltozott. A keretszám csökkent, a kurzusokat szabályosan titokban tartják, és több megyében már el sem indították. Cikkünk megjelenése után az NGM azt közölte: a tanfolyamokra beiratkozóknak kevesebb mint harmada tett vizsgát, a nyelvi képzéseket pedig a vállalatokon belül akarják erősíteni.

Kedden arról írtunk, hogy országszerte lehet még jelentkezni a szeptemberben állami támogatással induló ingyenes nyelvtanfolyamokra. Ezt a lehetőséget valamiért nem reklámozták, pedig most is több ezren vehetnek részt egy éves alap- vagy középfokú nyelvtanfolyamokon a szakképzési centrumokban.

Több olvasónk szomorú csalódásról számolt be. A képzéseket elvileg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján lehet keresni, de az oldal kedden feltehetően nem bírta a terhelést, ezért többször is elérhetetlenné vált. Volt, aki felhívta a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, de ott sem tudtak segíteni a saját maguk által meghirdetett kurzusok ügyében, ezért az illetőt a területileg illetékes kormányhivatalhoz irányították.

Akinek sikerült elérnie az oldalt, az se jutott sokkal tovább. Egy olvasónk azt írta: egyik iskolában sem vették fel a telefont, az online jelentkezésnél viszont nem jelezték, hogy beteltek a csoportok. Három és fél órája ment rá végül, hogy megtudja, már nem tud jelentkezni.

Egy soproni olvasónknak az derült ki, hogy az egész megyében csak Győrben indulnak csoportok, így számára munka mellett esélytelen lenne oda ingázni. Egy másik olvasónk ezt írta:

Hosszas keresgélés és telefonálgatás után az derült ki, hogy senki nem tud semmit és észvesztő gyorsasággal tüntették el a választható képzések közül.

Az iskola sem tud semmit, tájékoztatást megint nem kaptak."

Mindenkinek jó volt

Ezek a gyors tapasztalatok egy olyan nyelvtanulási lehetőségről, ami a magyar felnőtt lakosság idegen nyelvtudását ismerve nagyon is hasznos lenne mindenkinek. Csakhogy alig működik. A már dolgozó felnőtteknek szóló ingyenes nyelvtanfolyamok ötlete 2016-ban fogalmazódott meg. Ekkor indultak el először - kissé megtévesztő néven - a Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II. nevű OKJ-s kurzusok. A képzéseket a munkaerőpiaci alapból finanszírozták. 

Az egyéves tanfolyamokon az órák 60 százaléka angol vagy német nyelvi képzés volt, 30 százaléka informatika, 10 százaléka pedig vállalkozói ismeretek. Szinte bárki jelentkezhetett: elég volt hozzá egy szakmunkási végzettség, korhatár nem volt, és egyáltalán nem kellett vállalkozónak sem lenni hozzá. A nappali vagy esti tanfolyamok végén ugyan volt záróvizsga, de aki ezt nem tette le, annak sem kellett kifizetnie a tanfolyam árát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium bábáskodásával elindított OKJ-s képzéseket azzal a céllal hirdették meg, hogy a kis- és középvállalkozások növekedését ne hátráltassa az idegen nyelvtudás hiánya. A tanfolyamok már tavaly is elég kaotikusan indultak. Az első sajtóhírek megjelenése után szabályos roham indult a helyekért. Eredetileg 10 ezret hirdettek meg, de rövid idő alatt 12 500-an jelentkeztek. Ők végül mind elkezdhették a tanfolyamot.  

Nyelviskolák szervezték

A tanfolyam szervezése is újszerű volt. Mivel a szakképzési centrummá alakult szakiskolák és szakközépiskolák nem éppen a magas színvonalú nyelvoktatásukról voltak híresek, a kurzusok megszervezésébe bevonták a módszertanilag jóval felkészültebb magán nyelviskolákat. "El lehet képzelni, hogy egy géplakatosokat tanító nyelvtanár milyen motiváltságú diákokkal találkozik és milyen eredményeket ér el velük" - mondta kérdésünkre egy, a programban részt vevő nyelvtanár.

