Index Vakbarát Hírportál

Handó Tünde nem nyugszik, most kérdőívvel támadja az őt felügyelő OBT-t

2019. szeptember 19., csütörtök 06:02

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – a párbeszéd látszatát keltve – elektronikus kérdőívet küldött a bírósági dolgozóknak „Többet, jobbat, egymásért – modellváltás a bírósági önigazgatásban” címmel, hogy utólagosan ezzel támassza alá a korábbi törvénymódosítási javaslatait, közölte az Országos Bírói Tanács (OBT). A bírói testület szerint a kérdőívben az OBH elnöke közvetetten olyan kérdést is feltett, amely ellentétes a bírói szervezetek szabályait rendező sarkalatos törvény rendelkezésével, ugyanis az OBT választott tagjai nem visszahívhatók.

Az OBT közleményében látható fotók szerint a kérdőívben olyan kérdések szerepelnek:

Az OBT emlékeztet, Handó Tünde az elmúlt egy évben újra és újra előveszi a javaslatát, amellyel a legfőbb bírói tanács jelenlegi létszámát 15-ről 26 főre emelné. Eszerint az átmeneti időszakban – a jelenlegi tagok mandátumának lejártáig – a testület 36 fővel működne, és az is felmerült, hogy a jelenlegi tagoknak csak megosztott szavazatuk lenne.

A törvényszékek és ítélőtáblák egyenlő képviselete azt eredményezné, hogy a mintegy 800 bíróval működő Fővárosi Törvényszék és a kevesebb mint 50 bíróval működő kisebb bíróságok ugyanannyi tagot delegálhatnának a testületbe, és nem lenne biztosított a legtöbb bírót érintő járásbírósági szint arányos képviselete sem.

Az újabb javaslat szerint az OBH elnöke arra is jogot formál, hogy egyoldalúan megtámadhassa az Alkotmánybíróságon, ha az OBT működésével összefüggő hatáskör-összeütközést észlel.

Az OBT már több alkalommal kifejtette véleményét az OBH elnökének bírói önigazgatást érintő törvénymódosítási javaslatairól, a testület vezetői az Indexnek adott interjúban azt is elmondták, hogy az OBH-elnök lépései mind-mind azt célozzák: az elvileg őt ellenőrző testület munkája lehetetlenüljön el.

Most az OBT azt is írta:

A javaslatok kizárólagos célja a bírák által választott, felügyeleti funkciókat betöltő közjogi testület hatékonyságának csökkentése, a 2018-ban hat évre megválasztott, őt a törvényes működésre rábírni próbáló tagok ellehetetlenítése.

Az OBT álláspontja szerint Handó Tünde – aki személyzeti döntései során rendszeresen figyelmen kívül hagyja vagy megkerüli a bírói testületek véleményét – a bírói önigazgatási modell megváltoztatását célzó javaslatát valódi egyeztetés nélkül, a legfőbb bírói önigazgatási testület és a bírák érdekképviseletét ellátó Magyar Bírói Egyesület bevonása nélkül készítette el, és a bírák véleményét is csak utólagosan kérte ki a most feltett irányított kérdésekkel.

Javaslatát sem ez, sem a „békés párbeszéd” hangoztatása nem legitimálja

– írták, kifejtve azt is: mindeközben Handó Tünde továbbra is törvénysértő módon akadályozza a póttagok megválasztását, és jogtalanul tartja vissza a szolgálati bírák személyére, valamint a bírák részére járó díjakra és címadományokra vonatkozó előterjesztések továbbítását. Különös hangsúlyt ad a bírói önigazgatási testületet támadó, annak végleges ellehetetlenítését célzó magatartásának, hogy az Európai Unió és más nemzetközi fórumok jelenleg éppen az ő eddigi, az OBT által is többször kifogásolt tevékenységét kérik számon Magyarországon – zárul a közlemény.

Sokszor írtunk arról, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is. 

Miután pedig az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan meg is indult, erre hivatkozva pedig Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Hasonlóképp, még a tavaszi parlamenti ülésszak végén a Fidesz-KDNP  érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) törvényességi jelzéseit és az indítványát, mellyel méltatlanná válás miatt arra kérte az Országgyűlést, hogy mozdítsa el posztjáról Handó Tündét

Csakhogy a nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület, az OBT megfelelő kontrollt jelent az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az OBH elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az OBT ráadásul nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi színtéren sem rejtette véka alá, szerintük a tavaszi országgyűlési döntés azt bizonyította:

az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. 

Nem lehet tehát véletlen, hogy az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Ilyen volt, amikor a  Nemzetközi Bírói Egyesület  jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza, de a  Velencei Bizottság elnöke , és az Európai Bizottság  ajánlása  is ugyanerre utalt. A téma a Magyarország kormányával szemben folyó, az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti, jogállamisági eljárás részét is képezi.

Rovatok