A nyári szünet utáni első kormányzati sajtótájékoztatón Lázár János először a kormány csütörtöki üléséről számolt be, ahol áttekintették a menekültügyi helyzetet.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a felelősségvállalás, a szolidaritás és a kölcsönös segítségnyújtás jegyében Orbán Viktor ma levélben Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul.

Eddig 800 millió euróba, 270 milliárd forintba került a határ védelme, amit a kormány lényegében egyedül finanszírozott, mondta Lázár. A miniszterelnök a levelében azt kéri, hogy Olaszországhoz, Görögországhoz és Bulgáriához hasonlóan a magyar rendkívüli költségek viseléséhez 50 százalékban, 400 millió euróval járuljon hozzá az Európai Unió.

Cselekedettel és nem kéréssel kezdtük a határ védelmét,

joggal számítunk rá, hogy az unió védelmének költségeiből az EU is kiveszi a részét, konkrét tettekben is megvalósul ez – mondta Lázár.

Közölte, hogy szerdán 680 migráns tartózkodott Magyarországon: befogadó-állomáson 190, 433 a tranzitzónában, a többiek idegenrendészeti őrzött szálláson.

A kormány szolidaritásáról biztosította Varsót az EU-val és Németországgal folyó vitájában a velük szemben alkalmazott kettős mérce miatt, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tart. "Amit a nyugat-európai országoknak szabad, azt a kelet-európaiaknak is" – fogalmazott.

Lázár a gazdaság állapotát is hosszan méltatta, és – talán már a kampány jegyében – a 2010 óta elért eredményeket ecsetelte részletesen.

"Pozitív dolgok történtek sokak kemény munkája miatt"

– foglalta össze végül a tirádát, amit aztán a tanévkezdésre tekintettel az oktatáspolitikai vívmányok felsorolásával folytatott.

Az augusztusi kabinetüléseken az alábbi fontosabb ügyek kerültek elő:

• A kútfúrások ügyében a szakmai szervezetekkel együttműködve sikerült dűlőre jutni. Felmérik, mit tesz lehetővé az ország vízkészlete, hogy azt ne veszélyeztessék. Minden települést felmértek, hogy milyen kútra lehet engedélyt adni (így ezekre már csak rendeleteket kell készíteni). Az ország területének 88 százalékán ingyenesen, engedély nélkül lehetne 80 méter mélységig kutat fúrni.
• Nagy volumenű mentőautó-beszerzés lesz a következő években.
• Engedélyezik a magyar gyógyszergyáraknak a kísérletek hazai elvégzését, hogy a kutatás-fejlesztési célú forrásaikat itthon költhessék el.
• Fejleszteni fogják a budapesti járóbetegellátást, a szakrendelőket.
• December 31-ig kell a településeknek elkészíteniük a településvédelmi kézikönyveket; ezek a dokumentumok határozzák meg hosszú távon a helyi fejlesztések irányát, kereteit.

Ezután következtek a kérdések.

• Az első értelmezhető kérdés arra vonatkozott, hogy mi Lázár véleménye Veres András győri megyéspüspök lombikprogram-ellenes megnyilvánulásáról. Lázár az állam és az egyház különválására utalva közölte, hogy a kormány a népszaporulat növelésében érdekelt, majd kérdésre hozzátette, hogy ez alól kormánytagként a KDNP-s Semjén Zsolt sem kivétel.
• A kormány folyamatosan vizsgálja, hogy szükség van-e kerítésre a magyar-román határon, onnan ugyanis a csempészek gépjárművön hozzák át a Szerbiából oda átszökő embereket. Ha a számuk egy kritikus számot átlép, a kormány lépni fog – válaszolta Lázár.
• A kormány villamosítja a Békéscsaba-Hódmezővásárhely-Szeged-Szabadka vasútvonalat. Ettől függetlenül szeretnék megvalósítani a Szeged-Hódmezővásárhely közötti tramtrain-t.
• Nem haladnak gyorsan a tárgyalások a CEU ügyében Magyarország és New York állam között – ismerte el Lázár. "Nem a magyar kormány van lépéskényszerben" – tette hozzá sejtelmesen Kovács Zoltán szóvivő, aki szerint a törvény előírásainak minden intézménynek meg kell felelnie. Lázár később lényegében a CEU-t hibáztatta, amiért a kormány és NY állam tárgyalásai megakadtak.
• Lázár azonnali vizsgálatot kért a kormányhivataltól a Petőfi Csarnok romjainál talált rákkeltő azbesztszemét ügyében.
• A volt Somogy-megyei kormányhivatali vezető szavait, aki nemrég alacsony hatékonyságú kádertemetőnek nevezte a helyi államigazgatást, Lázár hülyeségnek nevezte. Később a "seggnyalás" szót is kiejtette, ez kétségkívül újdonság a kormányinfók történetében.
• Az Index azt kérdezte, hogy mennyit sikerült elérni a 2016 januárjában Csepreghy államtitkár által szükségesnek nevezett 200 ezres közszféra-leépítésből. Lázár a leépítést továbbra is szükségesnek nevezte, de konkrét választ nem adott, inkább a kormány bürokráciacsökkentő eredményeit sorolta, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a digitalizáció terén még sok a tennivaló.
• Azt is megkérdeztük, mit gondol Orbán tusványosi téziséről, mely szerint Brüsszel és Soros mellett a választásig a sajtóval kell megküzdeni. Lázár azzal kezdte, hogy azt válaszolta, hogy ő "nem miniszterelnöki szótár", de érti Orbán Viktor szavait, aki nem harcra szólított fel, hanem hogy meg kell küzdeni azokkal az újságírókkal, médiumokkal, akik politikai szereplőknek képzelik magukat. Lázár azt is mondta, hogy ő nem szokott harcolni a médiával, szerinte minden újságírói kérdésre szükség van, és az olvasókra meg a választókra kell bízni a döntést.
• A fideszes üzleti körökhöz került médiaorgánumokkal kapcsolatban azt kérdeztük, hogy vajon elegendő-e már Lázár szerint az eddig térhódítás. A miniszter szerint helyes dolog a konzervatív köröknek ilyen médiába invesztálni. Sajtókapcsolatok, sajtófelület nélkül egyik politikai oldal sem tudja artikulálni a véleményét, ebben semmi problémát nem lát, ha ez nyíltan és átláthatóan történik.
• Lázár szerint a távozó holland nagykövet kijelentése, annak gyarmatosító stílusa tűrhetetlen volt. Lehet ez a meggyőződése, de a holland állam képviselőjeként nem sértegetheti Magyarországot, elvárjuk a tiszteletet, amit mi is megadtunk Hollandiának. Az ország érdeke az, hogy rendezzük ezt a vitát, egy szövetséges országról van szó.
• Lázár János egy kérdésre azt mondta, hogy nincs napirenden egy újabb rezsicsökkentés, de ennek nincsen köze a folyamatban lévő brüsszeli eljáráshoz.