Az ő nyelviskolájuk is szervezhetett ilyen képzést, amibe igyekeztek bevonni a szakképzési centrumok tanárait. Tesztelték őket, hogy vajon felvennék-e őket a nyelviskolába tanítani vagy szívesen tanulnának-e tőlük idegen nyelvet. Aki az óralátogatások alapján megfelelt, az onnantól a nyelviskola megbízásából dolgozhatott a programban, de többen bizony kihullottak a rostán.

Ez a program a nyelviskoláknak és a centrumoknak is jó volt, mondta az Indexnek Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. A centrumok fejkvótát kaptak a diákok után, ők adták a helyet és intézték a toborzást. A fejkvótából kb. egyharmad volt a nyelviskolák díja, a pénz kétharmadát a centrumok kapták, amiből eszközeiket is fejleszthették. A nyelviskolák érdekeltek voltak a hallgatók megtartásában. Sávosan kapták az óradíjat, így ha a 12 fős induló létszám 10-re csökkent, kevesebb pénz járt nekik. Ennek köszönhetően alacsony is volt a lemorzsolódás, mondta Salusinszky András.

Váltás a minisztériumban

A program sikerének láttán felmerült, hogy emeljék meg a keretszámokat. 2017 elején készült is egy előterjesztés az NGM-nél, hogy az eredeti 10 000 fős keretszámot visszamenőlegesen módosítsák 25 ezerre, így a 2017 februárjában induló keresztféléves képzésekre is többen fértek volna be, és idén szeptembertől is 25 ezer ember kapcsolódhatott volna be a programba. 

Az NGM-ben azonban a programot felügyelő szak- és felnőttképzési helyettes államtitkárság élén 2017 januárjában váltás következett be. A korábban a diplomamentő programot kidolgozó és ezt a projektet is végigvivő Odrobina Lászlót felmentették, helyére a Klebelsberg Központ éléről távozó Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János államfő testvére került.

Ezzel egy időben meg is indult a program gyors leépítése. Pölöskei Gáborné első intézkedései egyikeként visszavonta a létszámok bővítésére vonatkozó előterjesztést, mivel végiggondolatlan és felelőtlen lépésnek tartotta, hogy a kormány több mint 10 ezer embernek tette lehetővé az ingyenes idegennyelv- és informatika oktatást.

Ha nem hirdetik, nem is jelentkeznek

A 2017 februárjában induló keresztféléves képzésekre így már csak 2500 jelentkezőt engedtek be, a 2017/2018-as tanévre pedig az eredetileg tervezett 25 ezer helyett összesen csak 6 ezer helyet határoztak meg. Bizonyos megyék egyáltalán nem kaptak lehetőséget képzések indítására. A megyék között Baranya, Csongrád, Tolna, Vas mellett érdekes módon ott van Zala megye is, ahová a program felügyeletével megbízott Cseresnyés Péter NGM-es munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár is tartozik, így az ő választói sem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Veszprém megye csak arra  kapott lehetésget, hogy érettségivel rendelkezőket vegyen fel (alapfokú nyelvtudástól), a szakmunkásokat és a kezdőket kihagyták a programból.

Valamilyen oknál fogva a szak- és felnőttképzési terület új vezetése az elmúlt hónapokban minden eszközzel az ingyenes nyelvi képzések visszaszorítására törekedett. Forrásaink szerint a szakképzési centrumok vezetőinek tartott értekezleten Pölöskeiné azt kérte, semmilyen módon ne reklámozzák ezt a lehetőséget, főleg ne úgy, hogy ez nagyrészt ingyenes nyelvtanulást jelent. A vezetés mintha azt szeretné bebizonyítani, hogy ezekre a kurzusokra nincs igény.

Ha nem hirdetik, tényleg nincs. Ezért is voltak érdekesek a keddi cikkünk után érkező olvasói reakciók - merthogy a jelek szerint igenis sokan szeretnének részt venni ezeken a tanfolyamokon, ha még lennének. 

