Reggel hattól este hétig ezúttal is. 

Csak a lakcíme szerint kijelölt szavazókörben. Erről értesítőt is kapott. Ha elvesztette vagy kidobta a kukába, sebaj, ezen a linken megnézheti, megkeresheti, hol tud szavazni. Vagy kérdezze meg a szomszédját! Nagy az esély arra, hogy most is ugyanabban az óvoda- vagy iskolaépületben van a szavazókör, ahol eddig szavazott, de ez nem biztos.

A lényeg, hogy vigye a személyazonosságát igazoló papírjait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) ÉS a lakcímkártyáját.

Akkor még lehet szavazni. A szavazatszámláló bizottság egyik tagja pontban este hétkor a sor végére áll. Aki előtte áll, az még leadhatja a szavazatát, aki ezután jön, az már nem.

A szavazóknak két nagy csoportja van.

• Vannak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyarok. Ők országos listára és egyéni jelöltre szavaznak. A legtöbben lakóhelyükön szavaznak. Az átjelentkezők nem állandó lakcímükön, hanem egy másik magyarországi választókerületben adják le szavazatukat (de a lakcímük szerinti jelöltek közül választhatnak). Sok magyar most éppen külföldön él, dolgozik, tanul, vagy turistáskodik. Ők a külképviseleteken szavaznak. 
• A másik nagy csoportot azok a külföldön élő magyar állampolgárok jelentik, akiknek nincs magyarországi lakcíme. Ők csak országos listára szavazhatnak. Ők, többnyire a határon túli magyarok a szavazatukat csak levélben adhatják le. Ezt már vagy elküldték postán a Nemzeti Választási Irodának, vagy a borítékot az elmúlt két hétben leadták valamelyik nagykövetségen. Ezt még vasárnap is megtehetik, sőt a levelet haza is hozhatják, és bármelyik egyéni választókerületi székhely választási irodájában leadhatják.

Nem, mert ők nem is tudnának. Az átjelentkezők nem az állandó lakhelyükön, hanem egy másik településen vagy választókerületben szeretnék leadni a szavazatukat. Ők más városban tanulnak, dolgoznak, albérletben laknak, és a szavazás kedvéért nem akarnak hazamenni.

Semmilyen módon nem tudják ezért befolyásolni az eredményt ott, ahol leadják szavazatukat. Az idén tényleg sok az átjelentkező: nyolc évvel ezelőtt 58 ezren voltak, négy évvel ezelőtt 128 ezren, most pedig mintegy 212 ezren szavaznak így. 

Összesen 212 259 átjelentkező van, közülük 200 041 "valódi" átjelentkező, 12 218 ember pedig olyan szavazatszámláló bizottsági tag, aki kérte, hogy a feladatteljesítése helyén szavazhasson. A legtöbben - 350-en - Debrecenből kértek átjelentkezést más településre. 

A XI. kerületben, az átjelentkezők számára kijelölt szavazókörben a helyi lakosokkal együtt 11 603 választópolgárt várnak vasárnap. Itt 36 tagú a szavazatszámláló bizottság, így akár 10-12 asztalnál is szavazhatnak az átjelentkezők, ez pedig gyorsítja a szavazást. Sok átjelentkező fog szavazni a III., a VIII., IX., a XIII. és a XIV. kerületben is. Érdemes korán menni ezeken a helyeken.

Ha egy egy helyre tömegesen jelentkeznek be, akkor igen. Az új lakcímre bejelentkezéssel ugyanis a választó már a helyi jelöltre szavazhat. Az új lakcímre bejelentkezők között lehetnek külföldi magyarok is: elvileg róluk tud a nyilvántartás, így ha már levélben szavaztak az országos listára, vasárnap csak egyéni jelöltre adhatnak le voksot. Nem fognak duplán szavazni.   

Két egymást metsző vonalat kell rajzolni a választott jelölt és párt neve mellé: ez tehát lehet iksz és kereszt is.

• A magyarországi választójogosultak aktuális száma: 7 875 505 fő
• Ebből átjelentkezéssel szavazók száma: 200 041 fő
• A külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 58 310 fő
• A levélben szavazók száma: 378 449 fő

Aki a legtöbb szavazatot kapja.  

Nem. Ma már nincs részvételi küszöb. A választás mindenképpen érvényes. Ehhez nem kell elmennie szavazni a választók legalább felének. Csak akkor nem lesz eredményes egy szavazás, ha teljes szavazategyenlőség van két jelölt között. Ebben az esetben sem tartanak második fordulót, hanem később egy időközi választáson döntenek.

Egy 199 fős parlamentben még véletlenül sem lehet azonos számú mandátuma a kormánynak és az ellenzéknek. Így nem alakulhat ki patthelyzet a választások után. Persze politikai szempontból simán lehet patthelyzet.

Mivel a listákról csak 93, egyéniből pedig 106 jelölt juthat be, a mostani választáson a pártoknak elsősorban az egyéni választókerületekben lesz érdemes nyerni. A Fidesz 2014-ben 96-ot nyert a 106-ból.

Mindenképpen érdemes szavazni, mert a vesztes és a győztes szavazatok is hasznosulhatnak. A szavazat csak akkor veszik el, ha olyan a jelöltre adják, amelynek pártja nem kerül be a parlamentbe. Ha a párt eléri az 5 százalékos küszöböt (a Fidesz-KDNP és az MSZP-Párbeszéd lista esetén ez a küszöb 10 százalék), akkor a vesztes jelöltre leadott szavazatokat hozzáadják az országos listájukon gyűjtött szavazatokhoz.

