Hétfőtől ugyan részben újraindult a normál egészségügyi ellátás, de egyelőre senki ne számítson a járvány előtti helyzetre: minden szakember azt javasolja, hogy a páciensek előbb telefonon érdeklődjenek. Az orvosok továbbra is csak az igazán indokolt eseteket tudják személyesen megvizsgálni. Sok ellátást csak negatív koronavírusteszt birtokában szabad elvégezni, de az még az orvosok körében is bizonytalanságot okoz, hogy hogyan tud időben elkészülni ennyi teszt. Két budapesti rendelőintézet igazgatója is azt mondta: az ellátás újraindításához sok védőeszközre lenne szükség, de ők a hírekben szereplő szállítmányokból nem láttak semmit. A magánklinikák is készen állnak, ők a tesztelést is maguk végeznék.
Hétfőn sokan jöttek olyanok, akik nem olvasták végig az újságcikkeket, nem tudták, hogy továbbra is a telefonos konzultáció az elsődleges
- ezt mondta az Indexnek az egyik budapesti kerület szakrendelőjének vezetője, miután hétfőtől hivatalosan újraindult az orvosi ellátások egy része az országban. A rendelő igazgatójának elmondása szerint sokan érkeztek régi beutalóval fizikoterápiára vagy fogászatra, de ezek már nem érvényesek.
A fizikoterápián például azért sem, mert aki 6-8 hete kapott beutalót, annak most már úgyis másfajta kezelésre lesz szüksége. A korábbi időpontokat lenullázták, és újakat adnak ki.
Hétfőtől lépésről lépésre elkezdték újraindítani az életet Magyarországon. Ennek egyik első állomása a normál egészségügyi ellátás fokozatos visszaállítása. Március közepétől szinte mindent a koronavírus járvány elleni védekezésnek rendeltek alá. A szakrendelőkben, magánorvosoknál leálltak a vizsgálatok, csak a sürgős eseteket fogadták, a kórházakban több ezer ágyat kellett szabaddá tenni. Hacsak nem volt súlyos betegsége valakinek, feltehetően esze ágában sem volt az elmúlt hetekben orvoshoz menni.
Ebben a helyzetben az emberek egy része érdekes tapasztalatra tehetett szert: vannak olyan panaszok, amelyek bizony maguktól is elmúlnak, nem kell hozzá orvos és gyógyszer. Tömegek lehetnek viszont most úgy, hogy félbeszakadt a kezelésük, nem gyógyultak meg vagy még súlyosbodott is az állapotuk.
Mint ebben a cikkünkben részletesen megírtuk: Kásler Miklós miniszter az egészségügy újraindítását is egy április 30-i körlevélben rendelte el, amit a kórházak és szakrendelők vezetői vagy a háromnapos hosszú hétvége előestéjén, vagy május elsején, azaz a munkaszüneti napon olvashattak. A rendelkezések értelmében május 4-től már nemcsak a sürgős, azonnali ellátást igénylő beavatkozások elvégzése engedélyezett, hanem szigorú higiénés szabályok betartása mellett újraindulhatott a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, a védőnői ellátás, a fogászati alapellátás, a járóbeteg szakellátás, ideértve a diagnosztikai ellátásokat és a fogászati szakellátást is, az egynapos ellátások, a fekvőbeteg szakellátásból a rehabilitáció és a transzplantációs beavatkozások és a magánellátások.
Arról egyelőre szó sincs, hogy minden ugyanúgy működne az egészségügyben mint a járvány kitörése előtt. "A járványnak nincs vége, most is ugyanúgy védelemre szorulnak a betegek és az orvosok" - hívta fel a figyelmet az Index kérdésére az egyik budapesti járóbeteg szakrendelő vezetője. Az új rendelkezések értelmében ezért a betegnek mindenhol telefonon kell időpontot kérnie.
A telefonos kikérdezésen kiderül, szükség van-e egyáltalán arra, hogy orvos lássa a beteget, vagy megoldható a probléma gyógyszerfelírással, távkonzultációval. Ha a beteg orvos elé kerül, előtte meg kell mérni a testhőmérsékletét. Az is fontos előírás, hogy a betegeknek a váróban 1,5 méteres távolságot kell tartaniuk egymástól, és óránként maximum 4 beteg vizsgálata engedélyezett.
