"Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk" - ezt a meglepő mondatot mondta Orbán Viktor a Sargentini-jelentés strasbourgi vitájában. A miniszterelnök később a sajtótájékoztatón azt is mondta, a parlamenti vitában tapasztalt " kioktatás, fenyegetőzés egy kommunista tempó". Tényleg olyan távol állna a magyar kormánytól az ellenvélemények elhallgattatása és a kioktatás? Íme néhány példa.
2016-ban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) véglegesen is kimondta, hogy Baka Andrást azért váltották le a Legfelsőbb Bíróság éléről, mert bírálta a kormánykoalíció törvényeit. Bakát 2009-ben, a Fidesz képviselőinek támogatásával választotta meg a parlament, 2011-ben azonban nyíltan bírálta a bíróságok függetlenségét szerinte sértő törvényeket. Ezután mozdították el posztjáról - három és fél évvel hatéves mandátuma lejárta előtt. Ehhez egy új feltételt támasztottak a Kúria elnökével szemben, és a Baka elmozdításáról szóló szabályt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénybe írták bele, hogy azt ne lehessen megtámadni az Alkotmánybíróságnál. Baka három éve, a leváltása idején azt mondtaaz Indexnek: „Meggyőződésem, hogy a bírósági szervezet érdekében elmondott beszédem miatt született döntés az eltávolításomról.” Az egykori főbíró jelenleg is a Kúria tanácsvezető bírójaként dolgozik.
2016 decemberében egy brüsszeli sajtótájékoztatóról Havasi Bertalan miniszterelnök szóvivője kiküldte az éppen megszűnő Népszabadság tudósítóját, Halmai Katalint. Ez ellen a Klub rádió tudósítója tiltakozott a sajtótájékoztatón mondván Halmai Katalinnak volt sajtóakkreditációja, és jelenleg blogot ír. Havasi azt mondta, a Népszabadság már nem jelenik meg, minden bloggert pedig nem engedhetnek be. Orbán később még elsütött egy poént a már jelen nem lévő újságírónő kárára. Amikor Soros Györgyről kérdezték, azt mondta: "Általában jó ízlésű ember nem szeret beszélni olyanokról, akik nincsenek jelen. Különösen, ha már az őket képviselő újságíró sincs jelen."
Az évi 600 millió forintos állami támogatással működő Antall József Tudásközpont egyik munkatársa lájkolta az olimpia ellenes népszavazást. Az intézményt vezető Antal Péter – Antall József fia – erre a tudásközpont belső Facebook-csoportjában megfenyegette a dolgozókat, hogy ők a Miniszterelnökségtől kapják a pénzt, mindenkinek lehet saját véleménye az olimpiáról, de azt tartsa meg magának, aki pedig közzé akarja tenni politikai véleményét, annak nem kötelező az intézményben dolgoznia. Antal Péter később a Momentum Mozgalom akcióját lájkoló munkatársat nyilvánosan is kérdőre vonta "gyere, Editke, a pofonodért, megpofozgatlak, miért lájkolgatsz ilyeneket a Facebookon" felkiáltással. Az intézmény egyik dolgozója, Szert Boglárka tiltakozott ez ellen. Pár nappal később felmondtak neki. Az ügyben azóta is per folyik.
A korábban a Magyar Telekom tulajdonában álló Origo 2014-ben Lázár János luxusútjairól, magánutazásairól és hotelszámláiról írt cikksorozatot. Nem sokkal később leváltották Sáling Gergő főszerkesztőt, majd felmondott a cikkek szerzője, Pethő András, illetve több tucat munkatárs is. Az Origót 2015-ben a Magyar Telekom 13,2 millió euró (hozzávetőleg 4,2 milliárd forintért) adta el a New Wave Media Kft-nek. A cég annak a cseh Bawacónak a médiabefektetője, ami Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozik, ő pedig Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére. A New Wave-ről kiderült, hogy több százmillió forint közpénzhez jutott a Matolcsy-féle MNB-alapítványokból. Az Origo ezután a kormány szócsöve, a migráns- és Soros ellenes propaganda egyik legfőbb eszköze lett, a kiadó vezérigazgatója pedig Matolcsy Ádám.
Az ellenzéki Népszabadságot 2016. október 8-án puccsszerűen zárta be a tulajdonosa, a Mediaworks. Az újságíróknak azt mondták, hogy a szerkesztőséget új helyre költöztetik, a rákövetkező napon pedig motoros futárok kézbesítették a felmondóleveket a munkatársaknak, akik ezután már nem is tudtak bemenni az új helyre és a szerkesztőségi rendszerhez sem fértek hozzá. A kiadó tulajdonosa az osztrák Heinrich Pecina korábban egyeztetett Orbán Viktorral a Népszabadság ügyében. A Médiaworks hivatalosan azzal indokolta a Népszabadság megszüntetését, hogy a lap fenntartása nem volt gazdaságos. A kormány is csak annyiban kommentálta az ügyet, hogy ez egy magáncég döntése volt, semmi közük hozzá. Később aztán kiderült, hogy a Mediaworksöt a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus vásárolta meg. Így kormányközelbe került rengeteg megyei lap és a Nemzeti Sport is.
