Index Vakbarát Hírportál

Húsz mandátum, amiért lerághatjuk a körmünket

2018. április 7., szombat 12:21

Az idei választáson olyan történhet, amire 1990 óta nem volt példa – többek között ez is kiderül, ha alaposan végignézzük a 106 egyéni választókerületet, és azt, hogy hol kik az esélyesek. Az egyéni mandátumok túlnyomó részét várhatóan simán elviszi az esélyes jelölt – többségükben fideszesek, kisebb részben ellenzékiek –, de több tucatnyi körzetben szoros eredmény várható. Kiválasztottuk a szerintünk legérdekesebbnek ígérkező húsz körzetet.

A vasárnapi országgyűlési választáson 199 mandátumról döntünk, ebből 106-ot egyéni választókerületekben osztunk szét. Most másodszor szavazunk ekkora létszámú parlamentről. Az előzetes közvélemény-kutatási adatok és a négy évvel ezelőtti választási eredmények alapján arra lehet számítani, hogy 75-80 egyéni körzetben különösebb izgalmak nélkül eldől a választás (nagyobb részükben a Fidesz, kisebb részükben vagy baloldali, vagy jobbikos ellenzéki jelölt javára), ugyanakkor van 25-35 hely, ahol kiélezett küzdelem, és csekély különbséggel megszerzett mandátum várható.

Már persze ha helytállóak a kutatóintézeteknek azok az előzetes adatai, amelyek szerint

A várhatóan izgalmas és érdekes körzetekből egy húszas listát gyűjtöttünk ki. Mint írtuk, ez nem azt jelenti, hogy ez és csak ez a húsz hely az, ahol szoros eredmény születhet: lehetnek más körzetek is, ahol fej-fej mellett végez az első két (vagy akár három) jelölt, és az is megeshet, hogy ezek között van olyan, ahol végül sima győzelem születik. De mind a húsz körzetnél megindokoljuk, mi adja az érdekességüket.

Kezdjük Budapesttel, ahol a 106-ból csak 18 körzet van, listánkra azonban hAt is felkerült.

A fővárosban már négy éve is sokkal szorosabb eredmény született, mint országosan (a 18-ból 8 körzetet is elvitt a balos jelölt, egy kilencedikben pedig a fideszes Kucsák László épp csak megelőzte Kunhalmi Ágnest). A mostani hatból akár mind a hatot behúzhatja az ellenzék, de az is meglehet, hogy fele-fele arányban oszlanak meg a mandátumok a balos és a Fidesz-KDNP-s jelölt között.

Budapest 1.: ez az egykori Rogán-körzet, benne az V. kerület, az I. kerület, továbbá a VIII. és IX. belvárosibb része. A Fidesz-KDNP Hollik Istvánt indítja, aki ellen az LMP-s Csárdi Antal mögött teljes egységben felsorakozott a baloldal, visszalépett a javára az Együtt-jelölt Juhász Péter, a Momentum-elnök Fekete-Győr András és az MSZP-P jelöltje, Váradiné Naszályi Márta is. A körzetben négy éve Rogán Antal 45 százalékot szerzett 33 százaléknyi DK-s és 14 százaléknyi LMP-s előtt, a teljes baloldali összefogás most akár le is győzheti a fideszes jelöltet, holott ezt a körzetet a választási térkép átrajzolásakor stabilan fideszesnek tervezték.

Budapest 5.: Orbán ügyvédje, Bajkai István indul a DK-s Oláh Lajos ellen ebben a VI.-VII. kerületi körzetben, aki négy éve is legyőzte az akkori fideszes jelöltet, de nagyon szorosan, 38,7 százalékkal 38,1 százalék ellenében. A Momentum-jelölt pénteki visszalépésével Oláh győzelmi esélyei jelentősen nőttek, de a Fidesz számára presztízskérdés lehet ez a mandátum.

Budapest 6.: A fideszes Kocsis Máté a jobbikos Dúró Dóra és a DK-s Ara-Kovács Attila ellen a VIII. és részben IX. kerületi mandátumért. Kocsis esélyeit a IX. kerületi szavazók gyengítik, valamint az a tény, hogy a VIII. kerületben, ahol erősebb, jellemzően a fővárosi átlag alatt marad a részvétel. Esélyeit javítja viszont, hogy a körzetben relatív erős a jobbikos jelölt, így lehet, hogy itt nem lesz akkora az átszavazási hajlandóság, mint azt átlagosan mérik.