Egy kisebb és egy nagyobb forgalmú fővárosi háziorvosi rendelő tapasztalatai alapján nőtt a betegellátások száma a hét első napján. A tájékozottabb, gazdagabb körzetben gyorsan a korlátozások előtti számra ugrott a naplósorszám (ez mutatja azt, hogy hány beteget láttak el a rendelés alatt), sőt még meg is haladta azt. A kisebb körzetben, ahol több idős ember él, és inkább szájhagyomány útján terjednek a hírek, még nem indult be annyira a forgalom, de érezhetően nőtt.
A betegek nagy része még mindig nem nagyon akar személyesen bemenni a rendelőbe, ezért teli váróteremre, nagy sorbanállásra egyelőre nem számítanak a háziorvosok. A páciensek nagy része még inkább telefonon és interneten intézi, amit lehet (például a betegszabadságot), vagy az ajtónál veszi át a receptet. Kivizsgálásra még kevesen mentek be, de nőtt az időpont- és a beutalókérések száma hétfőn, és ez várhatóan tovább fog emelkedni.
A rendelőkben nem tartanak attól, hogy a nagyobb forgalommal veszélyesebb lesz a munkájuk. A jelenlegi protokoll szerint olyan beteget nem fogadhatnak háziorvosi rendelőben, akinek koronavírusos tünetei vannak. Lázat kell mérni, folyamatos fertőtlenítést kell végezni. A háziorvosok azt javasolják, hogy ha valaki szakrendelésre akar menni, akkor először telefonon beszélje meg a szakorvossal a dolgot. Ha az úgy dönt, hogy személyes vizsgálatra lesz szükség, csak utána menjenek a háziorvosi rendelőbe beutalóért.
"Az elmúlt hetekben sem álltunk le teljesen. A sürgős vizsgálatokat elvégeztük, de a betegforgalmunk március 16. után körülbelül a hatodára-hetedére esett vissza. Most a korábbi forgalmunk egyharmadát tapasztaljuk" - mondta az Indexnek az egyik budai önkormányzati szakrendelő igazgatója. Bár a szakrendelő honlapján már megjelentek a rendelések újraindításának időpontjai, az alapelv most még az, hogy előbb telefonon kell egyeztetni a szakorvossal.
Az ellátások újraindulásánál számítanak a 65 év fölötti orvosokra is, természetesen csak azokéra, akik egészségi állapotuk, esetleges alapbetegségük miatt nem veszélyeztetettek. Az idősebb orvosokról eddig sem mondtak le: ők telefonon, e-mailen segítettek konzultációkkal, leletezéssel. Egy másik budapesti rendelőintézet igazgatója úgy saccolta, hogy korábbi betegszámuk kétharmadát látják el, de közülük csak 20-30 százalék jelenik meg személyesen náluk.
Ő és az előbb idézett budai intézetigazgató is egybehangzóan azt mondták: az újraindulás fontos feltétele lenne, hogy orvosaik rendes védőfelszerelést kapjanak, de ebből továbbra is elég nagy hiány van. "Látom a tévében és olvasom az újságban, hogy újabb hatalmas szállítmány érkezett maszkból és védőfelszerelésből, de én ezekből egyet sem láttam. Ha a polgármesterünk nem lenne észnél, elég nagy bajban lennénk" - mondta az Indexnek az igazgató. A másik vezető is arra panaszkodott, hogy náluk is kevés a védőfelszerelés, miközben a kerületi háziorvosok is tőlük próbálnak meg maszkokhoz és más eszközökhöz jutni.
A szakrendelőkben a forgalmat egyelőre alaposan visszatarthatja az a rendelkezés, amely szerint több ellátás előtt a betegnek kötelező lesz koronavírus kimutatására alkalmas orr- és torokváladék tesztet (PCR) bemutatnia. A szakmában ez egyelőre komoly tanácstalanságot okoz. A dolognak az a része érthető, hogy bizonyos vizsgálatokon a beteg és az orvos nagyon közel kerül egymáshoz, fokozott a fertőződés veszélye. Ilyen magas kockázatúnak minősített ellátásnak minősül például a fül-orr-gégészeti, a fogászati vizsgálat, az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozás, vagy a gépi lélegeztetés.
