A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdeményezett egy felmérést a tanárok munkaterheléséről, a kormány felkarolta az öltetet, de egyéb kérdésekkel is kiegészítenék a kérdéssort.
A tanárok terhelése mellett azt is felméri a kormány, hogy a pedagógusok milyen hírlevelekre iratkoztak fel, milyen szakszervezeti és szervezeti tagságaik vannak, vagy hogy esetleg milyen Facebook-csoportokban vannak benne. Legalábbis ilyen kérdések szerepelnek egy kérdőívben, amelyet szeptemberben küldenének ki a tanároknak, írta a Népszava.
A kutatást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezte még tavaly novemberben azért, hogy a tanárok munkaterheléséről egy reprezentatív és alapos felmérést kapjanak.
Az utolsó adatfelvétel 2010-es, ebben még heti 51 óráról volt minden munkatevékenységet beleszámítva, de Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Indexnek azt mondta, ez a szám jelentősen növekedett az elmúlt években.
Szűcs Tamás szerint az illetékes minisztérium, az Emmi egyetértett az újabb felméréssel, de kikötése volt, hogy a felmérést a kormányközeli Századvég kutatócég készítse. Szűcs szerint már az első tárgyalástól kezdve eltérések vannak a két oldal céljai között. A Századvég ugyanis az ország mind a 170 ezer pedagógusának ki akarja küldeni a kérdőívet, a PDSZ szerint viszont ez egyáltalán nem egy tudományos alapon meghatározott reprezentatív minta lenne, hiszen ez Szűcs szerint "torzítani fogja a dolgokat".
Mindenkit meg akarnak kérdezni, de ez csak akkor lenne jó, ha mindenki vissza is küldené, ekkor kapnánk ugyanis valódi statisztikai adatokat. De mivel a kitöltés nem kötelező, így nem fogja mindenki megcsinálni, így a felmérés nem lesz reprezentatív
- mondta Szűcs az Indexnek. A megoldást abban látja, hogy a válaszoló csoportokból (pl. tanítók, óvópedagógusok stb., kistelepülésekről és nagytelepülésekről egyaránt) ki kell választani arányosan ugyanannyi embert, és így megnézni a statisztikát, mert csak így lesz reprezentatív a felmérés.
Szűcséknek több kifogásuk is van: például, hogy a kérdőíveket nem lehet anonim módon kitölteni. A lapra nemcsak az oktatási azonosítót kell ráírni, hanem a tanár óraszámát is, így "csak a hülye az, aki nem tudja, kiről van szó".
Emellett pedig olyan adatokra kérdeznének rá, ami egyáltalán nem a munkaterhelésre irányul, pl. van-e máshol munkaviszonya az illetőnek. Bár a sajtóban úgy terjedt el, hogy a tanárok Facebook-csoporttagságaira is kíváncsi a kormány, Szűcs szerint a kérdés nem direkten így van feltéve a lapon, hanem hogy a pedagógus tagja-e valamilyen nem formális csoportnak, ahol szakmai kérdéseket is megvitatnak (így például Facebookon).
Szűcs szerint egyébként ez még csak egy háttérkérdőív, nem pedig a végleges. Az Indexnek azt mondta:
Szomorú, hogy ilyen készültségi állapotban azt mondják, hogy szeptemberben kimegy a kérdőív. Ez nekünk vérre megy. Ha nem egy alapos, tudományos alapon meghatározott reprezentatív felmérést készítünk most, akkor ezekre a hibás adatokra majd évtizedekig fognak hivatkozni.
A PDSZ ezért szerdán az oktatási államtitkársággal beszél az ügyben, ahol napirenden van a téma, és még további lépéseket is terveznek tenni, mert "mindenképp meg akarjuk akadályozni, hogy egy nem tudományos felmérés készüljön."
Az ügyről a Századvéget is megkérdeztük, a többi között arról, hogy miért nem válaszolhatnak névtelenül a tanárok, vagy miért fontosak a pedagógusok hírlevél-feliratkozásai vagy Facebook-tagságai a munkaterhelésüket illetően, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.