Jogállamisági kérdések, a korrupció elharapózásának problémái, sőt Ukrajna NATO-csatlakozásának magyar kormányzati blokkolása is az asztalra kerül majd Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, továbbá Benkő Tibor honvédelmi miniszter találkozóján. A budapesti vizit a közép-európai turné első állomása, de talán nagyobb jelentőséget is kapott a State Department hivatalnokainál, mint a körút további állomásainak találkozói.

Ez derül ki legalábbis az utazás részleteiről Washingtonból rendezett telefonos háttérbeszélgetés leiratából. A nevük elhallgatásárt kérő kormányzati tisztviselők igen nyíltan beszéltek a magyarországi vizit céljairól, valamint a Donald Trump elnök által vezetett amerikai kormány határozott külpolitikai szándékairól.

Noha informálisan több magyar diplomáciai forrás állítja, jelentős hadiipari, illetve energetikai biznisz áll a Pompeo-látogatás központjában, a háttérbeszélgetés tanúsága szerint Orbán még egy jó „deal” nyélbe ütésével sem szerelheti majd le teljesen a demokrácia magyarországi állapotát és intézményrendszerének leépülését érintő, és legfőképp a Vlagyimir Putyin közelségét érintő amerikai kritikákat.

Persze mindezek ellenére üzlet várható, az erről szóló pletykák már Szijjártó Péter előkészítő utazása és washingtoni tárgyalásai után szárnyra kaptak. Forrásaink szerint hónapok óta előkészítés alatt van egy, NATO-kötelezettségeinkhez kapcsolódó rakétavásárlás, a Népszava pedig most úgy értesült, nem kizárt, hogy az elavult BTR-80-as csapatszállítók cseréjénél számíthatnak nagy megrendelésre amerikai cégek. A lap szerint szóba jöhet továbbá a Patriot légvédelmi rakéták vásárlása, ám ennek ellentmond, hogy eddig francia Mistral rakétákat vett az ország, igaz, a két rendszert elvileg lehet párhuzamosan is használni. Felvetődhet még a Kongsberg típusú légvédelmi rendszer beszerzése is, amely ugyan norvég, de erős amerikai közreműködéssel gyártják.

Már csak ezért is érdekes, hogy a háttérbeszélgetésen kiderült: nem a magyar kormánytagokkal folytatott tárgyalások után, hanem Budapesten első találkozóként fogadja majd Pompeo a civil szervezetek képviselőit. „A külügyminiszter támogatásáról fogja biztosítani a civil társadalmat. Budapesten elsőként civil szervezetek vezetőinek egy csoportjával találkozik. Szeretné megismerni a véleményüket egy rakás kérdésben”, mondta a leirat szerint az egyik tisztviselő.

Ahogy az már tudható tudható, a Helsinki Bizottság és a TASZ is megerősítette, hogy az amerikaiak őket is meghívták erre a találkozóra, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kapott ennek kapcsán kérdést a kormányinfón. Utóbbit azzal igyekezett elütni, hogy természetes, hogy Amerikából pénzelt szervezetek találkoznak az amerikai kormány képviselőjével. Csakhogy annak lehet némi jelentősége, hogy Pompeo még Orbán előtt találkozik a civilekkel, akiknek problémafelvetéseit nyilván tolmácsolhatja majd a kormányfőnek.

Ráadásul a háttérbeszélgetésen később egy kérdésre az is elhangzott, igenis az asztalon lesz a demokrácia és korrupció helyzete:

„ezeken ugyanis a területeken problémánk van, és ez a probléma utat nyit az autoriter versenytársaink számára.”

Az amerikai hivatalnokok ebben a témában, ahogy gyakorlatilag minden felmerülő kérdésben Magyarország oroszbarát vezetéséről, továbbá a Vlagyimir Putyin felé való, egyre nagyobb elköteleződésről beszéltek. Világosan látszik tehát, hogy a látogatás fókuszában ez áll. A diplomaták azt is elárulták, hogy az Egyesült Államok növelni kívánja jelenlétét és befolyását a teljes közép-európai térségben – itt is Magyarországot emelték ki –, hogy visszaszorítsák az orosz és kínai autoriter versenytársakat. Az is elhangzott: eddig az Egyesült Államok nem volt eléggé aktív, miközben például Vagyimir Putyin tavaly kétszer is járt Budapesten, ahol amerikai elnök utoljára 2006-ban fordult meg.