Ha már elhallgattatásról van szó, az elmúlt években több esetben előfordult, hogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) nem számolt be kínos hírekről vagy nem hozta le az ellenzéki pártok egyes közleményeit. Az MTI-nek azért van nagy szerepe ebben, mert a mostanra teljesen koncentrált állami média lényegében ebből táplálkozik. Ami a kormány számára kínos és nincs benne az MTI-ben, az nem fog megjelenni a kormányközeli tévékben, rádiókban, megyei lapokban és online portálokon. Csak 2 példa. 2017-ben az LMP egy sajtóközleményt szeretett volna kiadni „A miniszterelnök strómanja tovább terjeszkedik az élelmiszeriparban is” címmel, de azt az MTI nem fogadta be. Arra hivatkoztak, hogy az általuk lehozott közlemény nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. Előtte márciusban ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy Mészáros Lőrincet lehet strómannak hívni. 2016 augusztusában a Jobbik kétszer is lepattant az MTI-ről: sem a Rogán Antal offshore-érdekeltségeiről szóló sajtótájékoztatójukról nem számoltak be, sem az erről kiadott közleményüket nem jelentették meg. Az MTI azt állította: a párt közleményében olyan kérdésnek álcázott állítások szerepeltek, amelyeknek a valóságát nem lehet bizonyítani. Írták mindezt annak ellenére, hogy az Országos Sajtószolgálat (OS) épp olyan közleményeket tesz közzé, amelyek tartalmáért minden esetben a közlő a felelős.
Pálinkás Józsefet június 30-i hatállyal mentették fel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) éléről. Pálinkás az első Orbán-kormány oktatási minisztere, majd a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Korábban kiállt a CEU mellett, emiatt kampány indult ellene a jobboldali sajtóban, Bayer Zsolt az „Orbán-ellenes tudományos elit” szószólójának titulálta. Saját bevallása szerint már korábban sejtette, hogy meneszteni fogják, mert a kormányfőnek elküldött koncepciójára semmilyen választ nem kapott. Pálinkás azon az állásponton volt, hogy a tudományos kutatásban egyensúlyra kell törekedni, alapkutatásokra nagy szükség van. Ez szemben áll azzal, amit Palkovics László technológiai és innovációs miniszter képvisel. Pálinkás azt mondta: a történtek ellenére sem a miniszterelnökkel, sem Palkovics Lászlóval nem rossz a viszonya.
Kövér László vezetése alatt keményen megszigorították a sajtótudósítás szabályait az Országházban. Az újságíróknak van egy olyan rossz szokása, hogy kérdéseket tesznek fel a képviselőknek, esetleg ellenvéleményekkel szembesítik őket. Az új szabályok célja az volt, hogy a Kövér László szavai szerint nyikhaj, senkiházi, utolsó tollforgató terroristákat elszigeteljék az ott dolgozó országgyűlési képviselőktől. A képviselőket így már nem lehet bárhonnan fotózni és kérdezgetni sem. Erre ma már csak egy rövid folyosói szakaszon van lehetőség, ami kifejezetten abszurd helyzeteket produkál hevesen telefonáló, magukba roskadtan hallgató vagy liftbe beugró képviselőkkel.
Folyamatosan tiltottak ki újságírókat és egész szerkesztőségeket is a parlamentből. Idén májusban még meg sem alakult az új országgyűlés, az Index, a Hvg.hu és a 444.hu több újságírójának akkreditációját már vissza is utasították. Amikor az RTL Klub és a 444.hu rákérdezett Kövérnél arra, hogy mi kell ahhoz, hogy újságíróik újra bemehessenek a parlamentbe, Kövér mindkét alkalommal azt válaszolta: normálisan kell viselkedni. Ezt a gyakorlatot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is aggályosnak tartja, hiszen az újságírók így nem végezhetik a munkájukat. Furcsa csavar, hogy Kövér Tordai Bencét, a Párbeszéd szóvivőjét és aktivistáját örökre kitiltotta a Parlament épületéből, miután Tordai korábban kiplakátolta Orbán Viktor parlamenti dolgozószobáját, idén tavasszal azonban képviselőként bejutott az országgyűlésbe. Kövér László becsületére legyen mondva, hogy simicskázó fidelitasos aktivistákat is kitiltott már a Parlamentből.
Tudjuk, a kioktatás kommunista tempó, és a magyar kormány mindig visszautasítja, ha Brüsszelből vagy bárhonnan bele akarnak szólni a dolgaiba. Ebben az ügyben érdemes Szijjártó Péter külügyminiszter közleményeit föllapozni, aki a nemzetközi kioktatás feketeöves nagymestere. Csak néhány példa. Szijjártó 2015 szeptemberében, a menekültválság csúcspontján a görög belügyminiszter egy svéd lapnak adott interjújával kapcsolatban azt nyilatkozta: "jó lenne, ha a görög kormány nem nézné hülyének az európai embereket, hanem érdemi lépéseket tenne határának megvédése és a bevándorlók regisztrációja érdekében". Szintén ekkor azt üzente a kerítésépítést bíráló Románia vezetésének, hogy "több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől". 2016 szeptemberében Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszternek szólt be: „Eddig is tudtuk, hogy Jean Asselborn komolytalan figura. Látszik, hogy csak néhány kilométerre lakik Brüsszeltől, kioktató, nagyképű, frusztrált. (...) Rendes nihilistaként, fáradtságot nem ismerve dolgozik az európai biztonság és kultúra lerombolásán".
"Önök most Simicska Lajosnak dolgoznak. Milyen érzés Simicska Lajosnak dolgozni?"
"Újra itt tartunk? Tényleg? Újra ez a produkció, amit elő tudnak adni?"
(Címlap és borítókép fotó: Szecsődi Balázs / MTI, illusztráció: Index)