A szakmában azonban azt kevéssé értik, miért kellene egy hasi ultrahang elvégzése előtt is PCR-tesztet végezni, miközben a szívultrahangnál ez nem előírás. Egy orvos kérdésünkre azt mondta: feltehetően minden szakmai kollégium összeírta, melyek a leginkább fertőzésveszélyes beavatkozások, és a radiológiai szakmai kollégium érthető okokból az ultrahang elvégzését találta a leginkább kockázatosnak ahhoz képest, amikor képernyők előtt ülve végeznek távleletezést.
Az általunk megkérdezett állami- és privát rendelők vezetői több kétségüket is megfogalmazták a tesztekkel kapcsolatban. A magánpraxisban dolgozó orvosok közül többen is azt hangsúlyozták az Indexnek, hogy a kormányzat részéről előírt és egyébként 30-60 ezer forintba kerülő PCR tesztek igénye messze meghaladja az elérhető kapacitásokat. De ami ennél is nagyobb baj, hogy az orvosok teszteléséről egy szó sem esett a kiküldött levelekben, említette meg egyik nyilatkozónk.
Az egyik szakrendelő igazgatója azt mondta: a teszteket a tíz hivatalosan akkreditált laborban lehet csak elvégezni, a jelen kapacitások mellett viszont így egy beteg 3-4 nap elteltével kapná csak meg a PCR-teszt eredményét. Vajon mennyire védi az orvost egy 3 nappal korábbi állapotot mutató PCR-teszt? - tette fel a kérdést az intézményvezető. Az Indexnek több orvos is azt mondta, szerintük a PCR teszteket azért is tették kötelezővé, mert ezzel több lesz a tesztelés, a nyilvántartott beteg, amivel pedig az országos halálozási arány is csökken.
A magánklinikák láthatóan abba az irányba mozdulnak, hogy ők maguk végzik el a tesztelést. "Most már nem kell figyelembe vennünk, hogy egy beavatkozás sürgős vagy halasztható-e" - mondta az Indexnek az egyik legfontosabb változást a Rózsakert Medical Center orvos igazgatója. A Rózsakert Medical Centerben júniustól PCR-tesztet is végeznek, az eredmény viszonylag gyorsan, 28-48 órán belül megvan, így utána már el is tudják végezni a szükséges beavatkozásokat. A klinikán nem dolgoznak gyorsteszttel, amit Csermely azzal indokol, hogy a friss fertőzést a gyorsteszt később jelzi ki, mint a PCR.
Azzal, hogy június elsejétől már szűrővizsgálatokat is végezhetnek, Csermely szerint gyakorlatilag nem lesz olyan terület, amit ne csinálhatnának. Az orvosigazgató egyébként arra számít, hogy a forgalom megnövekedésével együtt nő majd a veszélye a fertőzésnek, éppen ezért náluk nagyon szigorúak az óvintézkedések, Csermely elmondása szerint még a kormányzati ajánlásokat is túlteljesítik. A dolgozóknak és a betegeknek is kötelező a maszk és a kesztyű, a betegeket előzetesen kikérdezik - mondta példaként, hozzátéve, hogy ilyen szigorú intézkedések mellett nagyobb biztonságban vannak az ott tartózkodó emberek, mint egy közértben. A legveszélyesebb ellátási terület szerinte mindenhol a fogászat, éppen ezért ott a legszigorúbbak az óvintézkedések.
Hasonló a helyzet két másik magánklinikán is. A pécsi Da Vinci Magánklinikán a teljes ellátási spektrumot újraindíthatják, a jövő héttől a sebészeti fekvőbeteg ellátás fokozatosan elindulását tervezik, mondta az Indexnek Masszi György orvosigazgató. A magánklinikán PCR koronavírus teszt is elérhető lesz, de Masszi úgy látja: az előírt védekezés lassítani fogja a gyógyítást a magánegészségügyben is.
A Dr. Rose Magánkórház eddig is végzett tesztelést az akut műtétek előtt, hétfőtől minden előírt esetben készül az akut fertőzés jelenlétét vizsgáló PCR-vizsgálat, illetve ellenanyag teszt is, amivel azt állapítják meg, hogy a páciens átesett-e a fertőzésen - nyilatkozta az Indexnek Papik Kornél ügyvezető igazgató. A klinika a dolgozóit is ugyanezzel az eljárással szűri. A jövő héten a műtők már teljes kapacitással üzemelnek, de a következő időszakban még elsősorban a kisebb kockázatú beavatkozásokra fókuszálnak, a veszélyesebb műtétekkel megvárják a kedvezőbb járványügyi helyzetet.
