2017. szeptember 7., csütörtök 14:07 | aznap frissítve
Lázár János miniszter és Kovács Zoltán a 97. kormányinfón a következő kormányzati történésekről döntésekről számolt be.
A hét fejleményeiről, fontos döntéseiről szóló kormányinfón Lázár János miniszter azzal kezdte, hogy a kormány a héten kabinetülésen volt, ahol a elsősorban
a kvótaper szerdai döntését boncolgatták.
Ezekre jutottak:
- A kormány álláspontja szerint nem létezhet olyan központ Európában, ahol eldönthetik, hogy ki élhet, vagy ki tartózkodhat Magyarországon.
- "Ennek az ítéletnek az az üzenete, hogy Brüsszelben eldönthetik, hogy Magyarországon ki éljen. Ha erről a döntésről mi lemondunk, akkor szuverenitásunk egy fontos eleméről mondunk le. Minden nemzet joga, hogy eldöntse, hogy ki él a határain belül" - fogalmazott Lázár János, majd hozzátette, hogy minden jogi lehetőséget igénybe fognak venni, hogy ezt megakadályozzák. Elmennek a falig.
- Európa jövője szempontjából, minden nemzet és tagállam szempontjából veszélyes döntésnek tartja a kvótaper ítéletét.
- A józan ész szabályait írja fel ez a döntés, mert valaki egy brüsszeli hivatalnok egy íróasztal mögül dönti el, hogy kinek kell laknia Magyarország, vagy más országok területén.
- Több ország, például Ausztria bezzeg nem ül szégyenpadon, mondja a miniszter, pedig ők sem teljesítették a kvótát, mindössze 15 főt vettek át a közel kétezer helyett, csak "elsunnyogták" a dolgot Magyarországgal ellentétben, ezért minket vett szájára az Unió. Lázár felsorolta a kvótát nem teljesítő országokat. "Spanyolországnak például 9323 főt kellett volna átvennie, és 1257-et tudott átvenni, az egész inkább egy paródiára hasonlít" -, fogalmazott.
- A magyar kormány döntése egyértelmű: nem akarunk beengedni senkit ebből a körből.
- A magyar kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, és arra kérte, hogy a határvédelemhez járuljanak hozzá, a költségek felét fizesse a bizottság. Mi továbbra is készek vagyunk tárgyalni, hogy az EB milyen költségeket térít meg, mondta Lázár, habár Juncker azt nyilatkozta, hogy az EB nem hajlandó fizetni a kerítést. A kormány szerint viszont kerítés nélkül nem lenne biztonság Európában.
- Újságírói kérdésre a miniszter azt mondta, szeptember 26-ig (az áttelepítés határidejéig) még vannak jogi lehetőségeik arra, hogy fellépjenek az ítélet ellen. Az ítélet végrehajtása ellen lehet majd fellebbezni.
- Mivel szeptember 26-ig már nem valósítható meg az áttelepítés, ezért innentől kezdve ez az egész folyamat jogászkodás. "A perlekedés, pereskedés igazából csak most kezdődik: a mostani ítélet csak azt támasztotta alá, hogy a jogi vitát, a jogi eljárás el lehet kezdeni", értékelt Lázár. Újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy az EU-s tagságunkat viszont nem áldoznánk be emiatt a harc miatt.
- Akik merényletet követtek el, azok 95 százalékban bevándorlók vagy bevándorló hátterű személyek voltak, mondta ki Lázár. Ha a betelepítés ellen nem lépünk fel, akkor nem tudjuk az állampolgáraink biztonságát biztosítani, fogalmazott.
Az EU-s támogatás ellenőrzése valójában Orbán elleni személyeskedés
A kvótaper értékelése után
a gazdasági növekedésről is szót ejtett Lázár miniszter.
8923 milliárd uniós forrásból 6702 milliárd forintot már szétosztott a kormány, a maradék 2000 milliárd forintról nincsen még döntés. 1300 milliárd forint jut vidékfejlesztésre, ebből eddig 745 milliárd forint sorsáról döntöttek, mondta.
Lázár János beszélt arról az ellenőrzésről is, aminek a keretein belül EU-s projekteket vizsgálnak szeptember végén Magyarországon a német CDU-t (néppárti) képviselő Inge Gräßle vezetésével. A miniszter azt mondta, próbált a képviselővel kapcsolatot teremteni, de nem sikerült. Szerinte egyébként kizárólag Orbán Viktor személye miatt ellenőrizik Magyarországot, például a felcsúti kisvasút projektet. "Próbáltam meghívni én is, de őt Csak Orbán Viktor személye érdekli, tőle jön idegbe, ahogy mondja. (...) A képviselőasszony hosszú ideje érdeklődik a miniszterelnök iránt. Egy Facebook-bejegyzés szerint irritálja őt Orbán Viktor" - sejtette az EU-s ellenőrzés hátterét Lázár.
