Index Vakbarát Hírportál

Erőszakkal vádolt vízipólósok: szakértők vizsgálják a kislányt

2018. október 30., kedd 15:22

A 24.hu az írja, hogy "kihallgatták azt a kislányt, akit sajtóhírek szerint állítólag két vízilabdázó zaklatott szexuálisan két évvel ezelőtt". A lap úgy értesült, hogy a rendőrség pszichológus és más szakértők bevonásával elemzi a 13 éves lány által elmondottakat: arra kíváncsiak, mennyi valóságalapja van annak, hogy a vízilabdázók bántalmazták a lányt. 

Megkérdeztük a kislány ügyvédjét, Gerencsér Andrást ezzel a fejleménnyel kapcsolatban, amint válaszol, frissítjük a cikket. Gerencsér az ügy részleteiről korábban a Blikknek nyilatkozott, akkor azt mondta, hogy 

Ilyen durva ügyem még sosem volt. Szörnyű történeteket mesélt el a kislány. A legbrutálisabb felnőttfilmeket idézte a mondandója, hallgatni is borzalmas volt.

A Pest Megyei Rendőr-kapitányság az Indexnek most csak annyit mondott, hogy továbbra is nyomoznak szexuális erőszak miatt, de az eljárás jelenlegi szakaszában bővebb tájékoztatást nem adnak.

Az ügyben vádemelés nem történt, a médiában mégis bűnöst kiáltottak: több lap is két ismert vízilabdázót nevezett meg név szerint erőszakolókként. A Privátkopó, majd a TV2 korábban megnevezett két ismert vízilabdázót, mondván, ők azok, akik bántalmazták a kislányt két éve, amikor 11 éves volt. 

Hegedűs László és Gatter László, a megnevezett pólósok ügyvédjei az Indexnek azt mondták, hivatalosan semmilyen információjuk nincs az ügyről, nem is lehet, tekintve, hogy ügyfeleik is csak a médiából értesültek, hogy őket vádolják a súlyos bűncselekménnyel. 

a mai napig Se tanúként, se gyanúsítottként nem hallgatták meg őket. 

Mindezek alapján egyelőre megjósolhatatlan az ügy kimenetele. Előfordulhat, hogy megszüntetik a nyomozást, de az is, hogy később mégis megtörténik a gyanúsítás és a gyanúsítotti kihallgatás. Az ilyen súlyos bűncselekmény-vádak esetén nem szokatlan a több hónapig tartó nyomozás, ugyanis a szakértői vizsgálatok hosszadalmasak. 

Az új Büntetőeljárási törvény értelmében ugyan soron kívüli eljárást ír elő, ha a sértett a 18. életévét még nem töltötte be, de az ilyen ügyekben kötelezően beszerzendő szakvélemények elkészülése azonban jócskán elhúzhatja az ügyet. "Itt mindenekelőtt igazságügyi pszichológus- és pszichiáter-szakértőre kell gondolni, aki szakvéleményt készít a sértett előadása alapján (pl. élményszerűen ad-e számot a történtekről vagy fennállhat a betanítottság veszélye; érzelmi, erkölcsi károsodást elszenvedett-e, stb.), emellett igazságügyi orvosszakértőt is ki szoktak rendelni, aki testi vizsgálatot végez.

Mindez általában pár hónapot legalább igénybe vesz. Ha pedig a szakértői vélemény nem kategorikus, hanem véleményes, további szakértőt is kirendelhetnek, illetve ha a két szakértő véleménye eltér, egy harmadikat, aki megpróbál igazságot tenni" – mondta az Indexnek  Ambrus István büntetőjogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa.

Miért nem hallgatták meg a pólósokat?

A büntetőjogász szakember szerint  a vonatkozó ügyészségi álláspont alapján kialakult rendőrségi gyakorlatban mostanában egyébként nem jellemző, hogy  az elkövetőként szóba jöhető személyeket kihallgassák tanúként.

"Ennek az az oka, hogy a tanúvallomásra más szabályok vonatkoznak, mint a gyanúsítottira, így más-más figyelmeztetéseket kell velük közölni. Így pl. a tanú köteles igazat mondani, a gyanúsítottat viszont megilleti a védekezés szabadsága, amelynek keretében akár a hamis tartalmú vallomástétel joga is beletartozhat (tehát csakis más személyt nem vádolhat bűncselekmény elkövetésével hamisan; a bűncselekmény elkövetését azonban – annak ellenére, hogy adott esetben azt ő követte el – természetesen tagadhatja).

Ebből következően pedig, ha olyan személyt hallgatnának ki előbb tanúként, aki később a bűncselekmény gyanúsítottjává válik, a korábban tanúként tett vallomása jó eséllyel nem lesz bizonyítékként felhasználható. Erre tekintettel újabban várni szoktak, amíg valamennyi bizonyíték összegyűlik, és ha azok együttes értékelése alapján valaki megalapozottan gyanúsíthatóvá válik a bűncselekmény elkövetésével, akkor rögtön gyanúsítottként hallgatják ki – anélkül, hogy ezt megelőzően tanúként, vagy bármilyen más minőségben szerepelt volna az ügyben" – mondja a jogász szakember.

Borítókép: Illusztráció Fotó: Marjai János / MTI

Rovatok