Index Vakbarát Hírportál

Komoly fegyverkezésbe kezdett a Magyar Honvédség

2019. március 19., kedd 14:40 | öt éve frissítve

Nyolc szállító repülőgépet, 36 helikoptert, 44 modern harckocsit, 24 nagy teljesítményű önjáró löveget vesz Magyarország, amellyel az elmúlt 25 évben legatyásodott Magyar Honvédség 50 éves technológiai ugrást hajt végre. A 2020-tól érkező német Leopard 2-esekkel a környező országok közül Magyarországnak lesznek a legmodernebb harckocsijai. A Zrínyi Miklósról elnevezett haderőfejlesztési programra 2026-ig több mint 3500 milliárd forintot költenek. Technika tehát lesz, a kérdés az, lesz-e elég katona hozzá.

A 2000-es évek közepére a Magyar Honvédség már csak nagyjából ötven, teljesen elavult T–72-es harckocsival rendelkezett, amelyek fele használhatatlan állapotban volt. Ezeket csak azért tartották meg, hogy az alkatrészeikkel életben tudják tartani a többit. Ebben az időben nem volt olyan helikoptere a hadseregnek, amelyet harci helyzetben használni lehetett volna. 

A magyar légierő büszkeségei a 2001-ben beszerzett és 2006 óta a magyar vadászpilóták által használt Gripenek voltak. A 14 gépből 2016-ban 12 volt használható: egy gép a csehországi Čáslav katonai repülőterén tartott gyakorlat során túlfutott a kifutópályán, és összetört, a másik egy Kecskeméten végrehajtott kényszerleszállás közben sérült meg.

A balkáni és afganisztáni missziókban részt vevő magyar katonákat igyekeztek a lehető legjobban felszerelni, de sokan közülük inkább vettek maguknak modernebb pisztolytáskát, bakancsot vagy taktikai mellényt, így elég szedett-vedett benyomást keltettek a többi missziós katona között.

3500 milliárd forint tíz év alatt

A Magyar Honvédségnek az is nagy logisztikai kihívást jelentett, hogy a déli határon megszervezze a kerítés megépítését. A magyar miniszterelnök ebben az időben egyre többet beszélt a honvédség fejlesztéséről. Feltehetően ő sem arra gondolt, hogy ez a kis ország bármikor is képes lesz saját hadseregével megvédeni önmagát

Éppen húsz éve vagyunk a NATO tagjai, de ez nem jelent automatikus védelmet – legalább annyi kötelezettséggel is jár. A kollektív védelem alapja, hogy egyenként is működőképes hadseregek adják össze erejüket. Ezt nem Donald Trump találta ki, hanem a NATO-alapszerződésben szerepel, csak az amerikai elnök mostanra mindenki számára egyértelművé tette, hogy ha az európai országok nem fordítanak többet (GDP-jük 2 százalékát) a hadseregük fejlesztésére, akkor az amerikaiak sem fogják megvédeni őket. 

A magyar hadsereg fejlesztésének igényével egybeestek az ukrajnai háború tanulságai is: nem túl nagy katonai erő alkalmazásával Ukrajna jelentős területi veszteségeket szenvedett. A hadsereg fejlesztését a kormány emellett gyakran indokolja a nemzetközi terrorizmus térhódításával és a bevándorlási hullámmal is. 2016-ban született döntés a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról, amely igyekszik bepótolni az elmúlt 25 év lemaradását. A tervek szerint 2026-ig 3500 milliárd forintot fordítanak a Magyar Honvédség fejlesztésére.

Nekünk lesznek a környéken a legújabb harckocsijaink  

A Magyar Honvédség tavaly decemberben kötött szerződést a német Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal 44 darab Leopard 2A7+ típusú harckocsi megvásárlásáról. Mivel a német gyár most éppen Katarnak gyárt le egy nagyobb szállítmányt, hozzánk legkorábban csak 2020-ban érkezhetnek meg az első példányok. Addig is lízingelünk 12 használt Leopard A4-et kiképzési célzattal, hogy a harckocsizók is megismerjék és begyakorolják az új technológiát. A digitális tűzvezető rendszerrel, lézeres célkeresővel, lövegstabilizátorral, a lövegcsővel párhuzamosított géppuskával és éjjellátó készülékkel ellátott új harckocsikról Lőrincz Gábor ezredes, a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka azt mondta: ez 50 éves technológiai ugrást jelent majd a honvédségnek.

A Leopard 2-es kétségtelenül a világ egyik legmodernebb harckocsijának számít. Afganisztánban támogatási feladatokra kipróbálták ugyan, de éles harci helyzetben még nem volt. A környező országok felszereltségét nézve mindenesetre ezzel Magyarországnak lesznek a legmodernebb harckocsijai. Szlovákia, Románia és Szerbia a régi T–72-eseket, illetve ezek modernizált változatait használja, de Ausztriának is csak Leopard A4-esei vannak.

