Gyakori jelenség manapság, hogy a gyermekek megöröklik a prostitúciót családtagjaiktól, máskor a szülők uzsoraadósság miatt egyszerűen eladják a gyermekeiket - mondta a Magyar Hírlapnak Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője.
Németh szerint évente általában tíz alatt van az itthon emberkereskedelem miatt indult rendőrségi eljárások száma, ugyanakkor sokkal több az emberkereskedelemhez kapcsolható bűncselekmény, úgymint kerítés, kitartottság, gyermekek szexuális célú kizsákmányolása, amelyeket nem mindig minősítenek emberkereskedelemnek. "Ennek praktikus okai vannak: amikor a rendőrség tudomására jut egy bűncselekmény, megvizsgálja, milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre, melyik minősítést lehet bizonyítékokkal alátámasztani, hogy bírósági ítélettel legyen vége az ügynek. Ez a cél, nem pedig az, hogy beállítunk egy magasabb bűncselekményt, miközben előfordulhat, hogy nem gyűlik össze hozzá elegendő bizonyíték" - mondta Németh.
Gyermekek szexuális célú kizsákmányolásából például tavaly 41 volt, kerítésből 143, kitartottságból 62, prostitúció elősegítéséből pedig 23, de hangsúlyozom, hogy ez a lezárt esetek száma, valószínűsíthető, hogy ennél több esetben indult nyomozás, de még nem fejeződött be. "A külföldi társszervek által indított nyomozásokról nem mindig tudunk, hacsak meg nem keresnek bennünket. Azt viszont tudni kell, hogy az emberkereskedelem áldozatait tekintve Magyarország – Romániával és Bulgáriával együtt – sajnos az első háromban található" - állítja az osztályvezető.
A leginkább érintett megyék Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya, ám az áldozatokat leginkább a külföldi társszervek regisztrálják. A legnagyobb „felvevőpiac” Németország, Hollandia, Nagy-Britannia és Svájc, azok az országok, ahol engedélyezett a prostitúció.
Gyakori, hogy az áldozatok megöröklik ezt a "tevékenységet" a családtagjaiktól. "Sajnos elég gyakori a jelenség, így nőnek fel a gyerekek, ezt látják a szüleiktől. De arra is akad példa, hogy uzsoraadósságért cserébe átadják a leánygyermeküket, vagy egyszerűen csak eladják. Sokszor előfordul, hogy ha a többi falubeli lány szép ruhákban, felékszerezve, pénzzel, beparfümözve hazajön, az itthon élő is ilyen életet akar. A kerítők-futtatók pedig mindig megtalálják azokat a lányokat, (fiúkat), akik függhetnek tőlük. Sajnos manapság a civil szervezetek munkatársai olyat is hallanak vidéken a szülőktől, hogy „ez egy okos gyerek, stricinek adom”. Néhány embernél életformává vált mások kizsákmányolása, anélkül, hogy bármilyen nyelven beszélnének a magyaron kívül" - mondta Németh.