A miniszter szerint az ellenőrzés kizárólag politikai diszkrimináció kisstílű megnyilvánulása. Szerinte habár szintén jobboldali, néppárti politikusról van szó, Inge Gräßle egyszerűen utálja Orbán Viktort, mert valami baja van vele, ezért megy majd a német képviselő Felcsútra ellenőrizni az EU-s támogatás felhasználását. Nem érti, a többi öt hazai kisvasutat miért nem vizsgálja meg. Újságírói kérdésre azt mondta, hogy a kisvasút túlteljesítette a vállalt utasszámokat.
Lázár felesége is szóba került
Lázárt a feleségéről is kérdezték, ugyanis Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön, Budapesten tartott egy sajtótájékoztatót, amin Lázárnéról is szó esett. Hadházy szerint "a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felesége Farkas Flórián miniszterelnöki biztoshoz hasonlóan egy olyan szervezet vezetőjeként "herdálja" az uniós pénzeket, amely elesett, kiszolgáltatott emberek segítésére kapott támogatást".
Lázár erre reagálva azt mondta, nem érti, hogy Hadházi Ákos képviselő miért hozta kapcsolatba a feleségét Farkas Flóriánnal. Szerinte cigányozás íze van ennek az egésznek, és Ron Werbert sejti a cigányozás mögött.
"Mondták már a családomra, hogy kulák, hogy zsidó, most éppen cigányoznak"
- fogalmazott, majd kicsit nyugodtabban hozzátette, hogy vitára alkalmasnak tartja, hogy a felesége tagja lehet-e egy társadalmi szervezetnek. Ez az alapítvány, amiről szó van, koraszülött gyerekek családjait segíti, és 1,2 milliárd forintos támogatást kapott ez a szervezet. A támogatást egy szakmai programra kapták, amihez Lázár nem ért, de készséggel kivizsgáltatja az ügyet, és ha szükséges a felesége lemondása, akkor lemond a szerepvállalásáról.
Mi lesz Kósa Lajossal?
Újságírói kérdés érkezett arról, hogy Lázár tud-e arról, hogy Kósa Lajost talán már a jövő heti kihelyezett velencei kormányülésen leváltják-e frakcióvezetői posztjáról, hogy miniszteri pozíciót kaphasson és Gulyás Gergely léphessen a helyére. Erre azt mondta, nem tud arról, hogy született volna ilyen döntés.
"Hogy ki a kormány tagja, azt a miniszterelnök dönti el. Szerintem Kósa Lajos kiváló frakcióvezetői és korábban polgármesteri munkát végzett. Ha miniszterelnök úr őt most vagy a jövőben arra kéri, hogy legyen a kormány tagja, én azt egy nagyon jó döntésnek tartom, mert Kósa Lajos alkalmas arra, hogy kormányzati feladatot kapjon" - fogalmazott egy újabb vonatkozó újságírói kérdésre. (A kormányinfó után nem sokkal Kósa Lajos a HVG-nek megerősítette, hogy valóban tárca nélküli miniszter lesz.)
További bejelentések, válaszok
- A lőtér-fejlesztésekről azt mondta, hogy mivel sok helyen megszűntek a lőterek, ezért a kormány arról döntött, hogy megvizsgálják, hogyan lehet ezeket az elhagyott telepeket újrahasznosítani.
- Szerdán a Velencei tónál kihelyezett frakcióülés lesz.
- Fogorvosi sztrájkról: nehezményezték a fogorvosok, hogy nem vettek részt az ágazati béremelésben, mondja egy újságíró. Ugyan nem zárkóznak el, hogy velük is megállapodjanak, de más az állam felelőssége a fogorvosok esetében (mint a másfajta orvosok esetében), mert a miniszter szerint nagyon kevés olyan fogorvos van, aki nem magánpraxisban, hanem állami egészségügyben dolgozik - reagálta Lázár.
- Az ukrán oktatási törvényről: elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajnában olyan törvényeket készülnek elfogadni, amelyek például előírnák, hogy egy eladó csak ukránul beszélhet a boltban, és csak ukránul taníthatnak a felsőoktatásban.
- A háziorvosi praxisokról: tény, hogy háziorvos és házi gyerekorvos hiány van, ezért kezdték el 130 ezer forinttal emelni a praxis támogatását. A képzéseket fogja megvizsgálni a kormány, hogy az orvosegyetemek hogyan viszonyulnak a háziorvosi praxisokhoz.
- A szuperkórházról: "Megvásároltuk a telket, lezárult a vita azzal kapcsolatban, hogy hol legyen az intézmény" - mondja Lázár. Most választják a tervezőt, így a miniszter szerint csak 2019-2022 között épül majd meg a szuperkórház.
- Csongrád megyéről: 2020-ban kaphat új nevet a megye.