Budapest 15.: A XVIII. kerület, négy éve itt kapott ki Kunhalmi Ágnes mindössze 60 szavazat különbséggel Kucsák Lászlótól. Kunhalmi javára visszalépett az LMP-s és a momentumos jelölt, az Együtt pedig nem is indított ellene senkit, így a papírforma szerint simán be kell húznia a körzetet.

Budapest 17.: Ahol az utolsó napokig ment az izmozás az MSZP-P és az Együtt között, végül ez utóbbi jelöltje, a fideszes Németh Szilárdot legyőző Szabó Szabolcs indulhat ismét a csepeli-soroksári mandátumért. Elvileg a teljes baloldal felsorakozott mögötte – az LMP jelöltje is visszalépett –, így elképzelhető, hogy megismétli a négy évvel ezelőtti győzelmet, pláne, ha a jobbikos szavazók egy része itt is átszavaz az egyértelműen esélyesebb ellenzékinek mondott Szabóra.

Budapest 18.: Az MSZP-elnök Molnár Gyula a 2010-es választási veresége után 2014-ben nem is indult, most viszont újra megküzd az egyéni mandátumért a XI.-XXII. kerületben. Fideszes ellenfele meglepő módon nem a négy évvel ezelőtt győztes Szabolcs Attila, hanem Németh Zsolt lesz. Átszavazásokkal együtt is Németh az esélyesebb, pláne, hogy Staudt Gábor személyében a Jobbik is erős jelöltet indít.

A hárompólusú város és Voldemort mandátuma

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében négy körzet is érdekes. A tiszaújvárosi-szerencsire részletesen nem térünk ki, annak az érdekességét az adja, hogy négy éve itt nyert Mengyi Voldemort Roland, aki helyett most a szerencsi Koncz Ferenc indult. Legesélyesebb kihívója a jobbikos Bíró László, de a szoros eredményhez komoly balos átszavazás is kell. A körzet kétpólusú, az erősebben fideszes szerencsi térséggel szemben Tiszaújváros hagyományosan baloldali, de itt megerősödött a Jobbik is. Kérdés, a Voldemort-ügy mennyit árt a Fidesznek.

Érdekesebb azonban a megyeszékhely, Miskolc két egyéni körzete. Már négy éve is mindkettőben szoros hármas befutó volt, az egyik mandátumot a Fidesz-KDNP, a másikat a baloldal szerezte meg. Az 1. számú választókerületben a négy éve győztes fideszes Csöbör Katalint a DK-s Debreczeni József és a jobbikos Jakab Péter próbálja legyőzni, utóbbi számít a mandátumra is esélyes jelöltnek, de ha nem lenne átszavazás az ellenzéki oldalon, mindhárom jelölt 30-35 százalék között kaphat.

A 2. számú körzetben (ez a nyugat-miskolci rész, benne Diósgyőrrel) az MSZP-P szintén a négy éve győztes Varga Lászlót indítja, a Jobbik szintén ismétel Pakusza Zoltánnal, a fideszes jelölt Hubay György. Ha nem lesz átszavazás, akkor a Fidesz szerezheti meg a mandátumot, az ellenzékiek közül Vargát valamivel esélyesebbnek mondják Pakuszánál. Vargát támogatja az Együtt, pénteken visszalépett a javára a Momentum, szombaton, az utolsó órában az LMP jelöltje is.

A 3. számú borsodi körzet központja Ózd, ahol először adott polgármestert a Jobbik. A fideszes Riz Gábor esélyes kihívója is a jobbikos induló, Farkas Péter Barnabás, de a DK-s Varga Gergőt is 20 százalék környékére mérik. A mandátumot vélhetően itt is az dönti el, hogy a balosok mekkora aránya szavaz át a Jobbik-jelöltre (2014-ben a szavazategyenlőség miatt megismételt polgármester-választáson elég magas volt ez az arány).

