Megvan az az érzés, ugye, hogy húsz év után viszontlátjuk egykori gimis szerelmünket, akivel tök jól megvoltunk, akire mindig számíthattunk, akivel úgy volt, hogy nemcsak szex, hanem hogy é-é-érzelem (de szex is rogyásig a lehetőségekhez képest), csak aztán elkezdett fogszabályozót hordani, vagy szemüveget, vagy emós-kjúros-depeses lett, vagy még inkább mi lettünk azok, és dobtuk, szóval akkor húsz év után felbukkan, sokkal jobb nő, mint valaha gondoltuk volna, jó fej is, meg dögös is, a hangja is, a nézése is, szóval

közben fakultatíve verhetjük a fejünket falba, ajtófélfába, tetszőleges óriásplakát-állványba.

Hát ezt érezheti a baloldal, sőt, a Baloldal, ha Miskolcra téved. És csütörtök este történetesen odatévedt. Debreceni Félelmetesen Vizionáló Közíró Józsefet, a Demokratikus Koalíció jelöltjét támogatta meg Dobrev Klára egy telt házas lakossági fórummal. A telt házat persze értsük úgy, mintha a Felcsút-Balmazújváros futballmeccset egy kisebb község általános iskolájának udvarán rendeznék (de mondjuk így is többen voltak, mint Németh Szilárd angyalföldi fórumán).

A fórumra jöttek? Az első emeleten, a kanyar után, a sarokban a klubszoba – igazítanak minket útba a miskolci Tudomány és Technika Házának portáján. Ebben a városban Horn Gyula minimum egy DVTK-stadionnyi tömeg előtt ígérte a bimbódzó horthyzmus csírájának elfojtását 1994-ben, hát mivé lett a világ? – bambulok el, míg a kanyar után, a sarok felé tartunk. A klubszoba klubszobának mondjuk elég nagy, százas nagyságrendű az érdeklődők száma.

Egyébként ha már 1994: tudják, hány szavazatot kaptak azon a választáson a szocialisták a négy miskolci egyéni választókerületben? Nyilván nem, én se tudtam – pedig úgynevezett ifjúkoromnak azokat az éveit épp ott töltöttem –, de utánanéztem:

És tudják, mennyit kaptak húsz évvel később az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP közös jelöltjei?

Igen, nagyjából fele annyit, mint a Dicsőséges Szocialista Restauráció első korszakában (oké, a választókerületek száma kettőre csökkent, de azok továbbra is lefedik Miskolcot és a környékét, és a térség elnéptelenedése sem magyarázna ilyen mértékű visszaesést). Sőt, ha hozzátesszük, hogy még 1990-ben, a rendszerváltó parlamenti választáson is 15-20 százalék környékén voltak az itteni egyéni jelöltjeik, miközben a párt országosan bő 10 százalékot ért el, meg hogy 2002-ben és 2006-ban is vittek minden egyéni mandátumot – hát szóval látszik, hogy ez egy erősen baloldali város. Volt.

De hát Miskolc, kit lep meg, hogy itt a Hűtlen a sláger? Már csak az a kérdés, hogy ki a hűtlen, tudják, az, akinek hálátlan lett sorsa, vagy az, aki nehéz fejjel érzi, hogy ő már nem kell? A baloldal hagyta magára a várost, vagy a város fordult el a baloldaltól?

Már ha tényleg elfordult. Hiszen Miskolc mégis csak az a hely, ahol a balosok négy évvel ezelőtti 10 egyéni mandátumának egyike összejött. Igaz, nem abban a keleti körzetben, ahol most Debreceni József indul a négy éve győztes fideszes Csöbör Katalin és a jobbikos Jakab Péter ellen, hanem a másikban, a város nyugati részén (oda tartozik Diósgyőr is), ahol Varga László a fideszes Sebestyén Lászlót és a jobbikos Pakusza Zoltánt verte akkor, és újrázhat most ismét Pakusza és a kormánypári Hubay György ellen.

A legmegosztottabb magyar város

A Jobbikot nem véletlenül említem: a baloldal szavazatainak elkopása ugyanis nemcsak a Fidesz érdeme.

