Az Emmi élére jelölt Kásler Miklóst hétfőn az országgyűlés kulturális és népjóléti bizottsága is meghallgatta. Az orvosprofesszornak az elmúlt hetekben több igencsak vitatható kijelentése jelent meg a Tízparancsolat betegségmegelőző hatásáról vagy a férfiak és a nők viszonyáról, de a tárca várományosa most mindkét bizottságban visszafogottságát és tárgyszerűségét igyekezett kidomborítani. Ahogy várható volt, a kulturális bizottság 8:6 arányban, a népjóléti bizottság pedig 9:6 arányban támogatta kinevezését a miniszteri posztra.

Kásler mindkét plénum előtt tulajdonképpen saját szavaival elmondta az Emmi stábja által készített háttéranyagot a tárca eddigi eredményeiről. Ezt nem én találom ki, ő maga mondott köszönetet a végén a minisztérium munkatársainak az anyag elkészítéséért. Mindkét helyen gyakori fordulata volt, hogy az elmúlt nyolc évben az Emmi már megteremtette az alapokat, és kidolgozta a közép- és hosszútávú stratégiát az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a szociális terület és a sport fejlesztéséhez, így ő miniszterként ezt fogja folytatni.

Az országgyűlési bizottságokban a miniszter-jelöltek meghallgatásának dramaturgiája aligha alkalmas valódi vitára, a jelölt megszorongatására és konkrétumok kicsikarására. A jelölt elmondja koncepcióját, az ellenzéki képviselők kérdéseket és kérdésnek álcázott támadásokat intéznek hozzá, a kormánypárti képviselők megvédik, dicsérik a minisztert, esetleg érdeklődő kérdéseket tesznek fel, majd ezután a jelölt vagy válaszol a konkrét kérdésekre, vagy nem. Kásler ezt inkább az egészségüggyel kapcsolatban tette meg, az oktatás, kultúra, sport ügyeinél csak lényegében megismételte expozéját.

Nézzük, mi derült ki (és mi nem) a két bizottsági meghallgatáson: 

• Fontos szerepet szánnak az egészségügyben az országos intézeteknek. Ez azért is érdekes, mert Kásler Miklós is egy országos intézet, az Országos Onkológia Intézet éléről érkezik. 
• Kásler arra utalt, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók itthon tartása vagy visszacsábítása nemcsak pénzkérdés. Szerinte a megbecsültségüket kell növelni, jobban el kell ismerni munkájukat például lakhatási gondjaik megoldásával. Arra a felvetésre, hogy Lázár János szerint 1,5 millió forintos fizetés mellett már itthon maradnának az orvosok, Kásler azt mondta: ő is dolgozott külföldön (a kilencvenes évek elején), mégsem volt kérdés, hogy hazajön, és a néhány százezer forintos fizetéséből meg tudott élni.
• Átszervezik és javítják a mentők munkáját és a sürgősségi ellátást, külön figyelmet fordítanak a sürgősségi gyermekellátás javítására.  
• Hamarosan elindítják az országos szűrőprogramokat. A méhnyak- és mellrákszűrések mellett heteken, hónapokon belül elindulhatnak a vastagbél-szűrések. Ezeket a székletvér vizsgálata alapján végzik a középkorú korosztálynál. Azt remélik, hogy így jelentősen csökkenthető lesz a vastagbélrák miatti halálozás.
• Minden eszközzel támogatják a családok létrejöttét, megerősödését, gyarapodását és megmaradását, és a többgenerációs családmodellt.  
• Az egyik legfontosabb kérdés Kásler Miklós számára is a romák integrációjának további erősítése. Ebben számít a pasztorizációra, az állam és az egyház szoros együttműködésére.
• Magyar hagyományokra építő korszerű oktatási rendszert akarnak az általános- és középiskolákban. A diákok piacképes tudással hagyják el az iskolapadot.
• Folytatják az iskolák felújítását és digitalizációját. Az állami iskolafenntartó (Klebelsberg Központ) működése mostanra stabil lett.
• Tovább szeretnék csökkenteni a korai iskolaelhagyást. Egyetlen gyermek sem kallódhat el, mindenki képességeinek megfelelő tudással lépjen ki az iskolapadból. 
• Folytatják a pedagógusok béremelési programját. 
• Európa egyik legkiválóbb felsőoktatási rendszerévé akarják tenni a magyart.
• Kásler szerint javíthatóak lennének a nemzetközi összehasonlításokban a magyar egyetemek eredményei, ha ezekhez a statisztikákban a Magyar Tudományos Akadémia kutatási és fejlesztési mutatóit is hozzá lehetne adni.
• A jó felsőoktatás elképzelhetetlen jó minőségű közoktatás nélkül, ez utóbbinak pedig az erős pedagógusképzés a feltétele.
• Kásler késznek mutatkozott arra, hogy az oktatás ügyeiben párbeszédet folytasson mindenkivel, az elmúlt hónapokban tüntető diákokkal is. "Párbeszédet szeretnék, meg pénzt szeretnék" – mondta.
• A nemzeti, keresztény és értékalapú kultúrát támogatják. Kásler külön megemlítette, hogy oktatni kell a magyarság spirituális és szakrális értékeit is.
• Tovább támogatják a sportot minden gyermek és felnőtt számára, mert ez a betegségek megelőzésének is az egyik legjobb eszköze. Ehhez tornatermeket, uszodákat építenek.