Lesz-e jobbikos megye?

Ha nincs is rá nagy esély, lehet, hogy lesz. Amennyiben a balos szavazók valóban több tíz százalékban átszavaznak az esélyesebbnek számító jobbikos jelöltre, akkor lehetséges, hogy Hevesben mindhárom egyéni mandátumot elbukja a Fidesz. 

Az 1. számú, egri körzetben az Orbán Viktor által lemosógépezett Nyitrai Zsolt korábbi infokommunikációs államtitkár és miniszterelnöki megbízott legerősebb ellenfele Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője lesz (akinek támogatására visszalépett a Momentum jelöltje). Négy éve Nyitrai több mint 10 százalékpont különbséggel (38,9-28,4 százalék) nyert, de nagyon erős volt, több mint 25 százalékot szerzett a balos jelölt Szalóczi Géza. Most viszont nem ő, hanem a DK-s Kertészné Kormos Noémi a baloldali jelölt. A balos szavazók nagyjából harmadának átszavazása eredményezheti a Jobbik győzelmét.

A 2. számú, gyöngyösi körzetben indul Vona Gábor, a párt miniszterelnök-jelöltje. Négy éve épp kikapott a fideszes Horváth Lászlótól (37-35,8 százalék). de akkor a balos Sós Tamás is több mint húsz százalékot szerzett. A helyette most induló Orosz Bálintot azonban csak 15 százalék környékére mérik, a becslések szerint tehát nagyjából tíz százaléknyian szavaznak máshová, ami jelentősen megnöveli Vona esélyeit a visszavágásra.

A 3. számú körzetben, Hatvanban is megismétlődik a négy évvel ezelőtti párharc a fideszes Szabó Zsolt és a jobbikos Sneider Tamás között. 2014-ben Szabó 10 százalék előnnyel nyert, azonban azóta a hatvani Fideszt komoly belső válságot gyengítették, amelyek egyik főszereplője a már államtitkári rangban lévő, de a kampányban egy egymilliárdos offshore-számlával is hírbe hozott Szabó volt. A baloldal nem Korózs Lajos korábbi szociális államtitkárt indítja, hanem egy Tóth Norbertet (ahogy az LMP-s jelölt is Tóth Norbert), a balos átszavazások és a fideszes belharcok, botrányok együtt nagy lökést adhatnak Sneidernek az egyéni mandátum felé.

Mi lesz Lázárral, Kósával?

Nemcsak Szabó Zsoltot, hanem Kósa Lajos modernváros-ügyi minisztert is hírbe hozta a Magyar Nemzet a kampány idején jelentős pénzekkel, 1300 milliárdos állítólagos örökségről és az anyjának szánt 800 milliós ajándékról is volt szó. Kósa ennek ellenére várhatóan sima behúzza az egyik debreceni mandátumot a Hajdú-Bihar megyei 1. körzetben. Legesélyesebb ellenzék kihívójának az MSZP-P jelöltjét, Gurmai Zitát emlegetik, de ha Kósa ismét 50 százalék közeli szavazatot szed össze (négy éve 47 százalékon végzett), akkor nincs az az átszavazás, hogy megszorítsák.

Nehezebb helyzetben van viszont saját hitbizományában Lázár János. A hódmezővásárhelyi (Csongrád megye 4. számú) választókerületben induló Lázár februárban már kapott egy nagy pofont, amikor a városban, ahol 1990 óta mindig fideszes vagy KDNP-s nyert, csont nélkül elbukta az időközi polgármester-választást Márki-Zay Péterrel szemben. De az igazi meglepetés az lenne, ha ezek után az egyéni mandátumát is elveszítené – amire a taktikaiszavazas.hu szerint van esély. A jobbikos Kiss Attilával a felmérések szerint fej-fej mellett állnak, Kiss javára visszalépett a 3 százalék környékére becsült Momentum-jelölt, de Márki-Zay az utolsó percig győzködte az MSZP-t is. Ha a baloldali szavazók (az MSZP-P jelöltjét 10-12 százaléknyian, az LMP-s 9-10 százaléknyian támogatják) 30-40 százaléka átszavaz, nagyon szoros lehet az eredmény.

