Egy online kérdőív segítségével több mint 5 ezer szülő panaszait összegezte a tanárhiányról a Szülői Hang Közösség. A civil kezdeményezés az oktatás megújítása érdekében jött létre a a 2016-os tanártüntetések hatására. Tagja a Civil Közoktatási Platformnak, amellyel a kormány nem tárgyal. 

A Szülői Hang Közösség  önkéntesei összesen 5281 szülői visszajelzés alapján készítették el felmérésüket.  A nem reprezentatív, de a nagy számú megkérdezett miatt egyáltalán nem figyelmen kívül hagyható felmérés eredményei a következők: 

• A szülői visszajelzések 45%-ában jeleztek súlyos tanárhiányt, amikor valamelyik tantárgyból legalább két héten keresztül nem volt érdemben tanítás az elmúlt évben.
• A válaszadók 31%-a nagyon súlyos tanárhiányt jelzett, amikor legalább egy hónapig nem volt oktatás valamelyik tantárgyból, 15% pedig extrém tanárhiányt tapasztalt, amikor legalább három hónapon keresztül nem volt érdemben tanítás valamelyik tantárgyból.
• A tanárhiány legnagyobb mértékben a szakképzést érinti: itt 65% tapasztalt legalább súlyos mértékű tanárhiányt. A gimnáziumokban a szülők 51%-a, az általános iskolákban 43%-a.
• A tanárhiány matematika és angol nyelv esetében a legkritikusabb az összes iskolatípusnál. Ezen kívül gimnáziumoknál kiemelkedik még a fizika, történelem, kémia és informatika, szakképzésnél pedig a szakmai tárgyak, informatika és fizika.  De a többi tantárgynál is számottevő a tanárhiány, köztük magyar nyelv és irodalomból is.
• A tanárhiány a település méretétől függetlenül hasonló mértékben jellemző a nagyvárosokra éppúgy, mint a kistelepülésekre; egyértelműen országos szintű problémáról beszélhetünk.
• Egyes tantárgyaknál a tanárhiány különösen hosszú ideig tart, ez főleg általános iskolák esetében jelent gondot és elsősorban ének-zene, informatika és technika tárgyból fordul elő, de a kis településeknél testnevelésből, fizikából, kémiából, rajzból és a napközinél is. A tanárhiány ezekben az esetekben azt jelenti, hogy az év nagy részében elmarad az oktatás, mivel év közben alig lehetséges új tanárt találni.
• Egy év alatt az esetek 44%-ában történt váratlan tanárváltás legalább egy tantárgyból, ami azért is szomorú, mert a gyakori tanárváltások csökkentik a gyermekek érzelmi bevonódását és rontják motivációjukat. ű
• Az adatok cáfolják a kormányzat által képviselt álláspontot, mely szerint a tanári fluktuáció természetes, de a tanárhiány nem jellemző. Épp ellenkezőleg, ahol van fluktuáció, ott többségében (57%) van tanárhiány is.
• A szülők szerint a csoportbontás hiánya gyakran hátráltatja az oktatást: a szülők 53%-a véli így. A szülők 15%-a szerint pedig több tantárgyból is hátráltatja az oktatást a csoportbontás hiánya.
• Az osztálylétszámok eloszlása nagy szórást mutat; gyakori, hogy az osztálylétszám olyan magas, ami már megnehezíti a pedagógusok munkáját és a gyerekek egyéni igényeire való odafigyelést. A szülői visszajelzések azt mutatják, hogy általános iskoláknál az esetek 32%-ában, gimnáziumoknál az esetek 21%-ában, a szakképzésnél az esetek 11%-ában az osztálylétszám meghaladja a törvényben rögzített maximumot.
• A szülői visszajelzések nagy mértékű tanári kontraszelekcióra utalnak. A szülők a tanárok csaknem negyedének (23%) pedagógiai munkájával kifejezetten elégedetlenek. Egyértelmű, hogy sokszor a tanárhiány következtében az iskolák nem tudnak válogatni a jelentkezők között, így felvesznek olyanokat is tanári munkára, akiknek bár a szükséges végzettségük megvan, alkalmasságuk minimum megkérdőjelezhető.
• Ahol megjelenik a tanárhiány, ott az iskola “túlélő üzemmódba” kapcsol, és mivel a tanároknak el kell látniuk a helyettesítéseket, kevesebb idejük és energiájuk jut arra, hogy a gyerekekkel egyénileg foglalkozzanak.
• A szülők jelentős része (34%) nem bízik az intézmény igazgatójában. A visszajelzésekből kitűnik, hogy több helyen az igazgató szakmaiatlan működése idézi elő a tanárhiányt.
• Az érintett szülők 44%-a elégedetlen azzal, ahogyan az iskola a speciális igényű (SNI, BTMN) gyerekekkel bánik. A speciális fejlesztést igénylő gyerekek szülei szerint az esetek több mint harmadában (37%) a gyermek nem kapja meg az államtól a szükséges fejlesztést, mert ahhoz túl messze kellene utazni, vagy csak magán úton érhető el, vagy egyes esetekben még magán úton sem.
• A szülők többsége (56%) szerint az intézmény nem tudja hatékonyan kezelni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését és tanulási nehézségeit.
• 10-ből 9 szülő szerint az állam nem nyújt kellő anyagi és erkölcsi megbecsülést a pedagógusoknak, és nem megfelelőek a munkafeltételeik sem. Csupán egy szűk kisebbség elégedett a tanárok megbecsültségével, de az ő számuk is jelentősen csökken, amint személyesen találkoznak azzal, hogy a tanárok akár el is hagyhatják a pályát, ezért nem marad elegendő tanár, aki tanítson.

A felmérés végeredménye részletesen itt olvasható. Az összesített eredményeken túl interaktív ábrák segítségével mutatják be az iskolatípus, fenntartó és településtípus szerinti különbségeket, az egyes tantárgyakra bontott adatokat, és kitérnek arra is, hogyan romlanak az oktatás minőségére vonatkozó mutatók a tanárhiány megjelenésével.

Az Index az országos tanárhiányról szeptember elején a Klebelsberg Központ belső adatai alapján számolt be részletes adatokkal és grafikonokkal. Akkor azt írtuk:  az iskolák által használt KRÉTA közoktatási rendszer augusztus végén 4325 betöltetlen pedagógus álláshelyet jelzett a Klebelsberg Központ által fenntartott állami általános iskolákban és gimnáziumokban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal érvelt, hogy ugyan vannak betöltetlen álláshelyek, de az iskolák mindenhol megoldják a hiányt helyettesítésekkel, túlórákkal.

Ahogy a most ismertetett felmérés is mutatja, ezt nem sikerül mindenhol megoldani, és ez a helyzet rontja a magyar oktatás minőségét.