Az ellenzéki politika Magyarországon megbukott. Migrációügyben nem szégyen a Fidesszel egyetérteni. A Fidesz politizál, az ellenzék moralizál. A kormány rendet és határozottságot, az ellenzék káoszt mutatott.

Az előbbi mondatokat nem egy fideszes közíró publikálta a Magyar Időkben, hanem egy ellenzéki politikus, az LMP-s Ungár Péter írta saját lapjában, az Azonnalin. Ungár terjedelmes írásban elemzi az ellenzék politikai teljesítményét, fogalmaz meg kritikát és önkritikát is az ellenzéki politizálásról, és megoldási javaslatot is felvillant ellenzéki társai számára.

Ungár írásának fő mondanivalója, hogy az elmúlt években látott, tapasztalt ellenzéki politika, amelynek az utóbbi időszakban Ungár is építője volt, láthatóan nem vezetett eredményre, szerinte végleg megbukott.

Az igazi probléma, hogy az ellenzék még mindig nem a kudarc okait keresi, hanem a kudarcot magyarázza.

Ungár szerint az emberek pontosan tudják, kicsoda Mészáros Lőrinc, hogy rossz az oktatás és az egészségügy. „Ennek ellenére szavaznak az emberek a kormányra. Mert mindezek ellenére azt gondolják, hogy a Fidesz jobb választás."

Ungár szerint ki kell mondani, hogy a 2018-at megelőző ellenzéki mondások nem működnek, ahogy a jelenlegei pártstruktúra sem. „Újat kell mondani, akár úgy is, hogy szembemegyünk saját média-értelmiségünk, a duruzsoló osztály elvárásaival."

Ne legyen diktátorozás, az új jelszó: mértékletesség

Ungárnak van is ötlete, mi lehetne ez az új politika, stratégia, hozzáállás, amivel szerinte le lehetne győzni a Fideszt. Leegyszerűsítve a következőkből áll:

• „Meg kellett volna mutatni, hogyan függ össze a migráció és a globalizáció." Ungár szerint az ellenzék nem értette meg, hogy sokan azért utasítják el a bevándorlást, és „az etnikai-kulturális homogenitás azért válhat értékké, mert sokaknak ez a garanciája annak, hogy a globalizáció nem ér el mindent." Vagyis a választók egy része, amely elszenvedi a globalizáció hátrányait, így gondolja megtartani/visszaszerezni a kontrollt a saját élete felett.
• „Az ellenzék legnagyobb problémája, hogy a folyamatos moralizálással és kinyilatkoztatással valójában nemcsak a Fideszt, hanem a szavazóit is minősíti." Ungár szerint nem szabad lenézni, butának tartani a fideszes választókat.
• „Elég volt azokból, akik nem a demokráciát védik, hanem az önéletrajzukat." Ungár szerint van egy „a dinoszauruszokhoz kapcsolódó médiaértelmiségi kör", amely nem megoldásokat kínál, hanem a hatalmát akarja gyakorolni. És ha kiszorultak a kormányzásból, legalább az ellenzéknek akarnak diktálni. Velük nem kell törődnie az ellenzéknek szerinte.
• „Magunkból csinálunk bohócot, amikor hónapról hónapra újra és újra eltemetjük a demokráciát." Ungár szerint nem vezet semmire, „ha az ellenzék a következő négy évet is azzal a versennyel tölti, hogy ki tudja hangosabban és többször mondani, hogy Orbán Viktor diktátor".
• „A kulcsszó: mértékletesség." Az LMP-s politikus szerint abba kell hagyni azt, hogy az ellenzéki pártok évek óta „egyszerre próbálják túlüvölteni a Fideszt és egymást is". Vitázni kell, nem kiabálni, és alapvetően békésnek kell lenni. „Nem partnernek kell lenni a hiszterizálásban, hanem kinevetni azt. Ilyen ellenzék kell, ha már a kormánytól ez nem elvárható. A jövő a mértékletes ellenzéké." Ungár azt is hozzáteszi, hogy az ellenzéknek erősnek is kell persze lennie, és csak az a kezdeményezés lehet sikeres, mely „először el tudja foglalni az ellenzéki térfelet, majd így tud megmérkőzni a Fidesszel". Az LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt múlt héten beszélt az LMP–Jobbik együttműködésről, amely az ungári mondat fényében értelmezve tehát egy kísérlet lehet az ellenzéki térfél teljes elfoglalására.

Az LMP választások óta látott politikája a belső konfliktusokról, az etikai bizottsági eltiltásokról szólt, amely a legismertebb politikusa, Szél Bernadett távozásához vezetett. Keresztes László Lóránt múlt heti nyilatkozata a Jobbik felé nyitásról és Ungár mostani írása azt jelzi, hogy teljesen új dologgal próbálkozik majd a párt a következő időszakban.