Attila, vedd már ki a zsebedből a kezedet, és mutassad, hogy hol kanyarodjanak az autóval
– kiáltott oda ingerülten egy polgárőr a mélán bámészkodó társának a harsányi Dózsa György utcában.
A feszültség nem meglepő, hiszen péntek délelőtt nem mindennapi eseményre készülődtek a kétezer fős borsodi faluban: egy százmilliós beruházás keretében megújult a község több utcája, az ünnepélyes átadóra pedig komoly emberek érkeztek drága fekete öltönyökben és drága fekete autókkal.
Közülük is leginkább egy igazi reneszánsz ember emelkedett ki. Az illető egyszemélyben országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszterhelyettes, sportklub-vezető és NAV-elnök. Talán már kitalálták, hogy Tállai “elvtárs” Andrásról van szó.
Az ünnepség igazi puritán, mindenféle felesleges felhajtást nélkülöző ceremónia volt – egy szál mikrofon a frissen aszfaltozott utca közepén, egy konferanszié, és néhány magasztos beszéd. A falu polgármestere, Szabó Gergely mondott először köszöntőt.
“Nem mindennap történik ilyen jelentős esemény egy falu életében” kezdte a köszöntőjét. Emlékeztetett, hogy amikor 2010-ben átvette a falu irányítását, még csupán az utak 30 százaléka volt leaszfaltozva, de hála az uniós és az állami forrásoknak, ezt az arányt sikerült jelentősen megemelni. A polgármester nem fukarkodott a grandiózus megfogalmazásokkal:
mérföldkő ez a falu életében, ezt a napot sokáig fogjuk emlegetni.
Beszéde végén részletesen megköszönte mindenkinek a segítséget, akik “gondolataikkal, imáikkal hozzájárultak” az utca felújításához.
Ezután Tállai András következett, aki Harsányt és a harsányiakat méltatta. Szerinte sokat tett azért a település, hogy Miskolcról ideköltözzenek fiatalok, a település lélekszáma nem csökken, sőt, már bölcsődét is szeretnének a helyiek, ami komoly dolog egy borsodi kistelepülésen.
Az államtitkár a harsányi eredmények felsorolásakor megemlítette, hogy hagyományt teremtettek a szürkemarha fesztivállal, és az első világháborús Turul-szobor helyreállítását is nagy teljesítménynek értékelte. A százmillióból felújított nyolc utcát Harsány életében visszafogottan csak történelmi pillanatként értékelte.
“Harsánynak most már nemcsak múltja, hanem jelene is van” – értékelt Tállai, aki beszéde végén azt kívánta a helyieknek, hogy leljék örömüket a felújított utcákban, ahelyett, hogy panaszkodniuk kelljen az utak rossz minősége miatt.
Tállai után Kőváry Dávid katolikus plébános következett, aki megáldotta azt a két-három utcát, amelyiknek fejből tudta a nevét. “Kérjük az urat, hogy áldja meg azokat, akik ezt az utat felújították” – mondta. Őt Adamcsik Márta református lelkészasszony követte, aki rövid köszöntője után szintén megáldotta az utat.
Amikor ezen az új úton járunk, nem feledkezhetünk meg Isten útjairól sem
– fogalmazott.
A röpke ünnepség végén az összegyűlteket egy kis falatozásra invitálták a községházba. Amíg Tállai az autójához lépkedett, megpróbáltunk egy rövid interjút készíteni vele, így sikerült:
Index: Államtitkár úr, mit szól az úthoz?
Tállai: Honnan jöttek?
Index: Az Index-től.
Tállai: Gratulálok.
Index: Mihez?
Tállai: Maga egy reménytelen helyzetben lévő ellenzéki médiát képviseli, ugye?
Index: Nem, én az olvasókat képviselem.
Tállai: Az ellenzéket képviseli.
Index: Az olvasókat képviselem, továbbra is.
Tállai: Simicska úr írta a kérdéseit, Simicska úr, egyenesen? Válaszoljon neki, jó?
Itt sajnos megszakadt a gyümölcsöző beszélgetés, mert Tállai gyorsan bepattant a közpénzből fizetett állami autójába, és sofőrje valamint a polgármester társaságában elhajtott. Úgy látszik egyébként, Tállai Andrásnak is beakadt a "reménytelen": ez a kifejezés mostanság a Fidesz sajtóosztályának új kedvence.
Ha Tállai nem is, a harsányiak készségesen elmondták a véleményüket a felújított utcákról.
“Megcsinálták, de szarul. Nincs hozzá csatorna, az árkot nem rakták rendbe, egy domb alatt van, gyorsan be fog folyni alá a víz” – mondta egy hölgy a Dózsa György utcáról az egyik helyi presszóban. Hozzátette, szerinte öt év múlva újra lehet majd aszfaltozni az egészet, mert gyorsan tönkre fog menni. Annak persze örül, hogy csináltak valamit, mert eddig nagyon kátyús volt a helyi horgásztóhoz vezető út.
“Keskeny lett, elég szarul sikerült, a hidat nem bírták már hozzá megcsinálni, az árkot is rendbe kellett volna rakni” – mondta egy idős bácsi a Dózsa György merőleges utcában. Mint mondta, szerinte azért is lett ilyen gyenge az új út minősége, mert “fagyban, sárban aszfaltoztak”.
Találkoztunk olyanokkal is, akik elégedettek voltak az új utcával. Egy nőkből álló négyes egybehangzó véleménye azt volt, hogy jó, hogy lett új leaszfaltozott út, de több kellett volna a faluban.
“Az egész egy rakás szar"
– vetette oda kérdésünkre egy cipekedő hölgy a Dózsa György utcán, majd felcsattant a rendezvény előtt bámészkodó polgárőrnek: “most mi van, megkérdezték a véleményemet!"
A Dózsa György út egyik kanyarulatában lakó hölgy szerint nagyon közel vitték a kanyart a házukhoz, odahordták a zúzalékot, tiszta sár minden. De legalább történt valami, mert nagyon gödrös volt már ez az út. Meglepte egyébként, hogy milyen gyorsan elkészült az aszfaltozás, hiszen csak néhány hónappal korábban kezdték el.