Közös, összellenzéki EP-listát javasolt az MSZP elnöke, ám a terv aligha fog összejönni. Hiába lobogtatnak a szocialisták egy tanulmányt a külön indulás esetén óhatatlanul elvesző szavazatokról, a többi ellenzéki pártban inkább úgy látják: a közös tüntetések és akciók rendben vannak, de amúgy mindenki járja a maga útját.
Kivárás, fejcsóválás, legyintés, elutasítás, felnevetés. Ilyen reakciókat váltott ki Tóth Bertalan MSZP-elnök szombati tüntetésen váratlanul bedobott ötlete a közös ellenzéki EP-listáról.
Tóth még több MSZP-s számára is váratlanul azt mondta a színpadon, hogy „teremtsük meg az egységet az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon is! Egy az egy ellen!" Mindez technikailag azt jelentené, hogy a májusi EP-választáson a Fidesz–KDNP listájával szemben nem több lista indulna, hanem egy közös MSZP–Jobbik–DK–LMP–Párbeszéd–Momentum–Liberálisok (legalábbis ezek a pártok tüntettek együtt szombaton).
Az év végi tüntetések és a parlamenti közös akciók után azonban érzékelhetően megváltozott a politikai helyzet. Láthattuk, hogy az ellenzék együtt tiltakozik a parlamentben a rabszolgatörvénynek titulált túlóratörvény ellen, majd a januári rendkívüli parlamenti ülés után közösen állt ki az Országház lépcsőjére a teljes ellenzék szocialistástul, péstül, Gyurcsányostul, Jobbikostul, Momentumostul, LMP-stül, Hadházy és Szél Bernadettestül.
„Egy a tábor, több a zászló. Ez a fordulat következett be most az ellenzéki térfélen" – összegezte a helyzetet az MSZP-s Ujhelyi István. Ám pártelnöke ennél többet is kívánatosnak tart: a közös ellenzéki lista ugyanis értelemszerűen az „egy a tábor, egy a zászló" jelmondatnak felel meg, hiszen egy karika alá kerülne mindenki a választási szavazólapon.
Máris áttekintjük, hogy az egyes ellenzéki pártok és pártocskák mit szólnak a javaslathoz, de érdemes először azt megvizsgálni, mire alapozzák a közös lista ötletét a szocialisták. Egy MSZP-s például figyelmembe ajánlotta – és más ellenzéki politikusok is utaltak erre – a Publicus intézet tanulmányát, amelyet az EP-mandátumokkal kapcsolatban végeztek.
A Publicus a legutóbbi pártpreferenciákból kiindulva végzett különböző szimulációkat (a lényegét nyilvánosságra is hozták), és arra jutott, hogy külön indulás esetén sok ellenzéki szavazat veszhet el, pláne, ha a küszöb határán billegő LMP és Momentum nem érné el az 5 százalékot.
Átlagos, 35 százalékos részvétellel számolva nagyjából 230-240 000 ellenzéki szavazat veszne el, az összes kb. 1 200 000 ellenzékre leadott szavazat nagyjából 18-20 százaléka. Mindeközben a Fidesz a szavazatok 48 százalékával a parlamenti helyek 54,5 százalékát szerezné meg.
Abban az esetben, ha az LMP és a Momentum is bejut, akkor is vannak az ellenzék számára nem hasznosuló szavazatok: „Ezen szimuláció esetében kb. 10-15 000, aminek okán a Fidesz továbbra is továbbra is 52,3 százaléknyi mandátumot szerez 48 százaléknyi szavazattal."
Abban az esetben viszont, ha mindenki közös listára vonul, az ellenzék győz: a Fidesz 10 mandátumhoz jut, az ellenzék pedig 11-hez.
Fidesz 48 százaléknyi szavazattal 47,6 százaléknyi mandátumhoz jut, míg az ellenzék 52 százaléknyi szavazattal 52,3 százaléknyi mandátumhoz
– írta a Publicus. A kutatással van egy nem elhanyagolható probléma – és erre nem MSZP-s ellenzékiek is utaltak háttérben: automatikusnak veszi az ellenzékiek szavazási hajlandóságát a közös listára, és nem számol a lemorzsolódással. Márpedig akadhat olyan jobbikos, aki nem szívesen szavaz le egy olyan listára, amelyen DK-s szerepel, lehetnek olyan LMP-sek, akik szocialista politikusra sosem voksolnának, és így tovább.
Érdemes ezek után áttekinteni, hogy milyen fogadtatása volt az MSZP-s javaslatnak az ellenzéki oldalon.
Mivel egyedül a párbeszédes Karácsony Gergely állt ki a közös lista mellett (ez papírformának nevezhető), a többi párt viszont nem mosolygott az ötlettől, bátran kijelenthetjük, hogy aligha lesz „egy a tábor, egy a zászló". És akkor még nem is beszéltünk azokról a problémákról, hogy mi alapján döntenének, ki vezesse a közös listát és mi alapján alakítanák ki a sorrendet.
Az MSZP elnöke a keddi Népszava-interjújában belátóan jelezte is, hogy
noha ezt tartom a legjobb megoldásnak, nem fogom erőltetni.
Az Inforádiónak pedig azt mondta: „Várhatóan nem lesz közös ellenzéki lista az európai parlamenti választáson, a kampányt viszont összehangolják."
A szocialista elnök húzása ugyanakkor ennek ellenére sem nevezhető értelmetlennek. A párt ugyanis a továbbiakban tud arra hivatkozni, hogy legalább megpróbálta.