Az Emmi vezetőjének alapállása az, hogy a rendkívül szerteágazó és fontos területeket egybeolvasztó minisztérium irányítása azért nem bonyolult, mert ezeknek a területeknek egyetlen középpontja van: az ember. Ha tisztázzák az alapértékeket, ezekhez már könnyebb kijelölni a célokat és az eszközöket, mondta Kásler Miklós. Ezek az alapértékek a nemzet fennmaradásának szolgálata, a nemzeti szuverenitás, a nemzeti és keresztény kultúra védelme, a családok és a gyermekszületések támogatása, a  munkaalapú társadalom, a teljes foglalkoztatottság.

A népjóléti bizottságban Szabó Tímea azzal szembesítette Káslert, hogy komolyan gondolta-e, hogy a Tízparancsolat betartása a halálos betegségek 80 százalékától megvédi az embert. Felidézte azt is, hogy Kásler szerint a férfiak azért halnak korábban, mert nőkkel élnek együtt. Szabó Tímea ezután azt kérdezte: ezek szerint tovább élnének a férfiak, ha férfiakkal élnének együtt? Kásler igyekezett higgadtan válaszolni. Mint elmondta: a Tízparancsolatról szóló gondolatai egy sikeres tévésorozat egyik részében szerepeltek, és azt ajánlotta Szabó Tímeának, hogy nézze meg a többi részt is. Kásler a másik felvetésre azt mondta: ő tiszteli a nőket, és a minisztériuma vezetésében munkatársai körülbelül fele is nő lesz.

Számos fontos problémára azonban a miniszter egyelőre nem adott megoldási javaslatot. Ezeket az ellenzéki képviselők sorolták fel:

• A tankötelezettség korhatárának csökkentése sok gyereket taszít ki túl korán a munkanélküliségbe vagy a közmunkába, alacsonyan fizetett munkakörökbe.  
• A PISA-felmérések szerint egyre romlik a magyar diákok és a magyar iskolarendszer teljesítménye a nemzetközi összehasonlításokban  
• Öt év alatt csak 21 tornatermet építettek csak az iskolákba, miközben 32 stadion építésébe kezdtek bele. 
• Ha a gyermekszületések számát nem sikerül növelni, 2030-ra már csak 70 ezer gyerek születik. Valóban nőtt a gyermekszületések száma, de a statisztikák azt mutatják, hogy inkább a kétgyermekesek vállalnak harmadik gyermeket. Kevesebb nő szül több gyereket. 
• Problémák vannak a betegszállításban. 
• Kevés a bölcsődei hely és alacsony a bölcsődei dolgozók fizetése.
• Aggasztó, hogy Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház korábbi igazgatóját két városban sem engedték előadást tartani.
• Megoldást kell találni az egyre nagyobb szűmú idős ember ellátására. Ennek egyik módja lenne az otthonápolás támogatásának emelése.
• A kórházakat alulfinanszírozzák: régóta az a helyzet, hogy egy műtétért kevesebb pénzt kap az egészségbiztosítótól a kórház, mint amennyibe a beavatkozás valójában kerül.