A fideszes Szabó Tünde simán nyerhet Nyíregyházán annak ellenére, hogy a többség itt kormányváltását akar, és az ellenzékiek összességében többségben vannak. Csak annyira megosztott az ellenzék, hogy el sem lehet dönteni a kutatás alapján, hogy az MSZP-s Csabai Lászlóné vagy a jobbikos Lengyel Máté az esélyesebb-e.
2010-ig fix baloldali bázisnak számított Nyíregyháza, ahol az MSZP-s Csabai Lászlóné 1994 óta folyamatosan nyerte a polgármesteri és képviselői választásokat. 2010-ben azonban fordult a politikai kocka, és a Fidesz átvette a város irányítását.
2014-ben ugyanakkor csak szorosan sikerült itt győznie a Fidesz-KDNP-nek. A fideszes jelölt 35,7 százalékot, a baloldali Összefogás jelöltje pedig 32,2 százalékot kapott. És már akkor látszott, hogy más az eredmény, ha a jobbikos szavazók egy része átszavaz a baloldali ellenzékire, a Jobbik jelöltje ugyanis 22,7 százalékot kapott.
A Közös Ország Mozgalom által rendelt kutatás jól mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár Bereg megye 1-es választókerületében ez az ellenzéki megosztottság nem csökkent, hanem inkább még kiélezettebb lett. Az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Csabai Lászlóné és a Jobbik jelöltje, Lengyel Máté szinte ugyanannyi szavazatot kapna, míg a fideszes jelölt, aki ezúttal Szabó Tünde sportállamtitkár, simán nyerne úgy, hogy a választók 42 százalékának támogatását tudja maga mögött.
A Medián által február 2-28. között, tehát jórészt még a hódmezővásárhelyi választás előtt készített kutatás a következő eredményt mutatja:
Vagyis Csabainé egy lehelettel, hibahatáron belül előzi csak a jobbikos jelöltet. Ha az LMP-s visszalép (az MSZP-LMP tárgyaláson ilyesmi is felmerült állítólag), akkor ebből a Jobbik is profitálna a válaszok szerint: 26-26 lenne a két ellenzéki jelölt eredménye.
Azt is megmérték, mi történik, ha az MSZP-s vagy, ha a jobbikos lép vissza. Első esetben a Szabó-Lengyel párharc 57-43 lenne, míg a második esetben Szabó-Csabainé 55-45 százalékkal végződnek. Vagyis Csabainé jobban megszorítaná a fideszes jelöltet.
Ha végül Szabó jön ki nevető harmadikként a harcból, különösen szomordkodhat az ellenzék. A felmérés szerint ugyanis ebben a vk-ban 52-32 százalék a kormányváltást akarók, illetve a kormány maradását kívánó szavazók aránya.
Az adatfelvétel február 2 és február 28 között zajlott le, 1,000 véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett személyes, otthonukban történt megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte. A részletes elemzést itt találja.
A korábban ismeretett felméréseket itt találja: