Tüntetést tartanak ma délután 4-kor a Kossuth téren azért, hogy 2020-tól még ne legyen kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételikhez. A szervezők arra hivatkoznak, hogy az általános- és középiskolákban nem megfelelő színvonalú a nyelvoktatás, így azok a gyerekek, akiknek szülei nem tudnak drága különórákat megfizetni, kiszorulnak a felsőoktatásból. A magánszemélyek által meghirdetett tüntetés Facebook-oldalán azt írják: a nyelvoktatásban folyamatos a tanárhiány, és az egyetemekre tavaly felvettek fele nem tudta volna teljesíteni ezt az elvárást. A tüntetéshez csatlakoznak a pedagógus szakszervezetek (PSZ, PDSZ), a Szabad Egyetem, a Hallgatói Szakszervezet, a Szülői Hang, a Független Diákparlament és az Oktatói Hálózat mellett az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum is.

Előre borítékolható a kormány reakciója: a demonstrálók a nyelvtanulás ellen tüntetnek, hiszen ki vonná kétségbe, hogy ma már egy diplomás embernek igenis tudnia kellene legalább középfokon egy idegen nyelvet.

Tények és érvek pro és kontra:

• A felvételihez előírt nyelvvizsga követelmény valóban senkit nem ér váratlanul. A kormány már 2014 decemberében, tehát 6 évvel az új szabály hatályba lépése előtt bejelentette, hogy 2020-tól csak az felvételizhet egyetemre, akinek van egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája vagy ennek megfelelő oklevele (emelt szintű nyelvi érettségi, külföldi érettségi, nyelvvizsga stb.)
• Miközben B2-es szintű vizsgát várnak el, a Nemzeti Alaptanterv szerint a magyar köznevelés csak a B1-es nyelvtudás elsajátítását célozza meg. 
• Az Oktatási Hivatal felmérése szerint az általános iskolákban a nyolcadikosoknak alig a fele érte el nyelvtudásban a tantervben megjelölt szintet.
• Korábban a diplomák kiadásához kellett a nyelvvizsga, de 2014-ben 50 ezren lehettek azok, akik a nyelvi papír hiányában nem vehették át oklevelüket. Az állam diplomamentő program felemás eredménnyel zárult: 2016-ra az ingyenes nyelvtanfolyamokra jelentkező több mint 10 200 ember mindössze felének lett meg a nyelvvizsgája.  
• A tüntetést támogató Szülői Hang egyesület szerint az iskolai nyelvtanításban gyakori a tanárhiány, a fluktuáció, a tanári kontraszelekció. Ahol gyakran cserélődnek a tanárok vagy átmenetileg nincs nyelvtanár, ott nem tanulnak a gyerekek. Ahol kevés a nyelvtanár, ott nem tudnak csoportbontást csinálni, nyelvet viszont nem lehet 30 fős osztálynak tanítani. Szülői jelzések szerint a tanulók 58 százaléka nem a tudásszintjének megfelelő képzésben részesül.
• Ezt nem csak egy ellenzéki civil szervezet mondja. Annak a felmérésnek az eredményei sem túl hízelgőek, amit maga a kormány rendelt meg. Eszerint Magyarországon az iskolákban későn kezdődik el a nyelvtanítás és nem hatékony, hiába ülnek végig a gyerekek az általános iskolában 504 nyelvórát, a középiskolában pedig 432 órát. Nem megfelelő a tanítás módszertana, a nyelv gyakorlatias, életszerű oktatása helyett az órák sokszor mechanikus szódolgozatokban merülnek ki. Sok iskolában nincs megfelelő technikai eszköz, nincs erős wifi, és sok helyen nem tudnak csoportbontásban tanítani.
• Ha nem érhető el mindenki számára a minőségi nyelvoktatás, a kevésbé tehető családból származó gyerekek kiszorulhatnak a felsőoktatásból. Ez komoly esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel.  
• 2017 elején Székely László ombudsman, az alapvető jogok biztosa is azt állapította meg, hogy amíg az iskolai idegennyelv-tanítás helyzete nem javul, addig ez a követelmény rendszerszintű visszásságot okoz, és sérti az oktatáshoz való jogot.
• 2018-tól először az első nyelvvizsga díját tették ingyenessé, később ezt kiterjesztették minden 35 év alattira, függetlenül attól, hogy van-e már valamilyen nyelvvizsgája. A nyelvvizsgák száma közben csökken.
• Palkovics László korábbi oktatási államtitkár azt mondta: minden diáknak elég ideje van a felkészülésre, évek óta tudható a 2020-tól érvényes feltétel. Palkovics korábban azt mondta: a nyelvtanuláshoz könyvre, szótárra és sok tanulásra van szükség.
• A 24.hu nemrég kiszámolta, hogy a 199 parlamenti képviselő 58 százaléka nem mehetne egyetemre, mert nincs nyelvvizsgája. A nagyobb létszámú frakciók közül a legnagyobb arányban a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak nincs nyelvvizsgája (65 százalék). 
• Jól hangzó népszerűségi intézkedésnek tűnik, amit maga Orbán Viktor hirdetett meg: 2020-tól minden kilencedikes és tizenegyedikes diák kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamra mehet. Ennek a programnak a részleteiről egyelőre nem sokat tudni, de azokon biztos nem is segít, akik 2020-ban szeretnének felvételizni. A külföldi nyelvtanulások csak 2020 szeptemberétől indulnak. Ha ebből tizenegyedikesként tud is profitálni valaki, az legkorábban 2022-ben felvételizik, így ennek az intézkedésnek a hatása jóval később jelentkezhet.
• 2016-os adatok szerint a 3-4 éves alapszakokra, az 5-6 éves osztatlan szakokra és a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százalékának nem volt semmilyen nyelvvizsgája. Az arányt valamelyest módosíthatja, hogy a statisztika azokat nem mutatja, akik nyelvvizsga helyett inkább valamilyen idegen nyelvből tettek emelt szintű érettségit, amiért több felvételi pontot lehetett kapni.
• 2017-es cikkünkben egy statisztikus által végzett becslés alapján levezettük, hogy 2020-ban közel 10 ezer hallgatóval kevesebbet fognak tudni felvenni a nyelvvizsga hiánya miatt a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre.
• A mostani adatok szerint egyes szakterületeket különösen súlyosan érinthet a nyelvvizsga követelmény. 2016-ban a pedagógusképzésben tanuló hallgatóknak csak 42 százalékának volt valamilyen nyelvvizsgája. Hasonlóan rossz volt a helyzet a társadalomtudományi, a sporttudományi, a bölcsészettudományi és az agrár képzéseken. Vajon így lesz-e elég ember az óvópedagógus-, a tanító vagy a tanárszakokra?
• Demográfiai okokból eleve csökken a jelentkező diákok száma az egyetemekre. Ha a nyelvvizsga követelmény miatt még kevesebb hallgatót tudnak felvenni, az súlyosan érintheti az egyetemeket. Miután finanszírozásukat az ott tanuló hallgatók száma alapján kapják, főleg a kisebb vidéki egyetemek komoly összegektől eshetnek el, ami már a működőképességükre is hatással lehet.
• Információink szerint ezt a problémát a kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is érzékeli, de a generális szabályt nem akarják feloldani. Arról folyik az ötletelés, hogyan lehetne egyes szakokon mégiscsak átmeneti felmentést adni a nyelvvizsga alól. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nemrég azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési területen jelenleg nem magas a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, ezek ugyanakkor nemzetstratégiailag kiemelt fontosságúak, ahol "semmiképp nem veszíthetünk embert".