Egy fiatal lányt azzal akarta tönkretenni a volt barátja, hogy a szakítás után ‘bosszúból’ kilopta a facebookos beszélgetéséből egy korábbi kapcsolatában készült meztelen képeit. A bosszúpornó áldozatává vált lány egyből a rendőrséghez fordult segítségért, de mivel nem volt elég durva a bántalmazás egyszerűen hazaküldték. A fiú a hatóság tehetetlenségén felbátorodva később még szexkapcsolatra is akarta kényszeríteni a lányt. Az áldozat végül saját kezébe vette az ügyet, bizonyítékot gyűjtött és egy nyomozó barátja segítségét kérte. Nem volt hajlandó elfogadni, hogy ő legyen a “büdös ribanc”, és őt rekesszék ki, miközben az elkövető minden következmény nélkül élheti tovább az életét. Az Abcúg írása.
Blanka azután jelentkezett nálunk, hogy az egyik cikkünkben a bosszúpornó jogi következményeivel foglalkoztunk. Hiszen annak ellenére sem hajlandó az igazságszolgáltatás komolyan venni ezeket az ügyeket, hogy egyre több fiatal nő érintett. Az elkövetők így komoly retorziók nélkül szórhatják teli az internetet az exbarátnőjük intim felvételeivel.
A hatóságok Blanka ügyét sem vették komolyan, pedig ő azon ritka kivételek egyike, aki vette a bátorságot, és miután a volt barátja megzsarolta a meztelen képeivel a rendőrséghez fordult. A fiatal lány még azután sem volt hajlandó lemondani az igazáról, miután a rendőrség elbagatelizálta az ügyét. Bizonyítékot gyűjtött, és egy nyomozó barátjához fordult, aki gondoskodott róla, hogy bíróságra kerüljön az eset. A lány időközben a munkáját is elvesztette. Azonban nem volt hajlandó elfogadni, hogy ő legyen a büdös ribanc, és őt rekesszék ki, miközben egy olyan “pszichopata”, aki képes volt a meztelen fotókért cserébe szexkapcsolatot követelni minden következmény nélkül élheti tovább a mindennapjait. A történetnek közel egy év után még korán sincs vége, de most már a lánynak nincsenek illúziói afelől, hogy az ejnye-bejnyén kívül számolnia kell az elkövetőnek más következményekkel. A sokadik vallomástétel után pedig úgy gondolja, hogy az igazságszolgáltatásnak ideje lenne változtatni az igencsak megalázó, áldozattal való kommunikáción.
Volt barátjával, Ákossal három hónappal a zsarolás előtt szakított. Mindössze csak egy hónapot voltak együtt, mert egész hamar a felszínre került a férfi bántalmazó énje. A párkapcsolat alatt minden lehető módon igyekezett fenntartani a kontrollt a barátnője felett. Ha nélküle mozdult ki, akkor az ismerőseit bízta meg azzal, hogy tartsák szemmel, máskor pedig még a WC-re is követte, nehogy mással chateljen, ha pedig később ment haza, – mint amikor meg volt beszélve –, akkor meggyanúsította, hogy biztos más férfival találkozott.
Bár sosem ütötte meg a párját, de többször előfordult, hogy lefogta, nekiment, sőt egyszer be is zárta egy szobába. Blanka bármennyire is próbált véget venni a dolognak, azt Ákos nem volt hajlandó tudomásul venni, „úgy viselkedett, mintha nem is szakítottam volna vele”. A helyzetet az sem könnyítette meg, hogy mindketten ugyanazon a munkahelyen dolgoztak.
A fiú akkor kattant meg még inkább, amikor a lánynak új barátja lett, Gáborral egyébként azóta is együtt vannak. A volt barát kezdetben csak szóban fenyegetőzött, hogy feltöri a Facebookját, és hogy az ott található intim felvételekkel tönkreteszi, sőt elküldi az új párjának is. Blanka ekkor a rendőrséghez fordult, ahová abszurd módon a zsaroló barátja is elkísérte, aki nem gondolta, hogy ott bárki komolyan veszi a lányt. Igaza is lett. Amikor elmesélte a történetet a rendőrségen, csak azt mondták a férfinak, hogy inkább ne küldje el, mert abból valószínűleg majd eljárás lesz. Menjenek haza, és beszéljék meg a dolgot egymás között. Mindez azelőtt történt, hogy Ákos valóban megszerezte a felvételeket, akkor még csak szóban fenyegette meg a lányt.
Blanka történetében érdekes csavar, hogy nem is Ákos készítette róla azokat az intim felvételeket, amikkel „bosszúból” tönkre akarta tenni, hanem egy korábbi kapcsolatában született képeit lopta ki a Facebookos beszélgetéseiből. Blanka nem önszántából adta meg a jelszavát sem, hanem Ákos az egyik ismerőse segítségével törte fel a lány fiókját, a lány pedig korábban nem is gondolta volna, hogy ilyen könnyen hozzá tudnak jutni a beszélgetéseihez. Végül onnan értesült, hogy feltörték a fiókját, hogy Ákos üzent annak a fiúnak, akivel még a közös képek készültek: „egy jó tanács, ilyeneket ne tegyetek fel” és elküldte neki az egyik képet.
