Index Vakbarát Hírportál

Érvényesek-e a ma elfogadott törvények?

2018. december 12., szerda 12:22 | aznap frissítve

Az Országgyűlés mai, botrányos ülésén tartják egy sor törvényjavaslat végszavazását, és korábban nem tesztelt helyzetben kellene alkalmazni a házszabályokat. A különböző közvetítésekből leszűrhető, hogy a pulpitust elfoglaló ellenzék az alábbiakat kifogásolja:

Szerintük ezek miatt a ma elfogadott határozatokat a parlament házszabályellenesen szavazta meg.

Csakhogy az ellenzéki jegyző hiánya a házszabály vonatkozó pontja szerint nem jelent akadályt: az országgyűlési törvény szerint a plenáris ülésen egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik. Ha a jegyzők nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.

Az ülés elején a hangzavarban nem lehetett pontosan hallani, mi történik, de a fentiek alapján az ülést megnyitó Kövér László vagy az őt váltó Latorcai János a fenti módon könnyen áthidalhatta az ellenzéki jegyző hiányát.

Érdemes megjegyezni, hogy a házszabály egyik fő célja a törvényhozás működésének biztosítása és ezért az ellenzéki obstrukció lehetőségének észszerű szinten tartása. Azt a konkrét helyzettől és szabályoktól függetlenül nem nehéz belátni, hogy ha a pulpitus elfoglalásával vagy az ellenzéki jegyző kiállításának elmulasztásával az ellenzék tényleg megbéníthatná az ülést, akkor örökre megállíthatná a parlamenti munkát, hiszen megakadályozhatná, hogy a házszabály módosításával a kormányoldal betömje a joghézagot. 

Érvényes-e a kártya nélküli szavazás?

A valódi problémát az jelenti, hogy a mai ülésen a szavazókártyák behelyezése nélkül is lehet szavazni. Ezt a Facebookon az élő közvetítésében a párbeszédes Tordai Bence be is mutatta. Egyelőre nem tudjuk, hogy ha a kormánypárti frakciók önmagukban is elegendő létszámban voltak jelen a határozatképességhez és a mai kétharmados döntésekhez, akkor miért volt szükség a technikai változtatásra.

A kártyák nélküli szavazással az a baj, hogy nem érvényesül egy fontos garanciális elem: nem lehet tudni, hogy az nyomta-e meg a gombot, akit a rendszer rögzít. A parlament egyébként sokáig így működött, végül a sorozatos botrányok miatt – a kamerák rögzítették az egymás helyett szavazó képviselőket – vezették be a mostani kártyás rendszert.

Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a rendszer ma pontosan mit rögzít – a cikk írásakor épp nem is látszanak a szavazások a parlament online rendszerében –, de

nem kizárt, hogy ezen az alapon meg lehet majd támadni az így született döntéseket, és az ügyben az Alkotmánybíróságnak kell majd kimondania az utolsó szót.

Volt-e erőszak a parlamentben?

A mai parlamenti botrány másik nagy kérdése, hogy kivezethetők-e az ülésteremből a pulpitust lezáró ellenzéki képviselők. Ezt kedden külön cikkben elemeztük, a lényeg az, hogy testi kényszert az őrség csak akkor alkalmazhat, ha egy képviselő fizikai erőszakkal élt, arra buzdított, azzal fenyegetőzött, vagy akadályozza, hogy ezért valaki mást kivezessenek.

Ma viszont Kövér László bejelentette, hogy kivizsgáltatja, megvalósult-e az erőszak. Ez az általunk látott felvételek alapján cáfolható:

az, hogy valaki elállja valaki másnak az útját, nemigen minősíthető erőszaknak.

Más kérdés, hogy mi történne, ha mondjuk Kövér László fel akarna menni az emelvényre, elállnák az útját és dulakodás kezdődne. Ilyesmi szerencsére nem történt, de ebben az esetben az lenne a döntő, hogy kinek róható fel az erőszak kialakulása.

Frissítés, 13.35

Egy olvasónk jelezte, hogy felmerülhet, hogy az ellenzék terrorcselekményt készített elő a pulpitus blokkolásával. Bármennyire is abszurdan hangzik, a dolog nem tűnik teljes őrültségnek. Ha ugyanis valaki annak érdekében, hogy egy állami szerv ne tudja végezni a munkáját, hivatalos személy ellen erőszakhoz tesz előkészületeket (tehát például a parlamenti munka akadályozása érdekében elállja a levezető elnök útját, felmérve, hogy ez akár az elnök elleni erőszakba torkollhat), az elvileg kimerítheti ezt a tényállást (Btk 314, 315§). Hogy ez megvalósult-e, az attól függ, hogy a képviselők szándéka pusztán a passzív ellenállásra irányult-e, vagy az előkészületeik esetleg túlmutattak-e ezen. Ez utóbbit a közvetítésben látottak alapján elég nehéz lenne bebizonyítani.

(Borítókép: Ellenzéki képviselők tartják fel képviselői igazolványukat a ülésteremben a szavazás közben. Fotó: Bődey János/Index)

Rovatok