Négy éve a Fidesz és a baloldal is egy-egy mandátumot nyert itt és lett egy-egy harmadik helye, míg a Jobbik jelöltjei mindkét körzetben másodikok lettek (a nyugati körzetben csak bő kétszáz szavazattal lemaradva a győztes balostól, igaz, csak 135-tel a fideszes előtt).

Szóval itt, mint egy igazi valóságshow-ban, mindenki mindenkinek az ellensége. Nem is lepődünk meg, hogy amikor megérkezünk a sarokba, a klubszoba ajtajába (beljebb csak a végén jutottunk), Debreczeni Énmár2009-benMegjósoltamAKétharmadBorzalmait József épp arról beszél, hogy a hódmezővásárhelyi recept nem másolható. Tudják, hogy minden ellenzéki fogjon össze, Mindenki Egy Ellen.

Elismeri, hogy az egy nagyon fontos választás volt, mert a Fidesz legyőzhetetlenségének nimbusza szertefoszlott, de szerinte tévedés azt hinni, hogy megvan a receptet. Márki-Zay Péter nem Superman, és mivel a parlamenti választáson mások a szabályok – vannak listák, vannak töredékszavazatok –, az a modell, hogy minden párt tegyen félre mindent, nem működhet sorozatgyártásban mind a 106 körzetben.

Debreczeninek egyszerre kell jobbra és a Jobbikra is lőnie. Előbbi nem nehéz, utóbbival viszont óvatosnak kell lennie, vagy ha nem is kell annak lennie, ő óvatos. „Ha Csöbör Katalin úgy lesz harmadik, hogy a jobbikos jelölt győz, én kezet nyújtok és gratulálok neki” – mondja. Erre egyébként van esély, legalábbis ha abból indulunk ki, hogy a baloldal négy éve is harmadik volt itt, a Jobbik meg azóta csak erősödött országosan.

Másrészt viszont Jakab Péter plakátjait csak elvétve látjuk, miközben a DK-s és a fideszes jelölttel (de még egy független indulóval is) meg van szórva a Népkert környéke, ami kicsit meglepő, mert Hevesben és a Tisza-tó környékén viszont épp azt láttuk pár nappal korábban, hogy szinte csak a Jobbik egyéni jelöltjeit reklámozzák ellenzéki oldalról.

Debreczeni egyébként igazán rutinos politikus, az elmúlt szűk harminc évből is olyan fordulatos múlttal, hogy azt igazi Trebitsch is megirigyelhetné. A rendszerváltó parlamentbe még MDF-esként jutott be, de a csurkisták megerősödésének idején háttérbe szorult. A parlamentbe 24 év után térhet vissza – egyéni mandátummal nagyobb esélye lehet erre, a pártlistán csak a 15. helyen áll –, hiszen 1994 óta nem képviselő. De a politikától nem szakadt el, 1994-96 között Orbán Viktor tanácsadója volt, aztán az MDF és az abból kiváltak alapította MDNP delegáltjaként az MTI tulajdonosi testületében, illetve ORTT-ben volt pártdelegált. Az első Orbán-kormányt még támogatta, aztán 2004 környékén szembefordult a Fidesszel, 2006-tól gyurcsányista, 2010-ben mégis MDF-jelölt volt, most pedig ismét Gyurcsány oldalán aktiválta magát politikusként.

Neonáci kutyázás demokratikus szalonnával

Talán ezért is óvatos a Jobbikkal, reálpolitikusként felmérve az erőviszonyokat. Mindenesetre arról beszél, hogy a neonáci kutyából is lehet demokratikus szalonna – utalva a rendszerváltáskori TGM-mondásra, miszerint kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna –, és csak néhány félmondat erejéig tér ki a Jobbik múltjára, „nem akarok én a Jobbik múltjáról beszélni, de”. De mégis elmondja, miről nem akar beszélni.

