Index Vakbarát Hírportál

Áder János az új közigazgatási bíróságok felállítását is aláírta

2018. december 21., péntek 14:00 | aznap frissítve

Áder János csütörtök este csak a munka törvénykönyvének módosításáról, vagyis a túlóratörvényről adott ki külön elnöki nyilatkozatot. Bár nem tért ki más jogszabály aláírására, érdemes megemlékezni a mindenkit érintő hatása miatt arról, hogy a köztársasági elnök a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvényt is szignálta. Méghozzá előbb, mint a túlóratörvényt: már szerdán a parlament honlapján szereplő adatok szerint.

Ezt az új időszámítást jelentő és bátran történelminek nevezhető jogszabályt szintén az idei utolsó, botrányossá vált parlamenti ülésen fogadta el a Fidesz–KDNP-s kétharmad.

A parlamenti képviselők hangos szirénaszó közben döntöttek a közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. A kétharmados többséget igénylő részeket 131 igen, 2 nem, tartózkodás nélkül, az egyszerű többséget igénylő részeket 130 igen, 3 nem szavazattal fogadták el.

Zárószavazás a közigazgatási bíróságokról

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy míg eddig a rendes bíróságoknál lehetett pert indítani egy vitatott hatósági vagy önkormányzati döntéssel szemben, ezentúl erre egy külön bírósági rendszer lesz.

AZ ÚJ KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOKON DÖNTENEK MAJD PÉLDÁUL ADÓÜGYEKBEN, ÉPÍTÉSI ÜGYEKBEN, ÉS ITT MONDJÁK KI A VÉGSŐ SZÓT A TÜNTETÉSEKRŐL, SZTRÁJKOKRÓL, VÁLASZTÁSI ÜGYEKRŐL, KÖZÉRDEKŰ ADATOK KIADÁSÁRÓL.

Vagyis a politikailag kényesnek számító ügyek mind ehhez a szervezethez kerülnek. Hiszen az államigazgatáshoz kapcsolódó kérdések is itt dőlnek majd el.

A rendszer nem új a magyar jogtörténetben, 1949-ig létezett a külön közigazgatási bíráskodás, amíg a kommunista rezsim meg nem szüntette. Abban a rendszerben ugyanis nyilván teljesen értelmetlenné vált a jogorvoslati kérelem a kormányzó hatalom döntéseivel szemben.

A miniszter dönti el, ki lesz a bíró

Mivel a politikailag kényes ügyek itt dőlnek el, nagyon nem mindegy, hogy az ítélkező bírók mennyire függetlenek a kormányzó hatalomtól. Éppen emiatt érte sok kritika a Trócsányi László által benyújtott javaslatot.

Az ellenzék azt kritizálta, hogy a jogvédelem szintje alacsonyabb lesz, hiszen egy kormánytól független hatalmi ágat – a közigazgatási bíráskodást – most a végrehajtói hatalom ellenőrzése alá vonnak. A most megszavazott törvény szerint ugyanis a miniszter dönt végső soron arról, kik kerülnek a közigazgatási bíróságokra.

Trócsányi erre korábban azt mondta, hogy a jogszabály

tele van garanciákkal, amelyek éppen a miniszer jogosítványait korlátozzák.

Ilyen például az ügyelosztási rend (vagyis hogy melyik bíróhoz melyik ügy eldöntése kerül), amelybe nem szólhat bele a mindenkori miniszter, ezt szigorúan a bírósági vezetők határozzák meg. Ott pedig minimális lesz szerinte a miniszter mozgástere, hogy ki lehet közigazgatási bíró.

Már csak megszűrt lista kerül a miniszter elé, ahol a jelöltek között minimális a differencia.

Emellett nyilvános lesz a meghallgatás, a miniszternek pedig indokolási kötelezettsége van.

Patyi András lesz a közigazgatási főbíró?

A törvény 2020-tól lép hatályba. Trócsányi László éppen ezért nevezte 2019-et az átmenet évének nevezte.

A most aláírt törvény alapján feláll a Közigazgatási Felsőbíróság is, amelynek székhelye Esztergomban lesz. 

Rovatok