Megkérdeztünk három külföldön tartózkodó és egy külhoni magyart, hogyan készülnek a szavazásokra. Eléggé egyenlőtlenek az esélyek: az egyiknek repülőre kellene ülnie, a másiknak viszont szinte könyörög a miniszterelnök, hogy voksoljon.
A választási törvény nem teszi lehetővé, hogy a külföldön lévő, de magyarországi lakcímmel is rendelkezők a 2018-as országgyűlési választásokon levélben adják le a szavazatukat. Ha valaki külföldön tanul, dolgozik vagy éppen nyaral, akár több órát is utazhat, és sokba kerülhet neki, hogy a helyi konzulátuson leadhassa a szavazatát. Mindeközben a külföldön élő, magyar lakcímmel nem rendelkező (jellemzően külhoni) magyarok terhek és költségek nélkül voksolhatnak levélben.
Az Alkotmánybíróság szerint ez az eljárás nem ütközik alaptörvénybe, sőt, a magyarországi lakcímmel rendelkező szavazóktól
elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le.
Három plusz egy, külföldön élő magyart kérdeztünk meg, hogy mindez hogyan érinti a tavaszi szavazatleadásukat – ha egyáltalán mennek voksolni.
Vojtonovszki Bálint három éve dolgozik Berlinben mint szociális munkás, továbbá aktivistaként tevékenykedik a kint élő magyarok számára szervezett Szabad Magyar Követségben (Freie Ungarische Botschaft). Az önkéntes szerveződés fél éve alakult meg, amikor azt látták, hogy a budapesti hírek kapcsán demonstrációk szerveződtek Magyarország berlini nagykövetsége előtt. Legutóbb a CEU megszüntetésének a hírére gyűltek össze több mint százan. A szerveződés egyik projektje, hogy a választásokra mobilizálják a Németországban élő magyarokat.
Bálint azt mondta, attól, hogy külföldre költöztek, még szeretnék kifejezni a véleményüket, és hozzájárulni ahhoz, hogy „otthon a demokrácia a megfelelő irányba mozduljon el". Az aktivista arra hívta fel a figyelmet, hogy a külhoniaknak elég egyszer regisztrálniuk magukat, ha valaki viszont rendelkezik magyarországi lakcímmel, akkor az eddigi gyakorlat szerint minden választás előtt fel kell vetetnie magát a választási névjegyzékbe, és utána csak személyesen tud voksolni.
Bálint információi szerint komoly problémát jelentett a Németországban élő magyaroknak, hogy a 2014-es választásokon csupán két helyen lehetett szavazni: Münchenben és Berlinben, így volt, akinek több száz kilométert kellett – vagy kellett volna – utaznia, hogy leadhassa a voksát. Ez a procedúra a családos embereknek és a mozgássérülteknek is nagy nehézséget jelent, de szinte mindenkinek, aki nem a fővárosban lakik, kellemetlenséget okoz – számolt be az aktivista.
A szerveződés különböző kampányokkal, rendezvényekkel szeretné biztatni a kint élő magyar közösséget, hogy előzetesen regisztráltassák magukat, és szavazzanak – amiről a honlapjukon és a Facebook-oldalukon lehet majd tájékozódni. Az önkéntesek segítenek majd mobilizálni a magyar közösséget: telekocsikat szerveznek, és lakhatást biztosítanak a szavazók számára, egyfajta couchsurfing formájában. Az aktivista elmondta, hogy a projekt pártfüggetlen, tehát nem mondják meg, kire kell szavazni, örülnek, ha az emberek kifejezik a véleményüket, és leadják a voksukat.
Bálint azért tartotta meg a magyar lakcímkártyáját, mert a későbbiekben vissza szeretne jönni Magyarországra. Számára a kártyának szimbolikus jelentősége is van: továbbra is Magyarországhoz tartozónak érzi magát. Emellett a külföldi lakcímkártyával gyakran a hivatalok nem tudnak mit kezdeni, ami sokszor hátrányt jelent az ügyintézésnél.
2017-es adatok szerint 202 ezer magyar él Németországban, melyek közül közel 190 ezer a választóképes, felnőtt állampolgár. Az aktivista reméli, hogy ez a nagyszámú magyar állampolgár van olyan fontos az államnak, hogy lehetővé teszi számukra a minél kevesebb kellemetlenséggel járó szavazást.
A kormány továbbra sem támogatja, hogy a kiterjesszék a levélben szavazás lehetőségét a kint tartózkodó magyarokra, viszont bővítették azoknak a külképviseleteknek a számát, ahol áprilisban voksolhatnak. A Nemzeti Választási Iroda – miután Áder János kitűzte a választás időpontját – közzétette ezeknek a külképviseleteknek a listáját, idén a Németországban élő magyarok Berlinen és Münchenen kívül Stuttgartban és Düsseldorfban is voksolhatnak.