A volt barát pedig jelezte Blankának, hogy milyen üzeneteket kapott, és még a rendőrségre is elkísérte a lányt, hogy bizonyítsa a történteket. A rendőrök viszont másodjára sem tudtak mit kezdeni az üggyel, „azt mondták, hogy idegen IP címről történő bejelentkezéssel ők nem tudnak mit kezdeni, sem azzal, hogy a saját fiókomból más irkál a nevemben, erre nincs kapacitás és képzett ember sem.” Nem vették komolyan őket, mert nem volt elég durva a bántalmazás.
Ákost ez még inkább felbátorította és megerősítette abban, hogy következmények nélkül tönkreteheti a lány életét, ezután telefonon zsarolta meg a lányt. A beszélgetés során elhangzott az ügy kapcsán egy nagyon fontos mondat is: „ha leszopsz, akkor kitörlöm a képet”. Blanka úgy érezte, itt az ideje, hogy a kezébe vegye az ügyét, és úgy döntött, hogy bizonyítékként a telefonján rögzíti a beszélgetést. Megnyomta a hangfelvétel gombot, és megpróbálta rávenni a fiút, hogy újból beszéljen a zsarolásról. Végül sikerült felvennie, hogy a férfi szájából tisztán elhangzik, hogy a felvételekért cserébe szexkapcsolatot szeretne, addig, amíg lány ki nem költözik külföldre, ha ezt a lány megteszi, akkor nem küldi el másnak a képet.
Blanka félt, hogy nem veszik komolyan, ezért ezúttal már nem a rendőrséghez fordult, hanem egy nyomozó ismerőséhez, „aki rögtön azt mondta az egészre, hogy ez egy baromi súlyos bűncselekmény, az érintett rendőr kollégáknak pedig úgy látszik, ezt nem tanították.” A nyomozó még aznap kiküldött két rendőrt a munkahelyére, hogy felvegyék a vallomását. A sors iróniája, hogy ugyanaz a rendőr jött ki, aki korábban hazaküldte őt. Ákos pedig még azon az éjszakán szétküldte a munkahelyi ismerőseinek a felvételeket, hogy ha lefoglalják a telefonját, akkor se vesszenek el a képek. A lány másnap reggel ismét felkereste a nyomozó ismerősét, majd a rendőröket, és megmutatta nekik, hogy kiknek küldte tovább a képeket. Ez megint nem volt kellemes, hogy ki kellett teregetni a rendőrök előtt a fotóimat – jegyzi meg Blanka.
„Kifejezetten megalázó érzés volt, hogy szétküldte a képemet, amin teljesen felismerhető vagyok, hiszen az arcom is rajta van. Ezért is volt olyan kellemetlen a rendőrséghez is fordulni. Lehet, hogy a bosszúvágy is szerepet játszott abban, hogy elmentem a rendőrségre. Valamit tenni akartam, és semmi más nem jutott az eszembe. Később a mostani páromnak is elküldte a képet, mindenféle „büdös ribanc” címszavakkal, amit egyébként nem értek. Mármint miért ne készíthettem volna képeket azzal, akiben megbíztam? Ettől tényleg büdös ribanc lennék?” Úgy tudom, hogy a képek nem kerültek ki az internetre, de őszintén szólva, annyira nem is kerestem, – nem örülnék, ha szembejönnének velem, így is épp elegen látták” – meséli az áldozat.
A munkahelyi ismerősei szemtől szembe megértőek voltak, és azt mondták, hogy teljesen normális, hogy a párkapcsolaton belül ilyen kép született, és a fiú a nem normális, hogy kilopta a fiókjából és szétküldözgette. De amikor a lányt kirúgták a munkahelyről, akkor a munkatársai már a férfinak adtak igazat. A munkáltatónak nem tetszett a balhé, és hogy a rendőrök a munkahelyén vették fel a vallomását, így az egyiküknek távoznia kellett. A lány igazságtalannak érzi, hogy ő húzta a rövidebbet, miközben egyértelmű, hogy férfi követett el bűncselekményt.
„Ő továbbra is úgy éli az életét, mintha mi sem történt volna, én pedig emiatt az ügy miatt elvesztettem a munkám, és embereket, akiket barátoknak hittem. Persze, utólag tudom, hogy nem kár, csak valahol bosszant, hogy nem egy bűnözőt rekesztenek ki, hanem természetesen én vagyok a hibás” – mondja Blanka.