Nőügyekkel foglalkozunk

Vona Gábor mellett a várhatóan 5 százalék fölött teljesítő pártok listavezetői közül az LMP-s Szél Bernadett vállalta még az egyéni indulást. Ő a Pest megyei 2. körzetben (Budakeszi) indul, és mostanra a demokratikus ellenzéki pártok teljes támogatását megszerezte, a DK és az Együtt után a Momentum is visszalépett a javára. Ellenfele, a fideszes Csenger-Zalán Zsolt, aki négy éve 46 százalékot kapott, valamivel így is esélyesebb, de ha a 8-9 százalékra becsült Jobbik szavazóinak egy része átszavaz, Szél lehet a kevés egyéni mandátumot szerzett képviselőnő egyike.

Az viszont szinte biztos, hogy a másik Nyíregyházáról, a szabolcsi 1. körzetből kerül ki. Itt reaktiválta magát a Medgyessy-kormány lakásügyi kormánybiztosa, korábbi és későbbi nyíregyházi polgármester, Csabai Lászlóné, aki 2010-ben nyugdíjba ment, azóta nincs választott politikai tisztsége. Ellenfele a fideszes sportállamtitkár, Szabó Tünde. A felmérések szerint néhány százalékkal Szabó áll jobban, ám ha a 20 százalék környékére mért Jobbik és az 5-6 százalék körüli LMP-szavazók egy része átszavaz, Csabainé győzhet.

Szekszárdon (Tolna megye 1. körzet) viszont végül, egy utolsó előtti-előtti-előtti perces visszalépés után az LMP-s Hadházy Ákos a közös ellenzéki jelölt. A trafikbotrányt kirobbantó egykori fideszes politikus javára a szocialista Harangozó Tamás lépett vissza szinte az utolsó pillanatban. Ha mindketten állva maradnak, az előzetes felmérések alapján a négy éve győztes és újrázásra készülő fideszes Horváth István akár 35 százalék körüli eredménnyel is mandátumot szerezhetett volna. Így a baloldali ellenzék egyedüli jelöltjeként Hadházy esélyei komolyan megnőttek, a fej-fej melletti versenyben az dönthet, hogy a 15-20 százalék környékére mért jobbikos jelölt hívei közül mennyien fognak átszavazni.

És végül két körzet, amelynek köszönhetően olyan is előfordulhat, amire 1990 óta nem volt példa:

egynél több független képviselő szerezhet egyéni mandátumot.

Baranya 1.: ez az egyik pécsi választókerület, ahol a független Mellár Tamás javára visszalépett vagy nem indult az MSZP, a Párbeszéd, az Együtt és a Demokratikus Koalíció. Mellár minden taktikai szavazásos oldal szerint az egyetlen esélyes kihívója Csizinek, és a jobbikos és az LMP-szavazók felmérések szerinti átlagos átszavazásával nyerhet is. Az itteni választás pikantériája, hogy Mellár Tamás egy időben a Fidesz-közeli Századvég kutatási igazgatója volt, és aki Karácsony Gergely árnyékkormányában leendő pénzügyminiszterként szerepel.

Veszprém 1.: az a körzet, ahol 2015-ben egy időközi választáson elbukta a Fidesz a kétharmados parlamenti többségét, amikor a független Kész Zoltán megszerezte Navracsics Tibor megüresedett mandátumát. Kész most is indul, most is függetlenként, a taktikaiszavazas.hu szerint átszavazások esetén hajszálnyival van lemaradva a fideszes Ovádi Péter mögött (a körzetben Varga-Damm Andrea személyében erős, 10 százalék fölé becsült jobbikos jelölt is van). Kész az átlagosnál nagyobb átszavazás esetén reménykedhet a győzelemben az előrejelzések szerint. (A megyében egyébként a tapolcai körzetben is volt időközi 2015-ben, ott szerezte meg első egyéni mandátumát a Jobbik, képviselőjük, Rig Lajos nagy ellenfele most is a fideszes Fenyvesi Zoltán lesz, a mandátumot az döntheti el, hogy az összesen húsz százaléknyi MSZP-s és LMP-szavazó milyen arányban szavaz át Rigre.)

Rovatok