Orbán Viktor nem hiába utazott egyetlen EU-s kormányfőként a szélsőjobboldali brazil elnök beiktatására. Jair Bolsonaro ugyanis elfogadta a magyar miniszterelnök meghívását. A miniszterelnök sajtósa, Havasi Bertalan azt is elmondta, hogy a két elnök még Brazíliában áttekintette a két ország közötti nemzetközi, gazdasági és politikai együttműködési lehetőségeket.
Remélhető, hogy a meghívás még nem akkor történt, amikor Orbán Viktort összekeverték az Egyesült Államok külügyminiszterével, Mike Pompeoval.
Bolsonaro beiktatásán egyébként csupán a világ 12 szélsőjobbos, populista vezetésű országának elnöke vett részt. A távolságtartás érthető, mert a brazil elnök rasszista és homofób kijelentései a világ többi országában megbotránkozást keltettek. 1999-ben például kijelentette, hogy az akkori elnököt, Fernando Henrique Cardosót meg kellene ölni, a menekülteket söpredéknek tartja, a homoszexualitásról alkotott véleményéről mi sem tanúskodik legjobban, mint az a kijelentése, miszerint
ha a fia meleg lenne, nem bánná, ha egy autóbalesetben meghalna.
A brazil elnök egyébként a természettel sincs baráti viszonyban. Beiktatását követő napon már engedélyezte, hogy a védett amazonaszi őserdőket kivágják, hogy ott mezőgazdasági tevékenységet folytassanak.
Bosonaró nemcsak a diktátor Pinochet és Trump, hanem Orbán Viktor nagy tisztelője. Kampányában a Fidesz populista szlogenjei és mesterségesen kreált ellenségképei is visszaköszönnek: Bolsonaro is a migrációt tartja az egyik legégetőbb problémának; Orbánhoz hasonlóan igyekszik marginalizálni a kisebbségeket; a házasság intézményét csak egy férfi és egy nő között hajlandó elismerni; az országa ellenzékét posztkommunista erkölcsi hulláknak tartja; a médiát pedig ellenségként kezeli.