Az egyenként kb. 2,5 milliárd forintba kerülő új Leopard 2-esek miatt egyéb költséges fejlesztésekre is szükség lehet, mivel ezek az óriások 70 tonnásak, szemben a 41 tonnás T–72-esekkel. Információink szerint az új harckocsikat a jelenlegi magyar vasúti trailerekkel nem tudják szállítani. Elterjedtek olyan hírek is, hogy a harckocsik nem férnek el a tatai bázis hangárjaiban, kárt tehetnek az aszfaltozott utakban, problémás lehet az átkelésük a kisebb hidakon, és nem bírják el őket a most használt magyar pontonhidak sem. 

 A Magyar Honvédség ezzel kapcsolatos kérdéseinkre szűkszavúan válaszolt. 

A harckocsik megfelelő vasúti szállítása biztosítva van, azonban azt nem a Magyar Honvédség végzi. A haditechnikai eszközök műszaki adottságaik alapján alkalmasak arra, hogy közúton és kiképzési útvonalakon egyaránt közlekedjenek. Az eszközök tárolása a kijelölt laktanyákban megoldott. 

Megkérdeztünk néhány katonai és haditechnikai szakértőt az egyéb aggályokról. A Leopard 2-esek lánctalpain gumibetétek vannak, Németországban hagyományos aszfaltozott közutakon is előfordulnak, így nem tesznek kárt az utakban. A most rendszeresített magyar pontonhidak (szalaghidak) tényleg nem bírják el őket, de az tudható, hogy a német gyártó a harckocsik mellé három Leopard 2-es alvázra épített, úgynevezett hídvető járművet (LEGUAN) is ad. A harckocsik mellé kap még a Magyar Honvédség olyan páncélozott harci mentőkészletet (WiSENT 2) is, amellyel a lerobbant vagy megsérült harckocsikat (80 tonnás tömegig) úgy lehet elvontatni, hogy a személyzetnek nem is kell kiszállnia a járműből

Ki képes ellőni 50 kilométerre?

Az utóbbi évtizedekben a magyar tüzérség is leépült. Korábban a NATO a tagországok szárazföldi képességet nem részesítette előnyben, inkább a légi képességek fejlesztésére koncentrált, de ez a doktrína az utóbbi időben változott. Itt ismét érdemes utalni a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tapasztalataira, ahol több tíz kilométeres távolságból lőttek célpontokat, azaz a tüzérség és a rakétavetők bizonyos esetekben ki tudták váltani a helikoptereket. 

Korábbi elavult önjáró lövegeinket eladtuk. Ma olyan vontatott lövegei vannak a hadseregnek, amelyekhez tízfős kezelőszemélyzet kell, ami nagyon nem felel meg a modern hadviselés követelményeinek. Fontos fejlesztés lesz ezért, hogy szintén a német Krauss-Maffei Wegmanntól veszünk 24 darab PzH 2000 önjáró löveget. A páncélozott, lánctalpakon közlekedő tarackágyú igencsak fejlett technikát képvisel: alapból 30 kilométeres lőtávolsággal rendelkezik, de akár 56 kilométerre is el tud juttatni rakétapóthajtású lövedékeket.

Arra is képes, hogy ugyanarra a célpontra öt lövést adjon le egymás után különböző röppályán, így a lövedékek egy időben érnek célba. Az 57 tonnás járművet ötfős legénység kezeli. Nemcsak a töltés automatizált, de a helyzetnek megfelelő lövedék és töltet kiválasztását is számítógépek vezérlik. Arról még tárgyalások folynak, hogy Magyarország milyen légvédelmi- és rakétarendszert szerez be.

8 szállítógép, 36 új helikopter

Az utóbbi évtizedben kis túlzással a Gripenek bizonyították a Magyar Honvédség létezését. A légierő elsorvasztását egyik hadsereg sem engedheti meg magának. Ha ugyanis elvándorolnak a kiképzett pilóták, hiába vásárol egy ország vadonatúj gépeket, ennek a képességnek az újraélesztése az ismételt kiképzés miatt minimum 10-15 évbe telik. 

A svéd Gripenek lízingje hét év múlva jár le. A kormányközeli Magyar Nemzet nemrég azt írta: elképzelhető, hogy 2026 után ezeket a vadászgépeket is modernebbekre cserélik. A Jas 39 Gripenek ugyan sokkal fejlettebbek a hetvenes-nyolcvanas évekre kifejlesztett, igazi negyedik generációs repülőgépeknél, de nem érik el az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett ötödik generációs harci repülőgépek, például az F–22 Raptor és az F–35 Lightning-II műszaki színvonalát.  