Vona Gábor pártjában szerinte az a legaggasztóbb, hogy ugyanolyan elszántan és megalkuvást nem tűrően akarják a hatalmat, és nem tárgyalnak ellenzéki együttműködésről, mint annak idején a Fidesz. „Beszélhetünk átfogó ellenzéki együttműködésről, de ilyen nincs. Csak két párt koordinált jelentős mértékben: a DK 60 helyen nem jelölt, MSZP 46 körzetről mondott le”. Bezzeg a Jobbik. Bezzeg Szél Bernadették. 

Míg beszél, a teremben (és a teremajtóban) egyre többen várják Dobrev Klárát, aki késik, baleset volt az M3-ason, dugó van, mondják. (Tényleg az volt, mi is belefutottunk, csak mi szerencsére nem centiztük ki az érkezést). Mondjuk nem mindenki tudja, kit is várunk pontosan.

– Te, ez a Klára, az kicsoda?
– Jajj már, hát a Feri felesége. A Gyurcsányé.
– Nekünk nem is jár Gyurcsány?
– Ő most másfelé van.

Ezt a párbeszédet csípem el, míg Debreczeni arról beszél, hogy a boltban hogyan magyarázta el valakinek, hogy a Hír tévé mennyire hiteles. Ha valaki esetleg nem tudná, mondom: annyira, hogy amikor a Fidesz hazugságairól és lopásairól beszélnek, akkor igazat mondanak, de amikor a Jobbikról van szó, akkor nem. Mert hát az a Simicska tévéje, és „ha szembe akarunk szállni a rablókkal, akkor ne feledjük, hogy a Jobbik mögött ott áll a korábban rabló Simicska”.

Az embernek nem tud nem olyan érzése lenni, hogy mindjárt felbukkan Reg és Stan, és jönnek azzal a dilemmával, hogy kik is a köpködők, a Júdea Népe Front vagy a Júdeai Népfront. 

Csak arra riadok fel a bambulásomból, hogy azért ha kell, a Jobbikkal is együtt kell működni, mondják ezt sokan, hiszen „a legsötétebb rendszer az Orbán rezsim”, és jön a menetrend szerinti idézet, hogy Churchill és Hitler és a sátán, tudják.

A ti elmúltnyolcotok, a mi elmúltnyolcunk

Szerencsére jön Dobrev Klára is, és az addig lagymatag chillout buli átmegy a vasrockba, jönnek a kemény kiszólások, miután tisztáztuk, hogy az elmúltnyolcévezés az a most elmúló nyolc évről szól, „arról, hogy mi történt ebben az elmúltnyolcban, és nem abban az elmúltnyolcban”. Itt azért beleáll a görcs az ember gyomrába, hogy basszameg, az már 16, ennyi évet vettek szerencsétlen pojácák az életéből.

De nincs idő a kesergésre, mert Klára asszony rákapcsol, jönnek a vastagon idézhető mondatok Orbánról és a rendszerről, és még a legenyhébbek egyike volt az, hogy „ez az ember nem kormányoz”.

Én már láttam közelről miniszterelnököt

 – oldja kicsit a hangulatot, de semmi intim részlet, csak arról beszél, amikor „Feri miniszterelnök lett, volt nálunk egy kis fogadás”, és „Feri”a pohárköszöntőben azt mondta, hogy „most örülünk, de a demokratikus politikus vége mindig a bukás”. És hogy a mostani kormány és Orbán görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, mintha ezt nem ismerné fel.

A nevetés után nemsoká más érzelmi hullámok is jönnek, „szoktak Orbán Viktor-beszédeket hallgatni?”, generál egy kis jól kézben tartott felhördülést-felháborodást. Persze senki nem szokott, és ezt itt most el is lehet hinni, nem úgy, mint a sose nézek pornót vagy Éjjel-nappal Budapestent jellegű szövegeket.

Dobrev szerint Orbán nem foglalkozik a valódi problémákkal, ez derül ki a beszédeiből is, ami nem a valódi problémákról szólnak, hogy itt van egy ország, amit működtetni, irányítani kell, hanem ehelyett

olyan árnyakkal, veszélyekkel hadakozik, amik nem léteznek.

