Index Vakbarát Hírportál

Most ne legyen beteg, vagy legyen nagyon türelmes

2020. április 7., kedd 10:40 | aznap frissítve

A koronavírus járvány miatt egyik pillanatról a másikra minden átalakult a magyar egészségügyben. A betegek, a kórházi személyzet védelme, és a lélegeztetőgép-kapacitások kihasználása érdekében épületeket ürítettek ki, egész osztályokat telepítettek át, és minden szakterületen meghatározták, milyen ellátást lehet elhalasztani. Műtétek maradnak el, a szülésnél csak egy hozzátartozó lehet bent, de neki kell vinni a védőruhát. Lehet, hogy messzebb kell majd utazni a művesekezelésre, és a fogorvosi ügyeletre is, ahonnan elküldhetik az embert, ha nem sürgős a problémája. Halasztják a HPV-oltások beadását, a népegészségügyi szűréseket, a jóindulatú daganatok vagy a rákmegelőző állapotok kezelését is.

A koronavírus járvány miatt olyan nagy átalakítások zajlanak az egészségügyben, hogy most nem túl jó megbetegedni. Az Index szerkesztőségébe érkezett levelek alapján az ember könnyen két szék közt a pad alá eshet, vagy egyéb meglepetés érheti. Egyik olvasónkat nemrég kontrollra rendelte vissza kezelőorvosa az egyik budapesti klinikára, de mire a beteg odaért, a klinikát üresen találta. Mint megtudta, az intézetet egyik pillanatról a másikra áttelepítették egy másik helyre, hogy meg tudják valósítani a zsilipes beléptetést

Másik olvasónk gyerekeitől kapta el feltehetően a klasszikus influenzát. Gyerekei hamar kikeveredtek belőle, az ő köhögése azonban nem múlt. A mellkasa szúrt, a háziorvos által felírt gyógyszer nem segített. Addigra viszont bevezették a veszélyhelyzetet, és azt mondták neki: csak akkor vizsgálják ki, ha negatív koronavírus tesztje van. El kellett ezért mennie a Szent László kórházba, kockáztatva, hogy megfertőződik, majd az ottani negatív teszt eredményével végül eljutott egy orvosi ügyeletre. Ott az ajtón keresztül közölte vele az ügyeletes orvos, hogy valószínűleg bordaközi idegbecsípődése van, szedjen rá fájdalomcsillapítót. A fájdalom nem múlt, a betegnek végül nem sikerült elérnie, hogy valaki meghallgassa a mellkasát és esetleg csináljon egy röntgent.  

Roham előtt állunk

A járványra való felkészülés gyors és radikális átalakításokat hozott a magyar kórházak és rendelőintézetek életében:

Más országokhoz képest Magyarországon még mindig viszonylag kevés a regisztrált fertőzöttek, alacsony a halottak és a gépi lélegeztetésre szorulók száma. Az átalakítások azért zajlanak, hogy ha nem sikerül ellaposítani azt a bizonyos járványgörbét, azaz egyik pillanatról a másikra megsokszorozódik a fertőzöttek és a kórházi kezelésre szorulók száma, legyen elég lélegeztetőgép és (nem fertőzött) egészségügyi személyzet, aki el tudja látni őket. Éppen ezért fontos szempont az is, hogy minimálisra csökkentsék a fertőzés esélyét orvos és beteg, illetve beteg és beteg között.

A járványnak azonban ez még csak az eleje. A kormányfő pénteken azt mondta: az egészségügyet próbára tevő nagy roham előtt állunk, erre készülünk most föl. 

A lélegeztetőgép határoz meg mindent

Szerencsére a magyar egészségügy még nem tart ott - és ha minden jól megy, nem is fog -, mint Nagy-Britanniában vagy Olaszországban, ahol arról kellett kiadni ajánlást, mi alapján döntsenek életről és halálról az orvosok: milyen szempontokat mérlegelve határozzanak arról, hogy két súlyos beteg közül melyik melyik ne kapjon lélegeztetést? Ez már szinte a hadiorvoslás területe

Most különösen igaz az, ami amúgy békeidőben is fontos lenne: egy sürgősségi osztályon csak annak van esélye időben orvoshoz jutni, aki tényleg komoly bajjal küszködik. De egy hétköznapi beteg honnan tudja megítélni, hogy rosszulléte, fájdalmai milyen súlyosságúak? Ahogy egy szakember fogalmazott az Indexnek:

a nagy átszervezés közben most azért kell majd imádkozni, nehogy több embert veszítsünk el az időben el nem látott betegségek, mint a koronavírus miatt.

