Index Vakbarát Hírportál

Nem lehet kizárni a közmunkából azt, aki nem tartja rendben az udvarát

2017. november 9., csütörtök 11:16 | aznap frissítve

Az Alkotmánybíróság több olyan rendelkezést semmisített meg, amelyek diszkriminálják a közmunkásokat és szükségtelenül korlátozzák a magánszférájukat. 

A közmunkáról szóló törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok csak akkor adjanak közmunkát valakinek, ha a házuk körül rendet tartanak az udvaron. Aki az ilyen, önkormányzati rendeletben előírt feltételt nem teljesíti, az három hónapra kizárható a közfoglalkoztatásból.

Székely László ombudsman szerint ez hátrányos megkülönböztetéshez vezet, ezért az ügyben alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett.

Az Alkotmánybíróság a közfoglalkoztatási jogviszonyról azt állapította meg, hogy az atipikus munkaviszonynak minősül, amely funkcióját tekintve a szociális rendszerhez kapcsolódik. Az Ab szerint a közmunka munkateljesítményhez kötött szociális ellátás. Az Ab határozata rögzíti, hogy a közmunkások többnyire a legkiszolgáltatottabb réteghez tartozó, nehéz anyagi helyzetben lévő, a minimálbérnél is kevesebbet kereső emberek. A testület kimondta:

nincs ésszerű indoka annak, hogy az álláskeresők körén belül kizárólag a közfoglalkoztatottakra vonatkozóan különleges életvezetési szabályokat írjon elő a jogalkotó. 

Az Ab szerint a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete valósul meg azzal, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik a munkavégzéstől független - önkormányzati rendeletekben rögzített - feltételek teljesítését előíró törvényi rendelkezés.

Az Ab kiemelte: nem lehet közérdekre hivatkozással az egyén szabadságát, alapjogait indokolatlanul sértő feltételeket előírni. Így ebben az esetben sem fogadhatók el a munkával összefüggésben nem álló, a magánszférához való jogot szükségtelenül korlátozó életvezetési előírások.

Az Ab ezért alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette a közfoglalkoztatással kapcsolatos 2011. évi törvény több rendelkezését. A megsemmisítés a határozat Magyar Közlönyben történő kihirdetésének napjától hatályos. A határozathoz a 15 tagú testületből Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András fűzött különvéleményt.

Az Ab határozatának teljes szövege ezen a linken tölthető le pdf-fájlban.  

Nyitókép: Barakonyi Szabolcs/Index

Rovatok