A közép-európai régióval foglalkozó legnagyobb éves washingtoni konferencián tartott nyitóelőadást Szijjáró Péter magyar külügyminiszter, aki üzent a visegrádi államok egységének megbontásával próbálkozó szereplőknek: szerinte nem fognak sikerrel járni.
A Center for European Policy Analysis (CEPA) nevű washingtoni, főként a V4-es és balti államokkal, valamint az orosz befolyásszerzési törekvésekkel foglalkozó think-tank elnöke, Wess Mitchell lesz a Trump-adminisztrációban a Magyarországot is magába foglaló régió felelőse, ezért sem érdektelen, hogy Szijjártó tartotta a nyitóelőadást. (A rendezvény társszervezője a Visegrád Csoport, melynek soros elnökségét épp Magyarország tölti be.) Szijjártó a beszéde előtt az Indexnek azt mondta, kifejezetten örül Mitchell kinevezésének, ahogy egyébként a többi V4-es ország is optimista.
A magyar külügyminiszter a visegrádi négyek egységét bizonygatta, föderalisták és szuverenisták EU-n belüli ellentétéről beszélt, kárhoztatta az előrelépés hiányát az energiabiztonság területén és infrastrukturális beruházásokra kérte Amerikát a cseppfolyosított földgáznak (LNG) a régióba eljuttatása érdekében. Az EU-t sújtó válságok között említette az ukrajnai háborút is, de Oroszországot nem nevezte meg.
Szijjártó szerint az Európai Unió bár globális szereplő volt korábban, ma már küzdenie kell ezért a pozícióért, majd öt történelmi kihívást sorolt fel, melyek közül “már egy is sok” és problémát jelent. Az “illegális bevándorlás” Szijjártó szerint a legsúlyosabb kihívás, ami az EU-t érte az alapítása óta. A másik a terrorveszély - míg évekkel ezelőtt, a közel-keleti terrorcselekményeket a tévében nézve azt gondoltuk, ilyesmi nem történhet nálunk, mára a terror a mindennapi életünk része lett, érvelt Szijjártó.
Érdekes módon az energiabiztonságot is a nagy kihívások közt említette, ahol szerinte nem történt szignifikáns előrelépés. Később megemlítette, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz - ami az orosz gáz alternatívája lehet - magától nem fog eljutni a konyhába, komoly infrastrukturális befektetésekre van szükség, hogy az LNG eljuthasson a régiónkba. Az amerikaiak figyelmét felhívta rá, támogassák a szükséges beruházásokat.
További kihívásként nevezte meg Szijjártó az ukrajnai háborút, és ahogy az energiabiztonság és diverzifikálás, úgy a minszki egyezmény betartatásában sincs előrelépés a külügyminiszter szerint.
Az ötödik kihívás pedig a Brexit, amivel az EU gazdasági erejének egyhetedét fogja elveszíteni. Ha nem érzelmi alapon közelítjük a kérdést, érvelt Szijjártó, racionálisan kijelenthető, hogy az EU nem tudott választ adni ezekre a fontos kihívásokra. "Az Európai Bizottsag folyamatosan túlterjeszkedik a szerepkörén, és ahelyett, hogy a feladatukat hajtanák végre, azzal vannak elfoglalva, hogy egy vagy két EU-tagállamot sértegessenek”, mondta, utalva a Lengyelországot érő bírálatokra is.
Az Európai Unió jövőjéről szóló vita Szijjártó érvelése szerint természetes dolog, akik viszont ezt démonizálják és el akarják kerülni, antidemokratikusak, hiszen minden országnak meg kell adni a jogot, hogy megvitathassák a közös problémákat. A szembenálló csoportokat föderalistának nevezte - ők azok, akik “Európai Egyesült Államokat” akarnak létrehozni -, illetve szuverenistáknak, akik úgy gondolják, minél erősebbek a nemzetállamok, annál erősebb maga az Európai Unió is. Az utóbbi csoport képviselőjeként Szijjártó azt állította, a józan ész az ő oldalukon van, és a vitapartnerekkel ellentétben őket sem a politikai korrektség, sem a képmutatás nem jellemzi, ezért tudták versenyképessé és biztonságossá tenni a régiót. “Közép-Európa a legbiztonságosabb régió Európában, és a növekedés motorja”, mondta.