Ez a rendszer azonban a győzteseket is segíti, mert a bejutott jelölteknek a győzelemhez már nem szükséges szavazatait is hozzászámolják az ő pártjuk országos listájához.

Nézzünk egy példát. A választókerületben az A jelölt 8000 szavazatot, a B jelölt 4000 szavazatot kap. A vesztes B jelöltre adott 4000 szavazatot a pártja megkapja az országos listán. A nyertes A jelölt bekerül a parlamentbe, pártja pedig megkapja a győzelemhez szükséges szavazatai (4001) fölötti részt, azaz 3999-et. Ez utóbbi a győzteskompenzáció intézménye.

Ha a Fidesznek vagy az ellenzéknek 132-nél több mandátuma lesz. A kétharmadot az alacsony, 60 százalék körüli részvétel is segítheti. Sok függ a többi párt eredményétől is.

Ha az országos listán a Fidesz 45 százalékot szerez, a baloldali ellenzék és a Jobbik pedig csak 25-25 százalékot, akkor is meglehet  a kétharmad. 

Az egyszerű többséghez legalább 100 mandátumot kellene szerezni. Erre magas, legalább 70 százalékos részvételi arány mellett van esély. Az ellenzék szereplése elsősorban azon múlik, hogy az egyes választókerületekben mekkora lesz az átszavazás az ellenzéki pártok szavazói között.

Szinte mindent lehet – néhány kikötéssel.

• A tévék, rádiók, nyomtatott és online újságok megjelentethetnek elemzéseket, sőt interjúkat is a jelöltekkel. 
• A korábbi közvélemény-kutatások adatait is meg lehet jelentetni, de exit-pollokat csak este hét után lehet közölni.  
• Viszont vasárnap választási gyűlést már sehol sem lehet tartani.
• A szavazókör épületének bejáratától számított 150 méteren belül tilos kampányolni. Nem lehet például plakátot kirakni erre a területre, nem állhat be a szavazókör elé egy párt logójával vagy kampányszlogenjével felmatricázott autó.
•  Nem lehet megcsinálni azt sem, hogy valaki 150 meteren túlról egy hangosbeszélőn agitálja a szavazásra érkezőket. 
• Az viszont nem számít kampánycsendsértésnek, ha ezen a területen kint marad a szombaton vagy korábban kihelyezett plakát. Borítékolható, hogy a pártok ezért időben elhelyezték itt plakátjaikat.

Busszal kifejezetten tilos szervezeten szállítani a szavazókat. Legfeljebb kilencfős kisbuszokat lehet erre a célra használni, ennél nagyobb járművet nem.

A választási rendszer lehetőséget ad arra, hogy a nemzetiségek egy-egy képviselője is bekerüljön az országgyűlésbe. Most 13 nemzetiségi lista van. Ha egy nemzetiség elég szavazat kap, akkor az övé lehet egy országos listás mandátum a 93-ból. Ehhez el kell érni az úgynevezett kedvezményes kvótát. A mandátum megszerzéshez szükséges szavazatszámot úgy számolják ki, hogy összeadják az összes leadott országos listás, nemzetiségi listás és töredékszavazatot. Ezt elosztják a 93-mal, azaz a kiosztható listás mandátumok számával, majd az eredményt tovább osztják néggyel.

Amelyik nemzetiség eléri ezt a számot, az kap egy helyet az Országgyűlésben. Erre a német nemzetiségnek van a legnagyobb esélye. Listavazetője, Ritter Imre maga is reménykedik a bejutásban. Azt mondta, a nemzetiségeket szeretné képviselni a parlamentben, és nem az határozza meg a szavazásait, hogy amúgy Fidesz-tag.

A Nemzeti  Választási Iroda csak akkor kezdi el nyilvánosságra hozni az eredményeket, ha mindegyik szavazókör bezár. A sok átjelentkező miatt előfordulhat, hogy néhány szavazókört este hét után is nyitva kell még tartani. Az első eredmények ezután elég hamar megjelennek a Valasztas.hu-n és természetesen az Indexen is.

Az előzetes eredmény vasárnap késő este 11 óra után, éjfél körül várható a Nemzeti Választási Iroda (NVI) várakozása szerint. Pálffy Ilona NVI-elnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a szavazatszámlálás gyorsaságát befolyásolja az egyes választókerületben, hogy hány jelölt indult, mert a bizottságoknak annyifelé kell válogatniuk a voksokat, majd azokat jegyzőkönyvben összesíteniük.

A végleges eredményt azonban csak jövő szombatra várják, mert addig meg kell érkeznie a külképviseleteken leadott szavazatoknak is, legkésőbb szerdáig. Az innen beérkezett, borítékokba zárt szavazatokat pedig majd szombat délelőtt keverik be - az átjelentkezéses szavazatokkal együtt - az adott választókerületekben az erre kijelölt, addig fel nem nyitott urnákba.

Ez azt jelenti, hogy szombat késő délután, vagy este teszik közzé a végleges eredményeket. Ahol szoros a verseny, ott az NVI már vasárnap jelezni fogja a honlapján, hogy megfordíthatják az eredményt a máshol átjelentkezéssel leadott, valamint a külképviseleteken leadott szavazatok.

Amúgy ha a választásokkal kapcsolatos jogi kérdése van, jogi tanácsra lenne szüksége, vagy visszaélést észlel, írjon a TASZ választási jogsegélyére vagy hívja a TASZ választási forródrótját: +36 30 722 33 56.