A pomázi önkormányzat árvízvédelemre hivatkozva 350 millió forintból kikotortatta a Dera-patak medrét. Helyi természetvédelmi szakemberek szerint azonban mintha a fürdővízzel együtt kiöntötték volna a gyereket is.
A Dobogókő alól eredő Dera-patak a Pilis leghosszabb vízfolyása, a térség négy hegyvidéki patakjának egyike, különleges élővilággal. Pilisszentkereszten és Csobánkán átcsobogva érkezik meg Pomázra, ahol az elmúlt időszak áradásaikor gondot okozott a kidőlt fák miatt feltorlódott hordalék és szemét. Az önkormányzat ezt a gondot augusztusban egy huszárvágással megoldotta: a Soós-Dózer Kft.-vel 275 millió forintért kikotortatta a medret.
Olyan volt ez a kotrás a pataknak, mint egy méhkaparás
– néz le szomorúan a patakmeder iszapjából kikandikáló rozsdás bilire az egyik gyaloghídról Lenkei Péter természetvédelmi mérnök, helyi lakos. A mérnök fotóin látszik, hogy ahol most nyílegyenes, csatornaszerű patakmeder húzódik, gyommal benőtt parttal és szemetes földdel, ott régebben kanyargó, mikromeanderező, gyeppel benőtt meder volt. A korábbi jó ökológiai állapot számos állatnak nyújtott otthont.
A mederanyag a kisvízi élővilág élőhelye, ezt a vékony, élettel teli réteget kikanalazták és kifordították a partra, megölve, nullára redukálva az életet. Rovarokkal, szitakötőkkel, halakkal, halevő madarakkal együtt eltűnt minden. Évtizedekbe telik, míg újra helyreáll itt a természet rendje. Ezt már Dukay Igor, pomázi természetvédelmi szakértő mondja, akinek kutatási területe pont a kisvízfolyások védelme és revitalizációja.
Dukay szerint a nyüzsgő kisvízi élet a mindennapos szemlélőnek fel sem tűnik. A Dera-pataknál ugyan nem készült felmérés, de a hozzá hasonló szentendrei Bükkös-patak hetvenméteres szakaszán 650 pici halat számoltak meg a 2-5 centiméter mély vízben, közöttük sok védett példányt.
Lenkei elmondása szerint az önkormányzat pályázaton nyert 350 millió forintot a célra, amit gyorsan el kellett költeni. Nem volt előzetes környezettanulmány, nem mérték fel, milyen károkat okozhat a kotrás, csak nekiestek a markolóval a pataknak. A korábbi kavicsos mederből elsimított iszapágy lett, az eddig nagyjából gyommentes, gyepes partra kifordított mederaljon gyorsan elterjedtek az invazív gyomfélék, főleg a keserűfű.
Külön bosszantó Lenkei szerint, hogy a kotrás előtt a szemetet nem szedték össze, beleforgatták a talajba, most sok helyen kikandikál a gyom alól. Az eredményt tekintve a beruházással nem értek el sokat, több gyaloghídnak belóg a mederbe a támasztógerendája, ami az újabb áradásnál ugyanúgy gondot okozhat, azaz 350 millióból a vizet gereblyézték, mondta. (A kikotort patakról a helyi sajtó is készített egy videót.)
A kotrás okaként megjelölt hordalékfeltorlódást más, környezetbarát módszerekkel, hordalékfogóval, zöldtározó-kialakítással meg lehetett volna oldani a pályázati pénzből, tette hozzá Dukay, aki úgy véli, hogy a kotrással szakmailag rossz, korszerűtlen megoldás született.
Megkerestük a település polgármesterét, hogy készítettek-e előzetes környezeti hatástanulmányt a kotrás előtt, és hogy mi alapján döntöttek a kotrás mellett.
Vicsi László közölte, hogy a patakmederbe nagyon sok szemét került az elmúlt években, ami lerakódott, beásódott az iszapba. Ezt a szennyezett iszapot el kellett távolítani, ezt maguk a környezetvédelmi hatóság emberei kérték az önkormányzattól. A rendezést Vicsi szerint kézi erővel nem lehetett volna megoldani, ahhoz pedig, hogy a kotrógép lejuthasson a mederbe, ki kellett vágni néhány fát is.
A polgármester elmondta, hogy csak olyan fát vágtak ki, amin nem fészkelt madár, és csak szükséges és indokolt esetben távolítottak el fákat. A négy kilométeres elerdősült szakaszon így is több ezer fa maradt árnyékkal együtt, ami továbbra is biztosítja az állatoknak az élőhelyet. Hozzátette, hogy japán keserűfű eddig is nőtt a területen, amit évente négyszer kaszáltak, és nem várható, hogy a fák kivágása miatt tovább szaporodna a gyomnövény.
Vicsi elmondása szerint a kotrás során kikerült szemetes iszapot a meder szélére helyezték a kotrógépek, majd pár nap múlva érkezett egy más típusú gép, ami összeszedte és konténerbe helyezte azt. A konténereket elszállították.
A munkákat építőmérnökök, környezetvédelmi, valamint tájvédelmi szakemberek tanácsai alapján összeállított műszaki tervek szerint végezték. Ám a szakértők nevét a polgármester nem akarta felsorolni, mert elmondása szerint előfordult már, hogy egyiküket-másikukat a lakásukon zaklatták.
Vicsi végül leszögezte: véleménye szerint a területet nem érte ökológiai kár, hiszen pont azért kotortatták ki, hogy megszűnjön a szennyezettség, és a szemét ne veszélyeztesse az élővilágot. A kotrásnak köszönhetően az árvíz sem fogja veszélyeztetni a lakosság életét és vagyonát.
Időközben a választásokon új polgármestere lett Pomáznak. Leidinger István lapunknak elmondta, hogy most van az átadás-átvétel, még nem kapta meg a patak terveit, szerződéseit. Ezért egyelőre nincs még képben, hogy mi folyik itt, és miért, hogyan és mennyiért. De az már látja az új polgármester, hogy árvízvédelem szempontjából a település nem lett előrébb. Ennyi pénzből lehetett volna záportározó, munkagép, de a vállalkozó levonulása után csak a kérdések maradtak meg. Leidinger hozzátette: Dukay Igorral felvette a kapcsolatot, hogy szaktanácsot kapjon, hogyan menthető még meg a patak.
(Borítókép: Rostás Bianka / Index)