Index Vakbarát Hírportál

Maradt a Fidesz kétharmada, de erősített a Jobbik, az LMP és a Momentum

2018. április 15., vasárnap 07:40

Megszületett a 2018-as parlamenti választás végeredménye. Szombaton ugyanis megszámolták az utolsó szavazatokat is. Ez elsősorban a külföldről és az átjelentkező szavazóktól érkező voksokat jelenti. Bár a kétharmadon nem változtat, de itt az országosnál jobban szerepelt az ellenzék, főleg a Jobbik, az LMP és a Momentum. A Jobbiknak plusz egy mandátumot is hozott.

Szombaton felbontották a 106 egyéni választókerületben azoknak a szavazóköröknek az urnáit, amelyekhez az utazó szavazatokat is hozzákeverték. Vagyis most megismerhettük a külföldön szavazók, illetve a más településre átjelentkezők voksait is, amelyet egy választókerületi szavazókör szavazataival elegyítettek.

Az eddig ismert mandátumelosztás a töredékszavazatok miatt csak eggyel változott: a Fidesznek eggyel kevesebb, a Jobbiknak eggyel több jelöltje lett, de a Fidesz–KDNP-nek így is kétharmada van a 2018-as parlamenti választáson. A változásnak a jobbikos Stummer János örülhet, a fideszes Csizi Péter pedig bánkódhat, mert – ha jól számoljuk – éppen a neve felett állt meg a Fidesz-lista. (Csizi a 87. a Fidesz országos listáján.)

A választás végeredménye szerint tehát az új Országgyűlésben így a Fidesz–KDNP-nek összesen 133, a Jobbiknak 26, az MSZP–Párbeszédnek 20, a DK-nak 9, az LMP-nek 8. Egy-egy mandátumot szerzett a független Mellár Tamás és az együttös Szabó Szabolcs , illetve a német nemzetiségi mandátumot betöltő Ritter Imre. Ez az eredmény majd csak a jogorvoslati határidők kimerítése után válik hivatalossá.

Az ellenzéki jelöltek nem tudtak fordítani

Ezen az eredményen csak az változtatott volna, ha a legszorosabb választókerületekben a beérkező szavazatokkal a másodiknak sikerült volna leelőzni az első helyezettet. Ilyen azonban nem történt.

Itt nem taroltak a fideszes nagyágyúk

Érdemes még egy szempontból alaposabban megnézni ezeket az utoljára számolt szavazóköröket. Némi információt nyerhetünk arról, hogy a külföldön szavazók és az átjelentkezők kire voksoltak, miért érezték fontosnak a szavazást. Főleg ugyanis az ő voksaik határozták meg az utolsó szavazókörök eredményét.

Ha végignézzük az egyes szavazóköröket, megállapítható, hogy a körükben kormányváltó hangulat van, ugyanis többnyire az ellenzékre voksoltak. Ezt onnan tudjuk, hogy a legtöbb vk-ban az ellenzékiek tudták kozmetikázni az eredményt, és a fideszes jelöltek egyik szavazókörben sem arattak dübörgő sikert.

Nézzük néhány emblematikus fideszes körzetében az utolsó szavazóköri eredményt:

Látható, hogy az ellenzéki esélyesek a legtöbb körzetben szépen szerepeltek, és a vidéki szavazókörökben a fideszes tarolás ellenére is simán lehagyták a kormánypárti ellenfelüket.

Listán itt jobban ikszeltek a Jobbikra, az LMP-re és a Momentumra

Hasonló a helyzet, ha a pártszimpátiát nézzük. Ott is az ellenzék diadalmaskodik a szavazókörök többségében, de három párt az országos/budapesti eredményéhez képest feltűnően erős: a Jobbik, az LMP és a Momentum. Ezért is tudott a Jobbik még egy mandátumot elcsípni a Fidesz orra elől. A Momentum pedig így tudott végül országosan 3 százalék felé jutni, 3,08% az eredménye. Az MSZP–P pedig beesett 12 százalék alá: 11,99%-kal végeztek.

Nézzünk erre néhány példát:

Ezek persze kiragadott szavazókörök, és a helyezéseken nem módosítanak semmit. A Fidesznek viszont némi figyelmeztető jel, a Jobbiknak, az LMP-nek és a Momentumnak pedig némi reménysugár, hogy a külföldiek és átjelentkezők között (ahol magasabb a fiatal korosztály aránya) jobban tudtak szerepelni ezek az ellenzéki pártok, mint országosan.

Rovatok