Szerettük volna megismerni az ügyben az NGM, Pölöskei Gáborné és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal álláspontját. Ahogy az elmúlt időben megszokhattuk, most sem kaptunk választ. Egy nappal kérdéseink elküldése után az NGM sajtóosztályán telefonon azt a szűkszavú választ kaptuk, hogy "majd egy későbbi időpontban" fognak válaszolni.

15 milliárdból 4,5 maradt nyelvoktatásra

A válaszok hiányában érthetetlen, ami ezen a területen zajlik. Miért építenek le egy jól induló programot? Miért vonnak el jelentős pénzeket a felnőtt lakosság idegennyelv oktatásából? Merthogy az uniós pénzek felhasználásáról szóló Széchenyi 2020 programban eredetileg összesen 17,2 milliárd forintot szántak felnőttek nyelvoktatására, amiből 10 milliárd forintot már el is vontak másra. 

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) eredetileg 15 milliárd forintot terveztek felhasználni az idegennyelv-oktatásra (további 2,5 milliárdot pedig a  Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban, a VEKOP-ban) . Mindkét program célja a lakosság foglalkoztatási rátájának 75 százalékra való emelése, amelynek hangsúlyos része lenne a munkavállalók és a vállalkozók idegen nyelvtudásának javítása.

A GINOP 15 milliárd forintja kb. 150 ezer felnőtt ingyenes nyelvtanítására lett volna elég. Ebből a pénzből azonban több mint 10 milliárdot 10 multinacionális cég vállalati tanműhelyének felépítésére használnak fel, írta meg a Hvg.hu. A tanműhelyek létrehozása és a duális képzés valóban fontos, de ennek semmi köze az idegennyelv-tanításhoz. A GINOP-ban végül csak 4,5 milliárd forint maradt a felnőttek nyelvtanítására, ami már csak kb. 50 ezer ember képzésére elég. De ezt a pénzt sem lehet teljes egészében felnőttek nyelvoktatására fordítani, hanem elsősorban a szakképző iskolákban tanuló diákok számára kell nyelvet tanítani. A képzésekből a hatékony és nagy tapasztalattal rendelkező nyelviskolákat nagyrészt kihagyják, a feladatot a szakképző iskoláknak kell végrehajtani.  

Mindez különösen érthetetlen akkor, ha megnézzük a következő tényeket:

NGM: A beiratkozók harmada tett csak vizsgát

Cikkünk megjelenése után a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt a választ küldte. "A tárca - ahogy az elmúlt években is tette - kiemelt figyelmet fordít a felnőttek nyelvoktatására, idegen nyelvi ismereteik bővítésére. A következő három évben több mint 22 milliárd forintot fordít az NGM nyelvi képzésekre, ami az elmúlt időszakhoz viszonyítva kimagasló érték. A KKV ügyintézői (helyesen kkv ügyvezetői - a szerk.) képzés tavaly először indult a szakképzési centrumok közreműködésével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzésekre beiratkozók kevesebb, mint harmada tett csak az OKJ szakképesítés megszerzésére jogosító vizsgát, sikeres vizsgát még kevesebben.

A képzésekre való jelentkezésnek – minden szakképesítés esetében - kormányrendelet által meghatározott keretszám szab határokat, amelyet a fenti tapasztalatok figyelembe vételével készített elő a tárca. Nyelvi képzések igénybevételére egyéb programok segítségével is lehetőség van. Emellett a nyelvoktatás és a tanműhelyek fejlesztése egyaránt fontos. A cél, hogy a valós igények kielégítésére fordítsuk a fejlesztési forrásokat. Az idegen nyelvi képzés fejlesztése több konstrukciónkban is szerepel. Az a cél, hogy hogy amennyiben igény van szolgáltatásainkra, annak a lehetőségét vállalaton vagy akár szakképzési centrumon belül teremtsük meg, ne a nyelvi képzők jussanak könnyen pályázati forrásokhoz. Az újonnan megjelenő programok célja az, hogy a támogatandó képzések a tényleges munkaerő-piaci keresletnek feleljenek meg."

Rovatok