A kilencvenes évek óta húz hasznot egy nyíregyházi kör abból, hogy kamupártokat alakít és így szerez állami támogatásokat - egyebek mellett ez is kiderül a Rablópártok című dokumentumfilmből, amelyet a Gulyás Márton vezette Partizánok készített és kedd este lesz a bemutatója a budapesti Bálint Házban.
A közel tíz hónapig készült film feltárja, kik azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő emberek, akik évtizedek óta próbálnak hasznot húzni a pártalapításból. Legutóbb a 2018-as választásokon indultak el a hozzájuk kötődő pártok, amelyeket Gulyás szerint helytállóbb rablópártoknak nevezni, mintsem kamupártoknak, mert e szervezetek végső célja a pénzszerzés.
Gulyás és csapata a 2018-as választás után kezdett el komolyabban foglalkoznia rablópártokkal, és lassan kirajzolódott előttük egy mintázat, a szálak Nyíregyházára vezettek. "Egyre inkább megalapozottá vált az a gyanú, hogy van egy nyíregyházi kör, amelyik a legutóbbi választáson már hat pártot koordinált" - mesélte az Indexnek Gulyás. Elmondta, ezek az emberek az általuk és a strómanjaik által alapított szervezeteken keresztül már évtizedek óta megpróbálnak bejutni valamilyen formában a törvényhozásba, de a nagy pénzekre 2012 után tudtak rátenyerelni, noha már előtte is próbálkoztak ezzel. 2012-ben ugyanis megváltozott a választási törvény és ezzel együtt a pártok támogatása is, ez pedig nem csak Fidesznek, de a kamupártoknak is kedvezett.
A kilencvenes évek elején Magyarországon a zöld mozgalmaknak okoztak jóvátehetetlen károkat a nyerészkedők, Gulyásék pedig kiderítették, hogy ebben ez a nyíregyházi kör "masszívan szerepet játszott". Ez a társaság aztán a kétezres években került nagyon közel ahhoz, hogy az 1 százalékos küszöböt megugorva évekig részesedjen állami támogatásban, végül 2012 után jött el az ő idejük. "Nettó populizmussal próbálkoztak mindig: támadták a népképviseleti rendszert, ostorozták a politikusokat, egyikük az elhíresült költségtérítéses népszavazás egyik kezdeményezője volt" - mesélte róluk Gulyás anélkül, hogy néven nevezné őket, de a filmből kiderül majd, kik ezek, honnan ismerik egymást, melyek a köztük lévő kapcsolódási pontok és hogyan próbálkoztak különféle formációkkal.
Bár Gulyás nem nevezte meg, de a költségtérítéses népszavazást Seres Mária kezdeményezte, aki a Wikipédia szerint nyíregyházi születésű, ott is élhet, mivel ott szavazott. Tény, hogy Serest már évekkel ezelőtt a kamupártosok közé sorolták, a Magyar Narancs és a Népszava is írt erről cikket.
Miután 2012-ben megváltozott a pártfinanszírozás, ezek a szervezetek játszi könnyedséggel tudtak több százmillió forintot bezsebelni, akkor a 13 ismert kamupárt felét ők csinálták. Gulyás szerint a filmből az is kiderül, hogy nagyon sok, általuk megvezetett ember nem is tudott arról, hogy egy színjáték részesei. A rablópártokat irányító emberek elhitették magukról, hogy tiszta kezűek, akik soha nem politizáltak. De ez nem igaz, a filmben pedig sok megvezetett embert szembesítenek az irányítók politikai előéletével, azzal, hogy amit mondtak az embereknek, az hazugság. "Hangzatos jelszavakkal győztek meg embereket maguknak, akik komoly bizalommal voltak feléjük" - mondta Gulyás Márton.
Az eredmény döbbenetes: a 2012-es választási törvény módosítása óta összesen kétmilliárd forint állami támogatást tudtak bezsebelni.
Sokáig beszámolási kötelezettség nélkül adott nekik az állam százmilliókat, ám hiába szigorítottak tavaly a törvényen, ha kiderül a csalás, akkor sem tudja vagy akarja behajtani az állam a pénzt.
Ebben a körben van olyan figura, aki ellen 2009-ben választási csalás miatt eljárás indult, de ez sem volt elég visszatartó erő. Gulyás szerint a rablópártokat szervező mag nagyjából egytucatnyi emberből áll, és a keleti megyében része lett a többi stiklinek, így a cégek fantomizálásának, a honosítási biznisznek. A rablópártok jellemzően strómanok nevén vannak, akárcsak azok a cégek, amelyeken keresztül az állami támogatást kiszívják. Gulyásék találtak egy ukrán fiút, aki 30 ezer forintért vállalt el egy cégvezetést, a később fantomizált cég szerepe a pénz felszívása volt. A belső kör tagjai jellemzően értékálló befektetésekbe, például ingatlanokba tette az így szerzett (állami) pénzt. A film készítői megpróbáltak eljutni a "csúcsvezetőkig", akik az egészen nyerészkednek, ám ők elzárkóztak az interjúk elől.
Ahogy Gulyás fogalmazott, Szabolcsban a rablópárt-biznisz nem számít kirívónak, és úgy tűnik, az ottani hatóságok se nagyon erőltetik meg magukat. Példaként említette, hogy a Nyíregyházi Törvényszéknek is szemet kellett volna szúrnia annak, hogy van olyan ember, akinek a nevén több párt is futott.
A kérdésre, hogy van-e kormánypárti érdekeltség, Gulyás óvatosan válaszol. Szerinte az biztos, hogy van Fidesz-érintettség, de nem biztos, hogy mindez koordinált. Az is tény, hogy a kormánypárt magából a jelenségből profitált, a 2014-es választáson például az egyéni körzetekben több helyen a kamupártok segítségével billent a mérleg a kormánypárt javára, de a rablópártok tevékenysége arra is "jó", hogy egyéb ellenzéki kezdeményezéseket hiteltelenítsenek.
A Magyar Államkincstár eközben nem tud érvényt szerezni annak, hogy visszaszerezze az így ellopott pénzeket
Egyébként éppen kedden közölte a Fővárosi Főügyészség, hogy húszmillió forintos költségvetési csalás miatt jogerősen elítélték egy parlamenten kívüli párt elnökét. A vád szerint egy 37 éves férfi megalapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt a pártnak, amely a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, de a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott. Az elnök ebből az összegből csaknem 20 millió forinttal nem tudott elszámolni, ezért külföldi cég nevében kiállított fiktív számlákat állított be a párt könyvelésébe, és az Állami Számvevőszéknek valótlan nyilatkozatot tett.
A bűnösségét elismerte és 300 ezer forintos (!) bírságot kapott.
A filmben Gulyás mikrofonvégre kapta Szepessy Zsoltot is. A nyíregyházi születésű Szepessy vezette Összefogás Párt előzte be az ellenzéki pártokat a vasárnapi boltzárról szóló népszavazáson. Az MSZP mellett ugyanis a DK is szeretett volna népszavazást a boltbezárásról. Szepessy kérdései anno három hónapig foglalták a helyet mások elől (népszavazás nem lett belőle, mert túl általános volt a kérdése, amely minden egyes üzletet bezárathatott volna vasárnap.) Tavaly decemberben befolyással üzérkedés miatt hat év szabadságvesztésre ítélték Szepessyt, aki azt ígérte ukránoknak, hogy pénzért segít nekik magyar állampolgárságot szerezni.