Négyévente átlagosan egyszer minden magyar gyermek bekerül az egészségügyi ellátórendszerbe valamilyen baleset miatt. A legfrissebb – 2016-os – adatok alapján 30 ezren szorultak kórházi felvételre, 470 ezren pedig ambuláns ellátásra. Bár a halálos kimenetelű sérülések száma az elmúlt több mint másfél évtizedben felére csökkent, a Magyar Gyermekorvosok Társasága szerint aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben új veszélyforrások jelentek meg, amelyek miatt egyre több a súlyos végtag- és fejsérülés. A szervezet elismert szakemberei sajtótájékoztatón figyelmeztettek az óvintézkedések, valamint a szülői odafigyelés, az állandó gyermekfelügyelet fontosságára.
Az utóbbi időben új veszélyek jelentek meg, amelyek egyre több súlyos, olykor halállal végződő sérülést okoznak a fiatalok körében, ezekről is szó esett a Magyar Gyermekorvosok Társaságának csütörtöki sajtóbeszélgetésén.
2016-ban 694 gyermek halt meg, 35 ezren kórházi felvételre, 475 ezren ambuláns ellátásra szorultak, ami azt jelenti, hogy négyévente az összes gyerek bekerül az egészségügyi ellátórendszerbe valamilyen baleset miatt. Viszont
míg 2000-ben 667-en, 2016-ban már sokkal kevesebben, 122-en haltak meg balesetek miatt.
Az 1-19 éves korcsoportban még mindig kétszer annyian halnak meg külső okok, trauma (34%) miatt, mint daganatos megbetegedések (18%) következtében – mondta Dr. Kassai Tamás, az Országos Traumatológiai Intézet Gyermektraumatológiai osztályát vezető főorvos, az MGYST-MTT közös Gyermektraumatológiai Szekciójának elnöke.
A legkisebbeknél, a 0-1 éves korosztályban a veleszületett rendellenességek és a születés körüli (perinatális) halálozás a vezető halálokok, 1 éves kor után viszont már a külső okok – trauma, fulladás, égés, mérgezés – miatt következik be leggyakrabban tragédia.
Dr. Kassai Tamás szerint
a baleseti sérülések megelőzhetők. A legfontosabb megelőzés a folyamatos szülői figyelem és előregondolkodás.
Az utóbbi években megsokszorozódtak a szülői gondatlanságból fakadó, új típusú nyári gyermekbalesetek, például a trambulinbalesetek, amelyek nehezen gyógyítható, súlyos koponyasérüléssel is végződhetnek, vagy a biciklisbalesetek közül a küllőbalesetek, amelyeknél a csomagtartóra ültetett gyermek lábának küllőbe szorulása nyílt töréssel, sőt, akár a baleset következményeként növekedési problémákkal is járhat.
Dr. Bene Ruzsena, az Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központ osztályvezető főorvosa elmondta, hogy a részlegükre érkező gyermekek harmada 3 éves kor alatti, akik konyhai, fürdőszobai balesetből adódó sérülésük súlyossága miatt gyakorta kerülnek intenzív osztályra is. Az intenzív ellátást igénylő, legsúlyosabb égettek kétharmada ruhatűz, kontaktégés és elektromos baleset elszenvedője. A főorvos a figyelmet a magasfeszültséggel összefüggő nyári balesetek növekvő számára, említve az álló vonat tetejére mászó, meggondolatlan fiatalok példáját, akik a magasfeszültségű vezeték érintése nélkül is súlyos, gyakran halállal vagy végtag-amputációval végződő égési sérülést szereznek.
Dr. Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai vezetője, gyermekintenzív-gyógyász kiemelte, hogy tavaly nyáron a legtöbb fulladásos halál a Balatonnál történt, de egyéb nyílt vizeken, valamint a wellness központok uszodáiban és a kerti tavakban, medencékben is sok a súlyos sérüléssel járó baleset.
Ezek oka legtöbbször az, hogy olyanok is bemennek a mély vízbe, akiknek nincs kialakult vízbiztonságuk, mentőmellényük, nem tudnak úszni, vagy nem figyel rájuk szülő.
Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöke, gyermekintenzív-gyógyász a megelőzés, az egészségnevelés, valamint a gyors és hatékony elsősegély jelentőségét, vagyis az egészségértés fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a gyermekek folyamatos megfigyelést igényelnek, és a mindennapi életük szervezésénél előrelátóan, bölcsen kell kialakítanunk otthonainkat, játszótereinket, közlekedésünket, oktatási épületeinket, különösen figyelve a nem mindennapi rutinban végzett események tervezésére.
Nyitókép: Varga György/MTI