Az új szabályok évének nevezte 2018-at Darák Péter, a Kúria elnöke a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtóbeszélgetésén, de az igazi nagy változások majd jövőre jönnek a bírósági rendszer egy részében. Jövőre ugyanis létrejön újra a külön közigazgatási bíráskodás, ez már az alaptörvénybe is bekerült, és már a parlament előtt van a kormány javaslata az új közigazgatási bíróságok felállításáról.

A Kúria számára ez azt jelenti, hogy 2019-tő kezdve már nem lesz hatásköre a közigazgatási ügyekben, a Kúria közigazgatási bírói pedig - a mostani tervek szerint - átkerülnek az új rendszer szerint felálló Közigazgatási Felsőbíróságra. Darák Péter meg is kapta a kérdést, hogy közigazgatási bíróként ő is átigazol-e oda majd a Kúriáról, ám a főbíró kikerülte a válaszadást:

Ez a válasz azért érzékelteti, hogy a bírói körökben mostanában rendkívül nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy is fog kinézni az új rendszer. Darák úgy fogalmazott, hogy "óhatatlanul bizonytalansággal jár, ha valakinek a munkakörülményei megváltoznak. Éppen ezért örült annak, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter a múlt héten ellátogatott a Kúriára, hogy a bírókkal ismertesse a tereit.

"Világosan kell látni, hogy a közigazgatási bíráskodás értékeinek megőrzése megkívánja, a jövőben is főként azok a professzionális szakemberek lássák el ezt a feladatot, akik ezt az elmúlt huszonöt évben kidolgozták." Mindez utalás arra, hogy a Kúria elnöke azt szorgalmazza, hogy jobbára az eddig is bíróként dolgozó szakemberek ítélkezzenek majd az új rendszerbe (bár az új szabályok szerint a közigazgatásból, például minisztériumból is érkezhetnek szakemberek majd bíráskodni). Darák jelezte:

a közigazgatási bíráskodás csak a már jelenleg is ilyen ügyeket tárgyaló bírókkal együtt biztosítható.

Darák azért hozzátette, hogy az átalakításról napvilágot látott elképzelések ezt nem veszélyeztetik.

A Kúria elnöke a beszélgetésen kitért arra ia tervre is, hogy a Kúria a Néprajzi Múzeum korábbi épületébe költözik. Azt mondta:

évek óta ott tartják a Kúria évnyitó teljes ülését, azaz "szimbolikus értelemben magunkénak érezzük az épületet". Mindez ugyanakkor elmondása szerint nem befolyásolta az épületben működő Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogával kapcsolatos döntést. (A Kúria pár nappal ezelőtt hozott olyan döntést, amelynek értelmében az intézetet ki lehet majd rakni az épületből.)

A tájékoztatón a Kúria kollégiumvezetői is összegeztük az elmúlt év legfontosabb ügyeit, fejleményeit.

• Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a "lúgos orvos" ügyéről azt mondta, annak elbírálásakor több, a júliustól hatályba lépett új büntetőeljárási törvényből adódó kérdésről kellett dönteniük, erről az alsóbb bíróságok számára elvi állásfoglalást is közzétesznek.
• A migránsokba rúgó operatőr, László Petra cselekménye Kónya István szerint azért nem volt garázdaság, mert adott körülmények között nem volt megbotránkoztató, csak a róla készült felvétel későbbi bemutatásakor - indokolta a kúriai döntést, amely nem tartotta garázdaságnak a cselekményt. A bíróság szerinte rendzavarásért ítélhette volna el a vádlottat, ha nem évült volna el a tette.
• Wellmann György, a polgári kollégium vezetője azt mondta: az érkezett 1175 ügy harmadát teszik ki a devizaalapú kölcsön- és lízingügyek, és mint mondta, az Európai Unió Bíróságának szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősítette a Kúria eddigi gyakorlatát ezekben az ügyekben.
• Orosz Árpád, a polgári kollégium helyettes vezetője szerint az idén egyszerűbbek, áttekinthetőbbek lettek a bírósághoz forduláshoz szükséges nyomtatványok. Az illetéktörvény módosítása értelmében pedig - tette hozzá - illetékmentessé vált az eljárás, ha a bíróság elutasította a keresetlevelet.
• Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője egy érdekes adóügyre hívta fel a figyelmet. A Kúria az idén úgy döntött, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nyílt pókerversenyen szerzett nyeremény nem adóköteles, mivel nem szerepel a törvény által tételesen felsorolt adóalapok között.
• Tálné Molnár Erika, a munkajogi szakág vezetője a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos álláspontjukat emelte ki. A Kúria szerint például meg kell téríteni a gyógyulás érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is, amelyeket a társadalombiztosítás nem fizet, akárcsak a hozzátartozók által elvégzett munkát is.
• Székely Ákos, a büntetőkollégium vezetője a jogalkotás jogalkalmazásra tett reflexiójára példaként hozta, hogy már az Országgyűlés előtt van a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit pontosító törvénymódosítás. A javaslat szerint a büntetés-végrehajtási bírónak vizsgálnia kell majd az elítélt által elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetés tartamát, a még végrehajtásra váró részt, az elítélt magatartását, a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét célzó magatartását és a törvénytisztelő életmódra való készséget is.