A többi országhoz hasonlóan az egészségügy mostani átszervezésének központjában a lélegeztetőgépek, illetve a hozzájuk értő aneszteziológusok és aneszteziológus asszisztensek véges kapacitásai állnak. A hivatalos közlés szerint 2600 lélegeztetőgép van az országban. A feladat az, hogy ezek készenlétben álljanak, ha minden kötél szakad. Jelenleg 17 koronavírusos beteg van lélegeztetőgépen. Sok ez vagy kevés? Egy nagyobb megyei kórházban egy átlagos napon, nem koronavírusos időben is 15-20 beteg van lélegeztetőgépen.

Ha egyre több lélegeztetőgépre lesz szükség, az ezzel párhuzamosan fogja egyre jobban beszűkíteni minden más orvosi szakterület lehetőségeit. A lélegeztetőgép és az aneszteziológus ugyanis a műtőhöz kötődik. Ha koronavírusos betegek foglalják le ezeket, nem lesz ember és gép az egyéb műtétekre. Minden kórházban már most jól el kell különíteni legalább 2 műtőt: az egyiket csak a koronavírusos betegeknek, a másikat a nem fertőzötteknek. Ahol meg tudják tenni, ott 2 vagy 3 műtéti teamnek kellene váltania egymást: a 2 hétig dolgozó csoport mellett otthon kellene várakoznia a 2 hetes biztonsági karanténját töltő személyzetnek. 

Ebben a helyzetben rendkívül ingatag a normál kórházi osztályok működőképessége is. Ahol megjelenik a vírus egy ápolón, egy orvoson vagy egy betegen, azt az osztályt azonnal le kell  zárni.

Miről lehet lemondani?

A március 16-án elrendelt veszélyhelyzet értelmében a kórházaknak el kell halasztani a sürgős szükségben azonnali egészségügyi ellátást nem igénylő beavatkozásokat. A definíció így szól:

Sürgős szükség alatt minden olyan, az egészségi állapotban bekövetkezett változást értenek, amelynél azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerül, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Ez indokolja, hogy mostanra szinte az összes orvosszakmai tagozat elkészítette a Covid-19-járvány idejére szóló új eljárásrendjét. Ebben tulajdonképpen azt írják le: hogyan tudják legjobban megvédeni a betegeket és az orvosokat a fertőzéstől, és milyen ellátásokról lehet lemondani a jelen helyzetben.

Megírtuk például, hogy a traumatológus és kézsebész tagozat azt javasolja: a nem nyílt csonttöréseknél, ízületi töréseknél ne végezzenek műtéteket csavarozással, lemezzel, hanem csak rögzítsék a végtagot, és hagyják akár hibásan összeforrni a csontokat. Így lehet minimalizálni a beteg és az orvos közötti fertőzés veszélyét, kímélni a műtői és lélegeztetőgép-kapacitást. Ezzel felvállalják azt is, hogy ha helyreállító műtétre lesz szükség, azaz a csontvégeket újra el kell fűrészelni és jól összeilleszteni, azt csak a járvány elmúltával tudják elvégezni.  

Hasonló korlátozások, halasztások más területen is érvényesek - derül ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján megjelent frissített eljárásrendekből. 

Szülészet, nőgyógyászat

Nincs könnyű helyzetben az, aki most várja gyermeke születését - de a biztonság mindent felülír. Ahogy a többi osztályon, úgy a szülészeteken is szigorú látogatási tilalom van. Hozzátartozók még rövid időre sem mehetnek be a beteghez, és az osztályok épületének földszintjén sem tartózkodhatnak. A szülészeti osztályokon el kell különíteni egy szülőszobát a fertőzött vagy fertőzésgyanús, egyet pedig a nem fertőzött pácienseknek. A szüléseknél az anyán, az orvoson és a szülésznőn kívül csak egy ember lehet jelen: vagy egy hozzátartozó, vagy egy dúla, akinek komoly védőruházatot kell viselnie. Valószínűleg nemcsak a Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika van abban a helyzetben, hogy azt kénytelen írni Facebook-tájékoztatójában: védőfelszerelést nem tudnak adni az apás szüléshez, mert "a nagyon kevés védőfelszerelést a klinikai dolgozóinak kell adnunk, hogy Önökre vigyázhassunk a járvány ideje  alatt". Pécsre csak FFP3-as maszkban engednék be az apákat, amit ma szinte lehetetlen beszerezni. A fenti az ajánlás, de több magyarországi kórház (Győr, Szentes, Mohács, Székesfehérvár, Siófok, Szigetvár, Kalocsa, Balassagyarmat) ebben az időszakban egyáltalán nem teszi lehetővé az apás szüléseket.  