A Magyar Honvédségnek a legutolsó időkig egy darab, csapatok és technikai eszközök szállítására alkalmas An–26-os szállító gépe volt. Emellett Mi–8-as és Mi–17-es szállítóhelikopterekkel rendelkezett, amelyeket ugyan felújítottak, de hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét.

A Magyar Honvédség ezért most összesen 8 szállítógépet vesz:

Harci helikopterekkel sem állunk jól. 2016-ban még úgy tűnt, hogy 30 új gépet vásárolunk az oroszoktól, a Krím annexiója miatt bevezetett nemzetközi szankciók azonban ezt nem tették lehetővé. Ezután született az a megállapodás, hogy a jó öreg Mi–24-es harci helikoptereinket felújítják az oroszok, így azok 2023–2024-ig maradhatnak hadrendben.

Emellé most egy igencsak jelentős helikopterbeszerzés társul az Airbustól:

A 2023-ra megérkező gépek alkalmasak lesznek szállítási, harcászati és mentési műveletekre, speciális egységek bevetésére. A nagyobb H–225M huszonnyolc katonát is tud szállítani, de mivel nincs lenyitható rámpája, járművet vagy löveget csak külső függesztékként képes szállítani. Nagy tűzerejű levegő-föld és irányítható rakétákkal rendelkezik, bármilyen időjárási körülmények között, akár éjjel is bevethető éjjellátó rendszerének köszönhetően. Szintén az Airbus szállítja Magyarország új, NATO-kompatibilis, légvédelmi rakétavezetési rendszerét

Újraindul a magyar fegyvergyártás 

A már idézett 2014-es cikkünkben azt írtuk, a külföldi missziókban járó magyar katonák az AK–63-as gépkarabélyt használták, ami az AK–47 Kalasnyikov továbbfejlesztett és magyar cégek által darabonként 1 millió forintért modernizált változata volt. Ezeken a fegyvereken már volt szereléksín, amire kiegészítőket, például éjszakai irányzékot, taktikai lámpát, gránátvetőt is lehetett rögzíteni, de ha az ember nem vigyázott, ezek bizony hajlamosak voltak lepotyogni.

A rendszerváltás után a magyar hadiipar, azon belül a  fegyver és lőszergyártás  is mélypontra jutott, miközben Csehország 2017-ben annyi fegyvert exportált, mint addig még soha, és a megrendeléseket már a munkaerőhiány miatt nem bírták teljesíteni. 2016-ban először nem is a honvédség, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium oldaláról jött az ötlet a magyar fegyver- és lőszergyártás mint gazdasági húzóágazat újjáélesztéséről

2018-ban a Honvédelmi Minisztérium ezért szerződést írt alá gyalogsági kézi lőfegyverek gyártásáról a cseh védelmi minisztériummal és a Ceská Zbrojovka Export vállalattal. A tíz évre szóló, 100 millió euró (kb. 31 milliárd forint) értékű szerződés értelmében 200 ezer lőfegyvert gyártanak majd Kiskunfélegyházán.

Mi a licencet vettük meg a piacon már jól bevált  P–07 és P–09 típusú pisztolyokra, a Bren–2 (CZ 805 BREN) gépkarabélyokra és a Scorpion EVO–3 géppisztolyokra. Ezekkel a fegyverekkel fogják felszerelni a magyar katonákat és rendőröket, kap belőle a cseh haderő is, de a távlati cél az, hogy a fegyvereket később a piacon is értékesíthesse Magyarország. 

Bármennyi új technikát is szerez be azonban a honvédség, mindez mit sem ér kiképzett katonák nélkül. Bár a Magyar Honvédség létszáma ma hivatalosan 26 753 fő, ebből kb. 14 ezer ember a vezérkarnál és annak háttérintézményeinél szolgál, kb. 7-8 ezer ember pedig a HM tulajdonában álló cégeknél. Körülbelül 6-7 ezer aktív, konkrét feladatokra használható katona van, mostanra 8200 tartalékos katona is összegyűlt.

A hadsereg sok országban az egyik legnagyobb munkaadó. Más kérdés, hogy a Magyar Honvédség a mostani helyzetben mennyire versenyképes fizetéseket tud ajánlani egy bevásárlóközpont pénztárosi állásával szemben. A Zrínyi 2026 program egyik fontos eleme nem véletlenül  az állomány megtartása. Az ambiciózus terv szerint 2026-ra 37 ezerre akarják növelni a létszámot, emellé fizetésemelést és plusz juttatásokat ígérnek.   

(Borítókép: egy T 72-es harckocsi biztosít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző karának hadgyakorlatán a zászlóalj ócsai kiképzőbázisán, ahol a Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei a támadó és védelmi harc elemeivel ismerkednek 2012. április 28-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI.)

Rovatok