A Fidesz a vitathatatlan esélyese az idei parlamenti választásnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesznek olyan körzetek, ahol izgalmas/kiélezett/érzelemdús csatákra számíthatnánk. A pártok egy-két kivételtől eltekintve bevetik egyéniben is a legismertebb politikusaikat, Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Gyurcsány Ferenc kivételével a pártelnökök is csatába szállnak. 11 körzet, ahol országosan ismert politikusok küzdenek.
Még nem kezdődött el az aláírások gyűjtése, a pártok azonban nagyrészt már megnevezték a jelöltjeiket a 106 egyéni választókerületben. Bár csak márciustól beszélhetünk hivatalos jelöltekről, már most körvonalazódik mely körzetekben számíthatunk izgalmasabb összecsapásokra.
A pártok ugyanis nyilván bevetik egyéniben is a legismertebb politikusaikat. A pártelnökök közül Orbán Viktor ezúttal sem indul - legutóbb 1994-ben próbálkozott egyéniben -, és a KDNP-s Semjén Zsolt sem vállalt egyéni küzdelmet (ő többször nyert Kalocsán).
Ellenzéki oldalon viszont nagyon is bevállalósak a pártelnökök. Molnár Gyula, Vona Gábor, Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Szabó Tímea, Juhász Péter és Fekete-Győr András is az indulását tervezi egyéniben, utóbbi kettő ugyanazt a körzetet szemelte ki. Egyedül a DK-s Gyurcsány Ferenc nem lesz egyéni jelölt, bár a fordulatokban gazdag összefogás-tárgyalások során felmerült az egyéni indulása.
Az eddig ismert jelölti listák alapján összeszedtük, melyik körzetekben küzdenek országosan ismert nevek. Itt várhatóan az országos politika dominálja majd a kampányt, kevésbé a helyi sajátosságok. (Ezúttal nem azt nézzük tehát, hol lesz a legkiélezettebb verseny, hol van esélye az ellenzéknek győzni a Fidesz ellen - az majd egy másik cikkünk témája lesz.)
Már tavaly év végén kitört a baloldali hiszti az összevont belvárosi-Várnegyed-beli körzet (Budapest 1.) miatt. Juhász Péter, az Együtt elnöke - ő önkormányzati képviselő volt korábban az V. kerületben - ebben a körzetben kíván indulni, és rendkívül felháborodott azon, hogy a Momentum elnöke, Fekete-Győr András is ezt a körzetet szemelte ki. A baloldal helyzetét bonyolítja, hogy az MSZP is jelöltet állít a jelenlegi tervek szerint (az országosan nem ismert Kovács Alexet). A jelöltállításig persze még van pár hét, simán történhetnek visszalépések.
Jegyezzük meg: bár a baloldali pártvezetők sokat vitatkoznak ezen a körzeten, azért a Fidesz az esélyes. Legutóbb Rogán Antal nyert itt (igaz, az összefogás és az LMP voksait összeadva nyerhetett volna a baloldal), most viszont új nagyágyút vetnek be a kormánypártok. A KDNP egyik legtöbbet szereplő politikusát, Hollik Istvánt indítják itt.
Simicskó István már tavaly elkezdte a kampányt újbudai-gazdagréti (Budapest 2.) körzetében, a Szomszédok-napon fát is ültetett. Ellenfele pedig a baloldali megállapodás értelmében szintén egy országos ismert politikus lesz: a DK-s Gy. Németh Erzsébet. Legutóbb Simicskó simán nyerte a körzetet még úgy is, hogy a Jobbik szintén egy ismert politikust, Novák Elődöt indította. Novákot azonban azóta kiszorították a pártból.
A Rózsadombon (Budapest 4.) is nehéztüzérek csapnak össze. A fideszes Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múltkor nyert a baloldali összefogás jelöltje, Szelényi Zsuzsa ellen, ám az LMP voksaival itt is többségben volt a baloldal. Szelényi azóta távozott az Együttből, de így is maradtak országos politikusok a terepen. A DK Niedermüller Péter alelnököt indítja, az LMP pedig Ungár Péter elnökségi tagot jelöli. A Momentum jelöltje, Benedek Márton kevésbé ismert, ám annál többen ismerik a nagyapját: Göncz Árpádot.
