Ha minden papírra vetett terv megvalósul, a parányi Komárom-Esztergom megyéé lehet az ország egyik legsűrűbb gyorsforgalmiút-hálózata. Furcsán hangzik, de ehhez az M0-s körgyűrű befejezésének elodázása is kellhet, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a tranzitforgalmat a fővárostól távolabb vezetnék el. A nyárra elkészülő új komáromi híd csak egy elem a rendszerben, de önmagában is több százezer ember életét könnyíti meg határon innen és túl.
Első ránézésre Komárom-Esztergom megye egész jó helyet foglal el az ország gyorsforgalmi úthálózati térképén. Az M1-es autópálya ötven kilométeres szakasza szeli át nagyjából középen, kelet-nyugati irányban. A legnagyobb városok (Tatabánya, Tata, Komárom, Oroszlány) bő egyórányi autózással elérhetőek Budapestről. Ha épp nincs lezárás vagy baleset.
Az M1-esre ugyanis hatalmas tranzitforgalom zúdul. Főleg a nyári csúcsszezonban dugul be a kamionok és a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások áradata miatt. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy százezernél is több jármű halad itt át naponta. (Ha egészen pontosan szeretnénk fogalmazni, akkor az egységjármű kifejezést használnánk, de az unalmas szakkifejezésektől inkább megkímélnénk olvasóinkat.)
A tízes évek második felére a burkolat sok helyen tönkrement, emiatt néhol 100 km/órára kellett csökkenteni a tempót. Erről készült egy videónk két éve, ami tökéletesen visszaadja az akkori utazási komfortot.
2018-ban többéves útfelújítási program indult.
Ennek részeként fejlesztik, és várhatóan idén átadják a szárligeti csomópontot a 48-as kilométernél.
Régóta mondják, hogy a 2x2 sáv kevés, bővíteni kell az autópálya kapacitását. A kormányhivatal tavaly augusztusban kiadta az építési engedélyt plusz egy-egy sávra. Az első ütemben a 61-es kilométerig, a vértesszőlősi lehajtóig készülhet el a 2x3 sávos sztráda.
A munka 2021-ben kezdődhet, és 2023-ra végezhetnek. A költségeket egyelőre megtippelni is nehéz lenne.
Azt viszont tudjuk, hogy a megyében megvalósuló másik óriási beruházás 91,2 millió euróba, mostani árfolyamon számolva 30,7 milliárd forintba kerül. Az új komáromi Duna-híd építése a terveknek megfelelően halad, és júniusban átadják a forgalomnak.
A NIF Zrt. kérdésünkre azt írta, hogy a csatlakozó utak a szlovák oldalon elkészültek, a magyar oldalon már csak egy húszméteres szakasz hiányzik. Az átadás után a tranzitforgalom elkerüli majd a várost. A 2011-ben megépült déli elkerülőt 131-esről átkeresztelik 13-asra, és a teherautók nem használhatják a régi útvonalat.
Most pedig kanyarodjunk rá azokra a gyorsforgalmi utakra, amelyek egyelőre csak tervezőasztalon léteznek vagy még ott sem.
Az M0-s körgyűrű nyugati szektorát hegyeken és sűrűn lakott területeken át (vagy alatt) kellene megépíteni, de hiányzik hozzá a politikai akarat. A budai kerületek és az agglomeráció települései rendre egymásnak feszülnek, ha a lehetséges nyomvonalak szóba kerülnek. A környezetvédők egyáltalán nem akarnak autóutat a hegyekben, még akkor sem, ha alagutakon át vezetnék a forgalmat. A téma a közlekedési szakmát is megosztja, így 2018 végén hivatalosan lekerült a napirendről, azóta csak semmitmondó nyilatkozatokat hallunk konkrétumok helyett.
Az M10-es és az M100-as problémáját egy csomagban kell kezelni, legalábbis a pilisi települések nagyon szeretnék, ha ezek az autóutak egyszerre készülnének el. „Zsákszerű M0-snak” is csúfolták, de nem a tranzitforgalmat kellene kiszolgálnia, hanem elsősorban Esztergom kapna minőségi kapcsolatot Budapest és az M1-es felé.
A végére hagytuk azt a tervet, amelynek még számozása sincs, csak dunántúli autópálya-félgyűrűként emlegette a Magyar Nemzet novemberben. Az elképzelés szerint a gyorsforgalmi út Komáromot kötné össze az M1-essel, Székesfehérvárral és Dunaújvárossal, és így a fővárostól körülbelül száz kilométerre tehermentesítené az M0-st. A tervezőt közbeszerzési pályázaton keresik.
(Az információk forrása: NIF Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., Portfolio.hu, Mfor.hu és a Magyar Építők)
Borítókép: Bődey János / Index