A szülészeti-nőgyógyászati osztályokra csak a mindenképp indokolt, várhatóan sürgős beavatkozást igénylő betegeket veszik fel. "Koraszülés esetén is csak a klinikailag igazolt esetek felvétele indokolt" - olvasható a szülészeti, nőgyógyászati és asszisztált reprodukciós szakmai tagozat ajánlásában.

A járvány alatt a súlyos egészségkárosodás kockázatával nem járó állapotok műtéteit halasztani kell, a rosszindulatú daganatok és az időkorláthoz kötött beavatkozások, például az abortusz vagy a magzatvízvétel (amniocentézis) a járványügyi általános szabályok betartásával elvégezhető. A terhesosztályon most csak a nemzetközi protokollnak megfelelő rendszerességgel lehet kérni ultrahangvizsgálatot, vagy a magzat  mozgását, méhen belüli állapotát, a méh reakcióit nyomon követő NST-t.

A 24.hu arról írt, hogy korábban felfüggesztették a lombikbébi-kezeléseket is, de ezt Kásler Miklós miniszter felülírta. A tárca álláspontja szerint ugyanis a meddőségi kezelések elhalasztása negatív társadalmi következményekkel járna. 

Sebészet

A sebészeti tagozat ajánlása érthető okokból alapvetően azt tartalmazza, hogy a halasztható műtéteket a járvány végéig szüneteltetni kell. Ide tartoznak a lágyék- és hasfali sérvek, az epehólyagok, a strumák, a tünetmentes proktológiai kórképek, a jóindulatú daganatokat eltávolító vagy a testsúlycsökkentő műtétek. Az akut, közvetlen életveszélyt jelentő és azonnali beavatkozást igénylő műtétek közé sorolják a belső vérzéseket, perforációkat, a bélelzáródást, a szeptikus jellegű kórképeket.

Előjegyzik műtétre az ismert rosszindulatú daganatokat eltávolító operációkat, és az olyan súlyos és maradandó egészségkárosodást okozó betegségeket mint a  gyomorürülési zavar, epepangás (kolesztázis), gyulladásos krónikus bélbetegség (IBD) szeptikus következményei, de

a rákmegelőző állapotok műtéteit halasztják.

A sebészeti szakambulanciákon, járóbeteg intézményekben fel kell függeszteni az emlő- és proktológiai szakrendeléseket, a kontrollvizsgálatokat, az ellátást lehetőleg csak az akut vagy frissen felfedezett kórképek ellátására kell redukálni - olvasható az ajánlásban. 

Bőrgyógyászat

Talán a bőrgyógyászat az egyik olyan terület, ahol a leghatékonyabban lehet online orvoslást végezni. Nem véletlenül javasolja a szakmai tagozat is a teledermatológiai ellátás kiszélesítését. Különösen a már kezelés alatt álló betegek esetén lehet jó megoldás, hogy fényképet küldenek állapotuk változásáról, és az orvos ez alapján javasol kezelést, vagy ír fel e-receptet. A szakrendeléseken személyesen csak a következő esetekben javasol most vizsgálatot a szakmai tagozat: akut gyulladásos és allergiás eredetű bőrbetegségek, akut bakteriális eredetű bőrbetegségek, akut exanthematicus vírusos eredetű bőrbetegségek (kiütéses hastífusz), nemi betegségek,  rosszindulatú bőrbetegségek és daganatok, minden olyan bőrbetegség amely a beteg súlyos állapotát okozza, súlyos szövődményes lágyrészinfekciók, rendszeres gondozás alatt álló, immunszupprimált autoimmun betegek. 

Fogászat

A fogorvosok fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Maga a szakmai tagozat ajánlása is azt tartalmazza, hogy "a fogorvosi szolgálatok sorra zárnak be mivel nem tudnak hozzájutni megfelelő védőeszközökhöz és fertőtlenítő szerekhez, így a betegellátás biztonsága nem hogy sérül, de leginkább nincs". Mivel a fogászatok nagy része bezárt, a nem sürgős esetek elmaradtak a néhány működő fogászati sürgősségi centrumra viszonyt nagy terhelés hárul. Akinek valóban sürgősségi ellátásra van szüksége azoknak sokat kell utaznia az ellátásért. A szakmai tagozat azt javasolja, hogy minden megyében hatóságilag jelöljenek ki egy vagy két állami önkormányzati tulajdonban lévő rendelőt a megye lakosságának, ahol megfelelő körülmények között tudnak egymástól megfelelő távolságban várakozni a betegek, a személyzetnek pedig van elegendő védőfelszerelés és fertőtlenítőszer.

