Felkarolta Kozma Ákos ombudsman a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezését, és hivatalból vizsgálatot indított a magyar büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának, illetve a fogvatartottakra és őreikre fenyegető járványveszély felmérésére.
A Magyar Helsinki Bizottság április 3-án fordult Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok biztosához, akit a civil jogvédők arra kértek,
éljen jogalkotás-kezdeményezési jogával a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának csökkentése érdekében.
A Helsinki Bizottság fontosnak tartotta azt is, hogy az ombudsman vizsgálja ki, a speciális járványügyi intézkedések nyomán mennyiben érvényesülnek az elítéltek és a büntetés-végrehajtási dolgozók alapjogai.
A biztos hétfőn küldött – a jogvédő szervezet honlapján ismertetett - válaszlevelében leszögezte, osztja a civil jogvédők aggodalmát
miszerint a koronavírus-fertőzés megjelenése, esetleges terjedése a büntetés-végrehajtási intézetek zárt közösségében rendkívül nagy kockázatot jelenthet mind a fogvatartottakra, mind az ott dolgozó személyi állományra és hozzátartozóikra nézve.
Ezért hivatalból elrendelte az intézetek vizsgálatát, és a járványellenes intézkedésekről szóló kérdéseivel már megkereste
A következő lépésekről az ombudsman a beérkező válaszok fényében dönt.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözölte az ombudsmani vizsgálatot, de észrevételezte, hogy a biztos válaszlevelében nem tesz említést arról, vajon kezdeményezi-e, hogy a járvány idejére csökkentsék a börtönnépességet.
A koronavírus-járvány jellemző gócpontjai az idősotthonok mellett a zsúfolt, rossz higiéniai körülményekkel bíró büntetés-végrehajtási intézetek, a WHO is potenciális járványügyi gócpontokként azonosította a börtönöket. Ezért több országban a kormányok az enyhe ítéletüket töltő, vagy előzetes letartóztatásban lévő foglyok ideiglenes elengedésével próbálták csökkenteni a börtönzsúfoltságot.
(Borítókép: Börtönőr a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben. Fotó: AJpek Orsi / Index)