A XVI. kerületi körzetben ismét a korábbi fideszes győztes, Szatmáry Kristóf korábbi NGM-államtitkár indul, akinek négy éve szoros versenyben, 3 százalékponttal sikerült győznie. Ellenfele most nem Karácsony Gergely lesz (ő nem indul egyéniben), de a baloldal így is egy országosan ismert jelölttel indul. Nemes Gábor a DK színeiben lesz jelölt, ám őt eddig nem politikusként, hanem BKV-s ügyekben, buszos szakszervezeti vezetőként ismerhettük.
Arról, hogy nagy összecsapás lesz Csepelen (Budapest 17.), már január elején értesülhettünk. Szabó Szabolcsot az MSZP saját jelöltként akarta indítani, de ő nem hagyta el az Együttet. Az MSZP így úgy döntött, országos politikusát, Bangóné Borbély Ildikót küldi csatába Németh Szilárd ellen. A Fidesz alelnöke jelezte, felőle Gobbi Hilda is lehet a jelölt, bárkit legyőz.
Budapest 18. választókerületében szintén több országos politikus küzd meg. Itt indul Molnár Gyula, az MSZP elnöke, akinek volt XI. kerületi polgármesterként helyzeti előnye, hogy a körzet felében jól ismerik őt (Albertfalva lakótelepei is a körzethez tartoznak). A Fidesz egy régi motorosát küldi harcba: Németh Zsolt, változó sikerrel indult korábban a XXII. kerületben (Lendvai Ildikó többször győzött ellene), most visszatér egyéni jelöltként. A kisebb pártok sem akarnak lemaradni: az Együtt Hajdu Nóra alelnököt, a Momentum pedig Orosz Annáét indítja. Persze majd meglátjuk, végül lesznek-e visszalépések.
Debrecen évtizedek óta a Fidesz, név szerint Kósa Lajos terepe, így politikai földrengés kellene ahhoz, hogy ne nyerjen ismét Hajdú-Bihar megye 1. választóküörzetében. Az MSZP folyton új jelölttel próbálkozik, ezúttal Gurmai Zita elnökségi tagot, korábbi EP-képviselőt küldik Kósa ellen.
A gyöngyösi körzetben (Heves 2.) legutóbb nagy csatát láthattunk a Fidesz és a Jobbik között. A győztes, a Fidesz jelöltje, Horváth László lett, aki országosan nem ismert. Ellentétben a Jobbik jelöltjével, aki maga a pártelnök-miniszterelnök-jelölt, Vona Gábor. Országos szempontból is érdekes, vajon Vonának sikerül-e az egyéni győzelem. A dolgát nehezíti, hogy a baloldal a 2014-ben győztes MSZP-s polgármestert, Hiesz Györgyöt jelöli.
Az eredmény szempontjából - a legutóbbi számok alapján - kevés izgalmat tartogathat majd a budakeszi körzet (Pest 2.). A fideszes Csenger-Zalán Zsolt legutóbb 20 százalékot vert a baloldalra és 35-öt a Jobbikra és az LMP-re. Ám országos politikai jelentőséget kap a körzet, hogy itt indul az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett. Szél legutóbb 11 százalékot kapott, vagyis szépen felülteljesítette az LMP listás szereplését. Ám nehezíti a dolgát most, hogy a DK ismert arcot vet be ellene: Tóth Zoltánt eddig választási szakértőként ismerhette a közönség, most az MSZP-DK megállapodás szerint baloldali jelöltként indul.
Baloldali körökben közhely, hogy ha valakinek sikerülhet Szekszárdon (Tolna 1.) győzni a Fidesz ellen, akkor az az LMP-s Hadházy Ákos. A volt fideszes politikus, aki jelenleg az LMP társelnöke, most is elindul, ám az esélyeit rontja, hogy az MSZP Harangozó Tamást akarja indítani a körzetben. Ketten együtt csaknem annyi (a Jobbikkal együtt pedig már jóval több) szavazatot kaptak 2014-ben, mint Horváth István volt fideszes szekszárdi polgármester. Így itt van jelentősége, lesz-e koordináció az LMP és az MSZP között.
Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 5-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről. Vagyis majd csak március elején derül ki véglegesen, kik szereplnek egy körzetben a szavazólapon.