Ezt követően orbánviktori jellegú történelmi-geopolitikai fejtegetésbe kezdett, azt állítva, hogy a kommunizmus miatt nálunk nem alakult ki jóléti állam (welfare state), ehelyett munkaalapú államok (workfare state) jöttek létre, ahol az adórendszer a dolgozni akarókat és a munkahelyeket teremtő cégeket preferálja. “Nálunk biztosan nem lesz olyan vita, mint Nyugat-Európában, ahol egyszerre vitatkoznak azon, hogyan kéne csökkenteni a heti munkaórát, és hogy miként lehetne felvenni a versenyt az olcsó kínai munkaerővel”, mondta Szijjártó.
"A visegrádi államok egy brand lett", bizonygatta a közép-európai államok egységét és erejét Szijjártó. Szerinte Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egy hangon szólal meg és tízből kilencszer egy álláspontot képvisel. "Tudjuk, nem szívelik ezt az EU-ban és volt is sok kísérlet az elmúlt időszakban arra, hogy megtörjék ezt az együttműködést”, utalt Szijjártó az egyéb, a régiós országok más konstellációjú együttműködési platformjaira (slavkovi háromszög, Három Tenger Kezdeményezés, illetve Marcon francia elnök kísérlete a V4-ek megosztására). “Rossz hírem van: a visegrádi együttműködés erősebb, mint valaha. Egy erős V4 érdeke az EU-nak és a NATO-nak is, és erős szövetségese az Egyesült Államoknak” - állította.
Ezt követően szintén Orbán Viktor korábbi kijelentésére utalt vissza azzal, hogy Donald Trump szlogenje, az “America First” felszabadította a nemzeti érdeket első helyre helyező közép-európai államokat is - ellentétben sokakkal, akiket inkább frusztrál az amerikai elnök politikája és retorikája. Szijjártó szerint amikor Magyarország próbálkozott a nemzeti érdek mindenek fölé helyezésével, rögtön össztűz zúdult a kormányra. De a biztonság, bevándorlás, határvédelem kérdésében is ugyanazt képviseli Magyarország, mint az USA jelenlegi vezetése, mondta. “A visegrádi csoport az új világrend győztese”, büszkélkedett.
Végül a magyar katonai szerepvállalásról is beszélt Szijjártó, aki szerint az Iszlám Állam nem csak a terrorizmusnak és a migrációnak, de a keresztényüldözésnek is az egyik legfőbb oka, kiváltója. "Szeretném kiemelni, hogy mi Közép-Európában keresztény országokat képviselünk, a kereszténység pedig világszerte a legüldözöttebb vallás, és ha mi nem beszélünk róla, ki fog?” - fejtegette. Szijjártó szerint a kereszténység védelme az egyik ok, ami miatt Magyarország több mint kétszáz katonával részt vesz az Iszlám Állam elleni háborúban.
Szijjártó azt is kijelentette, hogy Magyarország a korábbiakat folytatva 2019-től is részt kíván venni Gripenjeivel a balti államok légterének védelmében. A NATO reformjáról pedig azt mondta, a szövetségnek jobban bele kellene folynia a terrorizmus elleni háborúban. És miközben az EU nem túl lelkes a balkáni bővítés ügyében, Magyarország azt is támogatja, mert “mi, akik a Nyugat-Balkán mellett élünk, tudjuk, mi a különbség, ha van vagy nincs stabilitás a régióban”.
Az amerikai és nemzetközi közönségnek szóló beszédben Soros György nem került szóba.