„Az üzenetünk: vagy megjelenünk vagy veszítünk” – fogalmazott az egyik tisztviselő.

Az orosz-kérdés egyébként lényegében az összes témafelvetésben szerepelt a beszélgetés során, a látogatás fő céljaiként hivatalosan is említett NATO-kapcsolatok, a vonatkozó védelmi megállapodás kapcsán is felmerült.

Az Egyesült Államok egyértelműen támogatni fogja a Visegrád Négyeket és a Három Tenger Kezdeményezést a kínai és az orosz befolyás visszaszorításában a régióban, és nyomást fog gyakorolni a magyar vezetésre, hogy hagyjanak fel Ukrajna NATO-csatlakozásának blokkolásával.

A beszélgetésből tehát az is kiderülhetett, az amerikai diplomaták ezt az „orosz agressziónak” tudják be, éppen ezért Orbán Viktor és Putyin „baráti kapcsolata” az egyik tisztviselő szerint konkrétan szóba kerül majd Pompeo és a magyar kormányfő között.

Továbbá, ahogyan arról a Reutersre hivatkozva már beszámoltunk, Pompeo aggodalmát fogja kifejezni a kínai Huawei Technologies növekvő közép-európai jelenléte miatt is Orbánnál. Ez is szerepel a kormányzati tisztviselők beszámolóját idéző leiratban, ahogyan a jól ismert amerikai álláspont, mely szerint a kínai gazdasági kapcsolatok, így a növekvő kínai befolyás komoly veszélyeket rejthetnek magukban – persze az amerikaiak szerint nem számukra, hanem az érintett országoknak.

Nem kell azonban arra számítani, hogy Pompeo vitába száll Orbánnal, sokkal inkább szövetségesként erősítenék az amerikai befolyást. „Nem értünk egyet a közép-európai országokkal vagy éppen Magyarországgal minden kérdésben, de hisszük, hogy foglalkoznunk kell a szövetségeseinkkel, és ennek megfelelő viselkedést kell tőlük elvárnunk” – hangzott el.

A már nyíltan vállalt amerikai prioritások között az orosz és kínai, akár gazdasági, akár politikai befolyás ügyén túl az energiapolitika volt terítéken, így ilyen kérdések is a tárgyalás fontos részei lesznek, „különösen Paks és a Török Áramlat magyar támogatása”, továbbá a horvátországi Krk LNG terminálja, amely az amerikaiak szerint csak akkor lehet sikeres, ha Magyarország is támogatja.

Mindeközben a Bloomberg – szintén e háttérbeszélgetés alapján – arról ír, a State Department képviselője nem mondta ki egyértelműen, hogy a magyar demokráciával kapcsolatos tengerentúli aggályokat is megvitatja-e Orbán Viktorral és a többi magyar tárgyalópartnerével hétfőn az amerikai külügyminiszter. A kérdésre válaszolva valóban csupán annyit mondott a diplomata, hogy ha az Egyesült Államok nem hajlandó kapcsolatba lépni a szövetségeseivel, akkor nem várhatja el tőlük, hogy egy sor kérdésben odafigyeljenek Washington véleményére. Egy másik kérdésnél viszont már a korábban ismertetett módon elhangzott: „ez lesz a fő hangsúly. Azt hiszem, várható, hogy az amerikai küldöttség beszéljen a közép-európai barátainkkal azokról a területekről, ahol érdekeltségeinket újra felfedezni és fejleszteni kell. És beszélnünk kell szövetségeseinkkel a demokrácia és a korrupció területéről, amelyen problémánk van és ez a probléma utat nyit autokratikus riválisaink számára.”

A hivatalos menetrendről egyébként már a Pompeo-körút terveit ismertető közlemény alapján is beszámoltunk, az a napirend egyébként szintén cáfolta a magyar kormány, főként Szijjártó Péter roppant optimista álláspontját. A külügyminiszter ugyanis úgy harangozta be a látogatást, mint annak bizonyítékát, hogy a Trump-kormány támogatja a magyar rendszert, az orosz kérdés napirendre kerülését pedig egyáltalán nem említette. Ellenben a külügyminiszter a látogatásról korábban azt mondta, hogy Magyarország és az Egyesült Államok politikai kapcsolatai a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta folyamatosan javulnak, és ennek jele a mostani vizit is.

Az Orbán–Pompeo-találkozó diplomáciai jelentőségéről és hátteréről, így elsősorban éppen az orosz-vonalról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.