Blanka jelenleg külföldön él, a lány már a botrány kirobbanása előtt tervezte, hogy egy másik országban vállal munkát, a kiköltözés tempója viszont a volt barátja zaklatásai miatt gyorsult fel. A férfi még odakint is megpróbálta elérni, volt, hogy naponta 16 telefonhívás érkezett tőle, mindig kiderítette az új telefonszámát, ha pedig letiltotta, akkor rejtett számról próbálkozott. Ez már szintén kimeríti a zaklatás fogalmát, de nincs ereje ezzel is bíróságra járni. Volt egy hónap, amikor a barátnőin keresztül próbálta elérni, olyan indokokkal, hogy valaki más keresi a lányt. Végre úgy tűnik, hogy ilyen téren csend van, mostanra megszabadult a zaklatástól.
Közel egy éve folyik az ügy, a tárgyalásra viszont még nem került sor, az még egy olyan esemény, amitől görcsbe szorul a gyomra. Az eset szexuális kényszerítés címszó alatt fut, amit a hangfelvétel miatt vettek számba. Az még kicsit lökött az ügyön, hogy a kihallgatások során a lány elmesélte, hogy a párkapcsolat ideje alatt előfordult, hogy a férfi bezárta a szobába, ami a személyi szabadság megsértésének számít. A lány úgy tudja, hogy nem ő az első áldozata Ákosnak, mert az előző barátnője távoltartási végzést kért a fiúval szemben.
Blanka már háromszor tett vallomást. „Megalázó helyzet, és a legkevésbé sem azt érzem, hogy ez az én igazságom védelmében történik. Amikor visszahívtak kiegészíteni a vallomásom, akkor is úgy éreztem magam, mintha azért mondatnák el már harmadszor, az elejétől a végéig ugyanazt, hogy majd egy ponton valaki hozzám vágja, hogy hát igen, mert én miért csináltam ezt vagy azt… Szerintem eleget tud a magyar igazságszolgáltatás egy bántalmazó kapcsolat pszichológiájáról ahhoz, hogy végre változtasson az áldozattal való megalázó kommunikáción, ami a legkevésbé sem olyan módon történik, hogy végül ezt igazságszolgáltatásnak érezze az ember” – mondja Blanka.
Nemrégiben pedig külön kérvényezte, hogy ne kelljen részt vennie a tavaszi tárgyaláson, egyrészt mert külföldön tartózkodik, másrészt mert nem szeretne újra szembesülni a férfival. „A bíróság is belegondolhatna abba, hogy egy ilyen történet után senki sem áll szívesen a bántalmazója elé, de kevés esélyt látok rá, hogy elkerülhessem, hogy újra beszélnem kelljen erről, és azt, hogy újra szembe kelljen állnom azzal, aki kimondta, hogy feltett szándéka tönkretenni az életem” – nehezményezi a lány.
A nyomozók munkájával meg volt elégedve, úgy érezte, hogy ők teljesen átérzik a problémáját. A rendőrökben viszont csalódott, „biztos forrásból tudom, hogy csak annak a rendőrnek nem volt a kezében a fényképem, akit épp nem érdekelt”. Pszichológus segítségét senki sem ajánlotta fel neki, lelkileg a mostani barátja segített neki a nehéz időszakban. Az ilyen helyzetbe került lányoknak szerinte nagy segítség lenne, ha a rendőrök máshogy állnának az ilyen esetekhez, illetve támogatóbb lenne a környezet. A történetnek egyébként a bíróságon még közel sincs vége, „úgy sejtem, hogy a végén csak egy ejnye-bejnye lesz az ítélet is, miközben gyakorlatilag deviáns embereket engednek csak úgy szaladgálni a társadalomban.”
Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot arról, mit tesznek bosszúpornó esetén, amikor egy nagykorú személyt a volt barátja meztelen felvételekkel zsarol meg, és a sértett hozzájuk fordul segítségért. Miután a rendőrség tudomást szerez a bűncselekményről, – függetlenül attól, hogy a zsarolás szóban vagy írásban történt –, minden eseteben eljárást kell, hogy indítsanak. A rendőrség tanúként kihallgathatja sértettet és a tanúkat, adott esetben szembesítést végezhet, lefoglalhat tárgyi bizonyítási eszközöket, beszerzi a bűnösséget alátámasztó – vagy éppen cáfoló – bizonyítékokat. A rendőrség válaszában azt is írta, hogy elvileg olyan helyzet sem állhat fent, hogy nincs megfelelő ember, aki foglalkozna ezekkel az ügyekkel: „Az ilyen szakterületen szolgálatot teljesítő szakemberek, nyomozók és vizsgálók megfelelő felkészültséggel rendelkeznek feladataik ellátásához, a jogszabályi változásokat folyamatosan figyelemmel kísérik, indokolt esetben továbbképzéseken, tanfolyamokon vesznek részt ismereteik bővítése érdekében”.