Az utolsó napokban, órákban több jelölt is a visszalépés mellett döntött, így számos választókerületben tisztult a kép. Egyetlen balos jelölt maradt hat körzetben, de több helyen is egyértelműen kirajzolódott, kinek lehet esélye legyőzni a Fideszt. Összeszedtük, mi lett az ellenzéki visszalépések eredménye.
A visszalépések témája hetek óta meghatározza az ellenzék kampányát. Az egyes ellenzéki pártok sok tényezőt, érdeket figyelembe véve döntöttek az egyes visszalépésekről, így a koordináció egy hetekig húzódó szappanopera lett, amely szombat délelőtt 11 órakor ért véget.
Azért ekkor, mert jogilag ekkor zárult le a visszalépések lehetősége, elkezdődött néhány külföldi szavazókörben a választás, technikailag újabb visszalépést már senki nem tud kivitelezni. Egy nappal a választás napja előtt így érdemes áttekinteni, hogy mire jutottak a pártok.
A kiindulópont az volt, hogy az MSZP és a DK előre megállapodott: sehol nem indít egymás ellen jelölteket (60-46 arányban), és ebben a koordinációba igyekeztek bevonni az LMP-t, az Együttet és a Momentumot. A kampány több pontján, a hódmezővásárhelyi időközi ellenzéki győzelem után, majd március 15-e után a Jobbikot is megpróbálták bevonni a koordinációba, ám Vona Gáborék ezt elutasították, sehol nem léptek vissza.
A pártok közötti tárgyalások, egyoldalú gesztusok eredménye a következő lett:
Mindezek eredményeként több választókerületben egyszerűbbé vált a választó dolga, mert csak egyetlen baloldali ellenzéki jelölt maradt talpon a Fidesz ellen. A Jobbik mindenhol jelen van, de a baloldali koordináció egyértelműen esélyessé teszi ezeket a jelölteket az ellenzéki oldalon. A következő választókerületekben teljes a baloldali összefogás:
Van pár választókerület, ahol ugyan nincs teljes koordináció, de így is egyértelmű, ki az esélyes balos jelölt:
Több olyan választókerület is akad, ahol ugyan nem jött össze nagy ellenzéki koordináció, ám egy-egy visszalépés értékes százalékot jelenthet az esélyes jelöltnek. Például Molnár Gyula (Újbuda-Budafok), Hiller István (Pesterzsébet) vagy Csabai Lászlóné (Nyíregyháza) lehet, hogy pont azzal a pár százalékkal tudja megnyerni körzetét, amelyet az Együtt visszalépése hozott.
De az is lehet, hogy a koordinációban részt nem vevő is profitál a visszalépésekből például Balatonfüreden, ahol az LMP-s a jobbikos Kepli Lajos javára lépett vissza, vagy Marcaliban, Hódmezővásárhelyen és Egerben, ahol a Momentum tette ugyanezt a jobbikos Steinmetz Ádám, Kiss Attila és Mirkóczki Ádám javára. Hiszen egy-egy visszalépés nemcsak plusz szavazatokat jelent, hanem kommunikációs szinten is segíti a jelölteket (ők válnak így esélyessé).
Az utolsó pillanatos visszalépések tehát több helyen javították az egyes állva maradt jelöltek esélyeit, ám sok hátrányát is megtapasztalhatták, megtapasztalhatják az érintett pártok. Volt olyan választókerület a hozzánk eljutó információnk szerint, ahol a jelölt az utolsó pillanatban visszalépett volna, ám nem ért be időben a választási irodába. Így mégis ott szerepel majd a szavazólapon.
Az utolsó pillanatra hagyott visszalépések miatt így is persze könnyen előfordulhat, hogy a szavazók nem tudnak a saját jelöltjük visszalépésről, és erről majd a szavazókörben értesülnek. A szabályok szerint a visszalépett jelölt nevét „lehúzzák” a szavazólapról, és a jelölt kieséséről a szavazatszámláló bizottság a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen is tájékoztatja a választópolgárokat. Kérdés azonban, hogy az ilyen szavazók megtalálják-e hirtelen a szavazólapon, kire „kellene” szavazniuk. Hiszen nehéz betartaniuk a visszalépő jelöltjük iránymutatását, ha nem is értesültek a visszalépéséről.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.