 A hallgatóságnak csak ez kell, hogy elhangozzék egy-egy kósza „bolond”, azt várom, hogy eljutnak Grazig, de nem. Dobrev is visszavesz, és azt mondja, az a baj, hogy „2010 óta ezt az embert ez az ország nem érdekli”. És sorolja a példákat, hogy mi a kormány kommunikációjával szemben a szerinte vélt valóság.

Ha ön egy ultrahangra bemegy egy kórházba, azon izgul, hogy Soros Györggyel találkozik, vagy hogy megfelelő ellátást kap?

Vagy:

Migránsveszély? Minek jönnének migránsok ide? Hát a magyarok is menekülnek innen nyolc éve”

 Vagy:

Tisztességes nyugdíjemelést se tudnak adni, szétszakítja az embereket Orbán, és aki szegény, abba bele is rúg, létrejönnek a szegénygettók és a gazdaggettók.

Az mondta, nyilván a minden sikeres férfi mögött ott áll egy tudjukki szellemiségéből kiindulva, hogy „ha valamire büszke vagyok a 2010-ig tartó kormányzásból, az, hogy 2006-2007 környékén kezdett csökkenni a gazdagok és szegények közti különbség”. Orbán viszont szétszakítja a társadalmat, ahogy ismét kettészakítja, megosztja az országot is. Előjött a határon túli magyarok szavazati joga, ami Dobrev szerint két-három listás helyet ad a Fidesznek, és ami ellen a DK nagyon keményen fellép.

Egyesek szerint túl keményen is – gondoljunk csak a kolozsvári videóra –, az ezzel kapcsolatos kritikákra azonban Klára asszony azt mondta, hogy Gyurcsány az, aki húsz éve kitart az elvei mellett, és bár

„néha a Feri túl bátor”, de „az anyjuk úristenit, ez akkor is választási csalás”.

A határon túli magyaroknak kellene pénzt adni, de nem a politikai kegyelteknek, hanem a hagyományok ápolására, kultúrára, színházakra, oktatásra, a magyarságuk megőrzésének támogatására.

Korrupció volt 2010 előtt is, van Norvégiában, Svájcban is – mondta a Fideszt legkeményebben támadó részben. A baj az, hogy nálunk ma már a rendszer maga a korrupció. „Nem csak Tiborcz megy börtönbe, hanem városvezetők is, akik beleálltak az Elios-ügybe, hogy csaló pályázatokat írjanak ki, és a földmutyik miatt földhivatali dolgozók is veszélybe kényszerültek” – érzékeltette, hogy átszőtte a korrupció a rendszert.

Szerinte számos „bizonyított bűncselekmény van”, és bár Polt Péter még próbálja megmenteni a csalásba került fideszeseket, „ezekről papírok vannak, ezeket nem lehet megúszni”. Dobrev szerint a fideszesek „kétségbeesett kapálózása annak szól, hogy pontosan tudják: ha elveszítik a hatalmat, börtönbe kerülnek”. Természetesen előjött Kósa 800 milliója is, ahogy az is: Mészáros Lőrincnek egy utcán talált húszezresért nem is éri meg lehajolni, mert annyi idő alatt több pénzt keres. „Meg hát úgyis biztos gond van a derekával, gerincével.”

Beszélt arról, hogy „történelmi választás” jön, egyenesen „sorsdöntő”, és hogy Orbán az EU-ból kifelé vezeti az országot. Ezt kell megállítani, ami szerinte sikerülni is fog: bár „Orbán ördögi tervet eszelt ki ezzel a választási törvénnyel, de aki másnak vermet ás, maga esik bele”. Azt is végül, hogy mi lesz a választás után. Koalíciós kormány, ami vitákkal jár de ez jó lesz, „nincs rosszabb, mintha ki tudja, kik által írt törvényeket fogad el a parlament egy perc alatt”. És ehhez mi kell? Ötször több, mint amit Orbán kért annak idején: hogy

mindenki, aki a kormányváltásra szavazna, menjen el, és hozzon magával még... nem, nem egy, hanem még öt embert.