Anita magyarországi lakcímmel rendelkező, Manchesterben dolgozó magyar designer számára jóhír, hogy idén már leadhatja a városban a szavazatát, így nem kell Londonba utaznia.
Anita a 2014-es szavazáson még telekocsival jutott el a fővárosba, a Manchesterben élő magyarok által szervezett Facebook-csoport a választások napján indított kisbuszt Londonba. Így jutott el oda Anita is, egy túlnyomórészt jobbikosokból álló társasággal együtt.
Az angliai helyzetet könnyíti, hogy a választási iroda bejelentette, idén Manchesterben is leadhatják a voksukat. Pálffy Ilona tájékoztatása szerint az edinburghi külképviseleti szavazás kialakításához pedig már csak az angol hatóságok engedélye kell. Anita elmondása szerint viszont továbbra is nehéz helyzetben vannak azok, akik nem ezekben a nagyvárosokban élnek, vagy akik vasárnap is dolgoznak, és a választás miatt szabadnapot kellene kivenniük. Nekik a Momentum telekocsi alkalmazással tervez segíteni, hogy könnyebben adhassák le a szavazatukat.
A gigantikus méreteiről híres Kanadában, ami majdnem akkora kiterjedésű, mint Európa, két városban, Torontóban és Ottawában lehet leadni a szavazatokat. Kis Orsolya viszont Torontótól 2700 km-re, az edmontoni egyetemen dolgozik, kutatási asszisztensként, egy éven keresztül. Edmontonban csupán tiszteletbeli konzulátus van, de a 2013-as választási törvény szerint szavazatokat csak külképviseleten lehet leadni, s ezek a konzulátusok nem tartoznak bele ebbe a kategóriába.
Orsolya szívesen elmenne szavazni, de a távolság miatt nem tud. Torontó közel 4 óra repülőút, és 100 ezer forint körüliek a jegyárak. Barátai szintén ebből az okból kifolyólag maradnak otthon.
Ismerősei közül
akik levélben adhatják le a szavazatukat. A csak külföldi lakcímmel rendelkező magyar állampolgároknak ugyanis saját választásukon múlik, melyik országban szeretnének szavazni.
A külföldön tartózkodó magyaroknak csak a szavazás napjának kihirdetése után van lehetőségük regisztrálni a külképviseleti névjegyzékbe, miközben a külhoni magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök már hónapok óta levélben biztatja, hogy minél hamarabb regisztráljanak.
Egy magyar lakcímmel nem rendelkező, magyar állampolgárságú nő, aki még nem regisztrált, arról számolt be, hogy tavaly október óta már három levelet is kézbesített neki az állam. Az első, tájékoztató jellegű levél a Nemzeti Választási Irodától érkezett, a másik kettőben pedig Orbán Viktor kéri őt, hogy vegyen részt a magyarországi választásokon. A levelekben a miniszterelnök kétszer is emlékezteti a címzettet, hogy a Fidesznek köszönheti, hogy megkapta a kettős állampolgárságot 2010-ben. A második levél pedig arról is informálja, hogy decemberben az egymilliomodik magyar állampolgár is letette az állampolgári esküt, ezáltal a „múltba zúzták” a 2004-es népszavazás emlékét.
A szűkösség évei után most a növekedés, a gyarapodás és a nemzeti büszkeség korszaka következik. Meggyőződésem, hogy nem csak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében magyar nyelven írják a jövőt
– áll a levelében.
2014-ben a parlamenti választáson csupán 24 119-en adták le a szavazatukat külképviseleten, míg levélben 128 ezer voks érkezett, az ezeket küldők 96 százaléka a Fideszre szavazott. Az NVI idén ennél is több, 200-250 ezer levélszavazatra számít. A KSH 2015-ös tanulmánya szerint 2014-ben 330 ezer magyar élt Európa különböző országaiban. A Portfolio 2017-es tanulmánya még többre becsüli a számukat, szerintük nagyjából 600 ezer magyar állampolgár él az Európai Unió tagállamaiban.
A Társaság a Szabadságjogokért jogsegély szolgálathoz a VálaszTasz című portálon keresztül lehet a választásokkal kapcsolatos kérdéseket, panaszokat elküldeni.
(Borítókép: Számlálják a budapesti 15-ös választókerület országgyűlési képviselõjelöltjeire a külképviseleteken és az átjelentkezéssel leadott szavazatokat a XVIII. kerületi önkormányzat épületében 2014. április 12-én. Fotó: Bruzák Noémi/MTI)