Először is szeretném tisztázni Magyarország részéről, hogy mi örülünk annak, hogy az ENSZ a migráció ügyével foglalkozik.  Szükség van ebben a témában egy kiegyensúlyozott megközelítésre, ami érzelmek helyett a józan észen és a racionalitáson alapul.

Ezt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2016 szeptemberében az ENSZ New York-i közgyűlésén a fellelhető jegyzőkönyv szerint. Szijjártó szavaiból is kitűnik, hogy a magyar kormány ekkor még kifejezetten örült annak, hogy a menekültkérdés és a migráció a világszervezet tagállamai számára fontossá vált. Ezért is szavazta meg ezen a közgyűlésen a többi tagállam mellett Magyarország is, hogy az ENSZ égisze alatt készüljön el két javaslatcsomag: az egyik a menekültügyben, a másik a migrációról.

Bő másfél évvel később azonban mintha amnéziás lenne a magyar kormány, legalábbis idehaza: a választási kampány kezdetekor, február végén „tájékoztató" kampányt indított, amiben a célpont az az ENSZ-es javaslatcsomag, aminek elkészültét egyrészt maga a kormány is kezdeményezte a világszervezetnél, másrészt aminek csak egy korai verziója készült el, de az is Magyarország aktív közreműködésével. Az ENSZ-ellenes kampányt politikusi nyilatkozatok vezették elő, már Orbán Viktor évértekelőjében is célkeresztben volt a szervezet. 

Az már tényleg csak hab a tortán, hogy a „tájékoztató" kampány szerint az ENSZ lebontaná a kerítést, miközben erről szó sincsen. Igaz, a kampány fő állítása, miszerint Magyarország dönt, nem az ENSZ, helytálló, csakhogy félreérthető, hiszen a világszervezet soha nem is akart dönteni Magyarország helyett. Ráadásul a készülő két javaslatcsomag (amelyik közül egyedül a migrációsat bírálja a kormány, a menekülteset nem) nem is lenne kötelező érvényű a tagállamokra, így Magyarországra nézve sem, ami miatt közel sem akkora a tét, mint amennyire a Fidesz igyekszik azt beállítani. (A két javaslatcsomagról itt és itt írtunk bővebben.)

A Fidesz ismét tökéletes célpontot talált: egy olyan szervezetet, aminek Magyarország is tagja, de elég távoli ahhoz, hogy nemhogy a javaslattervezeteit, a határozatait, de még a belső működését sem ismerik azok, akik nem ott dolgoznak. Így könnyen eladható választóknak a Fidesz narratívája arról, hogy van az ENSZ, amelyik rosszat akar Magyarországnak, de a magyar kormány nem adja magát és harcolni, küzdeni fog a végsőkig. 

A valóság ennél prózaibb. A New York-i magyar ENSZ-képviselet februárban egy emberkereskedelemről szóló eseménynek volt a vendéglátója, ahol Bogyay Katalin meghatalmazott nagykövet, ENSZ-képviselő arról beszélt, mennyire fontos ebben a témában az államok közötti együttműködés, beleértve a civil társadalommal való kooperációt is. Az emberkereskedelem az egyetlen olyan terület, ami érinti a migrációt, de érdekes módon a New York-i magyar ENSZ-képviselet magát a migrációt egyáltalán nem emelte fókuszba az elmúlt években. Bár a migrációt Szijjártó Péter már 2016-tól rendszeresen szóba hozta, akárhányszor felszólalt az ENSZ közgyűlésein, a világszervezetben ténykedő magyar diplomaták nem tettek így. Más témákat, úgy mint a kisebbségi, emberi jogokat, annál inkább felvetettek. 

Ha magát a migrációs témát nézzük, akkor pedig világosan látható, hogy a magyar álláspont egyáltalán nem forradalmi, még csak nem is radikális. Orbán Viktor ezt idehaza már úgy fordította le, hogy vannak erős szövetségeseink, például Ausztria, Ausztrália vagy éppen japán. De kihagyta belőle Brüsszelt. Pedig az ENSZ-ben folyó egyeztetéseken az Európai Unió is azt kéri, hogy a világszervezet a javaslattervezetben tegyen éles különbséget menekült és migráns között.

Az unió szeretné azt is, ha nagyobb jelentősége lenne ebben a migrációs kérdésben az államok szuverenitásának, beleértve a határvédelmet is. Az sem egyedi álláspont, hogy az ENSZ tegyen élesebb különbséget a szabályozott és a szabályozatlan migráció között – ezt mások mellett Ausztrália és Japán is szeretné. Arról tehát szó sincsen, hogy Magyarország valamiféle szabadságharcot vív. Sokkal inkább képviseli azt az álláspontot, amit a nagyobb országok. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a javaslatokat jó eséllyel bele is építik majd a készülő csomagba. 

Legközelebb március 12-én kezdődik New Yorkban a tagállamok közötti egyeztetés, ahol a magyarok is kifejthetik álláspontjukat. A megvitatandó kérdések között lesz egyebek mellett annak megvitatása, hogy mi a pontos különbség a legális és az illegális migráció között, menekült és migráns között. De a kormány szerencséjére az egyeztetések ezzel nem érnek véget, így ezt az egész ENSZ-es „küzdelmet", amire a legújabb kampányukat építették, kitolhatják egészen az áprilisi választásokig. Jó eséllyel ki is fogják tolni, hiszen áprilisban éppen a választások előtt néhány nappal, április 3-án kezdődik majd a következő forduló New Yorkban. 

Nem a magyar kormány migrációval kapcsolatos álláspontja, hanem az a kampány, amit az ENSZ ellen kezdett, teljesen ellentétes azzal a szellemiséggel, amit a magyar ENSZ-diplomaták képviselnek, így az egészen biztosan kényelmetlenül érinti az állandó magyar ENSZ-képviseleteket. Ezeknek a képviseleteknek ugyanis nemcsak az adott ország politikájának képviselete, de a többi tagállammal való párbeszéd, a nyitottság és a többiek álláspontjának a tiszteletben tartása is elsődleges feladatuk. Ezzel a szellemiséggel teljesen szembemegy az, ahogy a kormány nekiesett magának az ENSZ-nek mint intézménynek, főleg egy olyan ügyben, ahol még javában zajlanak az egyeztetések.