Gulyás Gergely (Fidesz), aki az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke is, a témában rendezett budapesti konferencián azt mondta: az erkölcsi rend helyreállításához szükséges döntés volt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása és elfogadása, írja az MTI.

Az Országgyűlés 1991. november 4-én fogadta el az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények büntethetőségéről szóló, Zétényi-Takács néven is emlegetett törvényt, amely azonban nem lépett hatályba.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy az akkori köztársasági elnök és az AB között érdemes különbséget tenni, hiszen – mint fogalmazott – míg az „Alkotmánybíróság ettől a rossz döntéstől eltekintve a demokratikus rendszerváltozás folyamatában összességében pozitív szerepet játszott, addig Göncz Árpádról ez sem mondható el”.

Semmilyen bosszúállási szándék nem jellemezte 1990 után az Antall-kormány mögött álló parlamenti többséget, hiszen az igazságtételi törvény három büntetőjogi tényállás esetén – hazaárulás, emberölés, halált okozó testi sértés – mondta volna ki, hogy az elévülés az új Országgyűlés alakuló üléséig nyugodott. Továbbá a jogszabály lehetővé tette volna minden esetben a korlátlan enyhítést – emelte ki a politikus.

Orbán is egy követ fújt Göncz Árpáddal, de az most nem érdekes

Gulyás logikája alapján a rendszerváltás után parlamenti Fidesz-frakció tagjait, közöttük Orbán Viktort is történelmi felelősség terheli, ugyanis ők is ellenezték az igazságtételi törvényt, világítja meg az eseményeket egy kicsit más oldalról a Hvg.hu.

A nemmel szavazók között volt Orbán Viktor, Kövér László, Varga Mihály, Áder János, Kósa Lajos,  Szájer József és Deutsch Tamás. 

Igaz, szavazatuk ellenére a parlament elfogadta a törvényt, ami később a köztársasági elnökön és az Alkotmánybíróságon elbukott, de a nem az nem 26 évvel később is.