A CEU arra kényszerült, hogy augusztus 24-ével, azonnali hatállyal felfüggessze a regisztrált menekülteknek és menedékjogot kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjait, valamint a közép- és dél-európai migrációs politika kutatására meghirdetett, EU által finanszírozott Marie Curie ösztöndíját - írja kedd délután kiadott közleményében az egyetem.
Az indoklás szerint a kormány által már sokszor támadott egyetem a bevándorlási különadóról szóló, augusztus 24-én életbe lépett magyar jogszabályi rendelkezések miatt kényszerült erre a lépésre. A múlt szombattól érvényes adótörvény részeként bevezetett új adónem a bevándorlási különadót "a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység" vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet "bevándorlást segítő tevékenységének" anyagi támogatása után kell fizetni.
A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek minősül
A törvény viszont nem fogalmaz egyértelműen arról, hogy kinek is kell adóznia és mi alapján, így nagyjából az adóhatóság saját értelmezésén múlik, hogy milyen szervezeteknek kell adózniuk, és hogy pontosan mennyit.
A CEU közleménye szerint az egyetem adótanácsadói lehetségesnek tartják, hogy a törvény értelmében az egyetemnek 25 százalékos különadót kellene fizetnie a menekülteknek tartott ingyenes angolórák és hasonló programok után. Amíg a törvényi és adózási feltételek nem tisztázódnak, a CEU felfüggeszti a programokat. A CEU hangsúlyozza, hogy az OLIve programok kizárólag a Magyarország területén törvényesen tartózkodó személyeknek biztosítottak oktatást.
Büszkék vagyunk a programban végzett munkánkra, és az európai menekült és migrációs folyamatok terén végzett kutatásainkra, és mindent megteszünk, hogy ezt a munkát a jövőben is folytathassuk.
- olvasható a közleményben.
A CEU nem az egyetlen szervezet, amely nem tudja pontosan, hogy kellene-e adóznia az új szabály szerint, vagy sem, és ha igen, mennyit. Az állam viszont nem számíthat túl sok pénzre az adóból, hiszen például a Helsinki Bizottság - a kormány egyik fő célpontja az adónemmel - számításaink szerint évente nagyjából 50 millió forintot kellene, hogy fizessen bevándorlási adóként, a többi hasonló szervezet pedig kisebb büdzsével dolgozik, mint a Helsinki. A kormány célja inkább a számára nem szimpatikus civil szervezetek működésének ellehetetlenítése lehet.
Mindenesetre más szervezetek is léptek a különadó hatására, a Migration Aid Alapítvány például párttá alakult, pontosabban az alapítvány megszűnt, alapítói pedig létre hozták az Éjjeli Őr pártot, párt vagy pártalapítvány ugyanis nem lehet az új adó alanya. "Elképesztő, de 2018-ban egy EU-s országban pártot kell alapítani ahhoz, ha civilek emberségből segíteni akarnak rászoruló menekült embertársaikon" - írta a Migration Aid.
Az új adónem viszont elképzelhető, hogy alkotmányellenes. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint szembe megy a szólásszabadság Alaptörvényben garantált jogával az, ha bizonyos véleményeket, például a bevándorlás pozitív színben való feltüntetését adóval büntet az állam. Deák Dániel nemzetközi adójogász szerint pedig önmagában vitatható annak az alkotmányossága, hogy közrendvédelmi feladatból adódó állami kiadások fedezetére külön csak az ebből származó kiadások fedezésére szolgáló adót lehetne kivetni.
Az Amnesty International szerint pedig az adónem az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokkal is ellentétes, mert sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és ellentétes a véleménynyilvánításhoz való joggal és a tömegtájékoztatás szabadságával. Az Alkotmánybíróságnál viszont még senki nem tett panaszt a különadó miatt. Erre az adótörvény érvénybelépésétől 180 nap áll rendelkezésre.
Borítókép: Hernádi Levente Haralamposz / Index.