A betegeket itt is szigorú előszűrés alá kell vetni. Ha valakiről kiderül, hogy halasztható problémával érkezett, a beteg "megnyugtatása után türelmét kérve meg kell kérni, hogy panaszával a veszélyhelyzet megszűnte után keresse fel ismételten a rendelőt". Az ajnlásban szerepel, mi számít veszélyhelyzet esetén is sürgős és ellátandó fogászati problémának. Néhány példa: a fogak friss baleseti sérülései, a fogból kiinduló gyulladások, fogmeder gyulladás, szájüregen belüli tályog megnyitása, légzést akadályozó idegentest eltávolítása, állkapocs ficam visszahelyezése, bármilyen eredetű szájüregi vagy szájüreg környéki vérzéscsillapítás.

Daganatos betegek, onkológiai ellátás

Az onkológiai betegeknél valóban életek múlhatnak az időben megkezdett vagy az előírt rend szerint folytatott kezeléseken. Az új eljárásrend szerint a folyamatban lévő illetve újonnan diagnosztizált rosszindulatú daganatos betegek komplex műtéti, sugárterápiás és gyógyszeres onkológiai kezelését a veszélyhelyzet idején is el kell végezni. Továbbra is elsőbbséget élvez a rákbetegség alapos gyanújának kivizsgálása. A terápiás terv felállításához szükséges a mielőbbi pontos diagnózis, amihez el kell végezni a szövettani-, laboratóriumi-, és képalkotó vizsgálatokat. Az ajánlás szerint veszélyhelyzet idején ahol lehet csökkenteni kell az orvos-beteg találkozókat. Ha lehet, a beteg online küldje el az orvosnak a leleteit, és lehetőség szerint virtuális onkoteamek is működjenek.  

Mi az, ami halasztható? A szakmai kollégium ajánlása szerint a járvány utáni időre halasztják a serdülő lányok HPV-oltását, később tartják meg a panasz és tünetmentes emberek népegészségügyi szűrését (mammográfia, méhnyakrák-, vastagbélrák, tüdőszűrés egyéb). Halaszthatónak ítélik az életet nem veszélyeztető jóindulatú daganatok vagy rákmegelőző állapotok kezelését (például emlő fibroadenoma, struma nodosa, endometriózis), és a gyógyult betegek helyreállító műtéteit, például az emlőrekonstrukciós műtétet vagy a sztómazárást. Az ajánlás szerint amennyiben az egészségügyi erőforrások a veszélyhelyzet súlyosbodásával párhuzamosan tovább csökkennek, prioritásokat kell felállítani a relatív onkológiai sürgősség függvényében a veszélyhelyzet ideje alatt. 

Vesebetegek dialízise

"Az új koronavírus okozta fertőzés súlyos egészségügyi kockázatot jelent több mint 6000, jellemzően idős, gyakran krónikus társult betegségekkel élő dializált vesebetegre"  - olvasható az egészségügyi szakmai kollégium nefrológiai és dialízis tagozata által kidolgozott eljárásrendben. A tagozat a járvány kezdeti szakaszában azt javasolja, hogy a folyamatos kezeléseket végző dialízis állomások területére sem koronavírusos fertőzött, sem fertőzésgyanús személy ne léphessen be.

A járvány második fázisában, amikor már nagyobb, de még nem tömeges a megbetegedések száma (itt tartunk most), a tagozat a megyei kórházakban, illetve a kijelölt járványkórházakban javasolja összepontosítani a fertőzött és fertőzés gyanús személyek dialízis kezeléseit.

Ezekbe a kórházakba lehet telepíteni a mobil dialízis egységeket, és a hozzájuk tartozó személyzetet. Ha átlépünk a tömeges fertpzések szakaszába, akkor a tagozat régiónként javasol egy olyan dialízis állomás működtetését, ahol kizárólag a fertőzött vagy fertőzésgyanús embereket kezelik. Ezek a centrumok ebben az esetben már 3 vagy 4 műszakban működnek. Mindez azt is jelenti, hogy azokat a nem fertőzött betegeket, akiket eddig ezekben a régiós központnak kijelölt kórházban kezeltek, ezután másik helyre kell irányítani. Lehetséges köztes megoldás lehet ideiglenes művese-állomások felállítása is mobil egységekkel.  

(Borítókép: Sorban állók a Honvédkórház előtt 2020. március 16-án. A koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel a kórházban kizárólag az elővizsgálati ponton történő áthaladást követően lehet igénybe venni minden járó- és fekvőbeteg ellátást. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Rovatok