Járvány idején különösen veszélyeztetettnek számítanak a fogorvosok, mivel az általuk használt vízhűtéses, turbinás fogászati gépek aeroszolt képeznek, amely hosszú ideig ott marad a rendelő levegőjében, és kedvez a vírusok terjedésének. "Az elmúlt hetekben azt éreztem etikusnak, hogy a hétköznapi, és a bevételem nagy részét hozó kezeléseket beszüntetem, de tartom a kapcsolatot a betegeimmel, és csak a legsürgősebb eseteket látom el" - mondta az Indexnek egy Budapesten dolgozó fogorvos. Ugyan minden védőfelszerelése megvan, az orvos eddig sem magát féltette a megfertőződéstől:
Az én felelősségem abban van, hogy én ne legyek tünetmentes fertőzött, aki aztán továbbadom a vírust egy idősebb, rizikócsoportba tartozó betegemnek.
Az orvos azt mondta: folyamatosan tanulmányozza a szakmai ajánlásokat, a fogászati orvosi fórumokat. Utolsó információja az volt, hogy kell PCR-tesztet végeztetni az aeroszolképződéssel járó beavatkozások előtt, már csak azért is, mert a WHO is ezt ajánlja. Szakmai fórumokon közben arról folyik a párbeszéd, hogy a fúrók vízhűtését kikapcsolva és alacsonyabb fordulatszámot használva bizonyos fogászati eljárások kisebb kockázattal végezhetők el. A fogorvos egyelőre azt javasolja, hogy mindenki telefonon érdeklődjön saját orvosánál. "Akinek elkezdett kicsit szuvasodni a foga, vagy most akar fogkőleszedést csináltatni, az még nyugodtan várhat vele. Ezt a legtöbb helyen nem is fogják vállalni, csak lassú újraindulásra lehet számítani".
A Népszava kedden arról írt, hogy a fogászatra vonatkozó szakmai ajánlás valamelyest enyhült. A pácienseknek továbbra is telefonon kell kérniük időpontot, a vizsgálat előtt kockázatfelmérésen kell részt venniük, a váróban legalább másfél méteres távolságban várakozhatnak, a vizsgálat előtt pedig egy percig fertőtlenítő oldattal kell öblögetniük. PCR-tesztet csak akkor kell bemutatniuk, ha a kockázatfelmérés szerint alapos a gyanú arra, hogy fertőzöttek.
Ezt erősítette meg az operatív törzs tájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos is. Ő azt mondta: kizárólag akkor szükséges tesztet végeztetni, ha felmerül a gyanú, hogy egy pozitív fertőzött személyről van szó. Gyanús esetben a sürgősségi ellátáson kívül egyéb beavatkozás nem történik, a fogorvos a beteget a háziorvoshoz irányítja, később pedig a háziorvos gondoskodik majd arról, hogy a laboratóriumi vizsgálatot elvégezzék.
Több orvos is külön kiemelte, hogy az elmúlt hetekben nagy előrelépéseket tett a hazai egészségügy, amelyeket jó lenne a járvány utáni időre is megtartani. "A szükséghelyzetben születtek nagyon jó jogszabályok, amelyek tehermentesítik a rendelőket és az orvosokat" - mondta az egyik szakrendelő vezetője. Fontos előrelépés, hogy csak egy recept felírásáért már nem kell elmenni az orvoshoz, és az idősek védelme érdekében lehetővé tették, hogy bárki kiválthassa hozzátartozója, barátja, ismerőse gyógyszereit. Ehhez elég igazolnia saját személyazonosságát, és bemondania a beteg taj-számát.
Magyarországon eddig nem volt leírva az sem, hogy az orvos távolból is diagnosztizálhat, mondott egy másik fontos változást forrásunk. Most egy influenzaszerű megbetegedésnél elegendő, ha az orvos azt mondja telefonon a betegnek, hogy maradjon otthon. Nagyon jó, hogy a táppénzes papírt sem kötelező kézzel átvenni, el lehet küldeni fénymásolva vagy szkennelve is. A bőrgyógyászok elküldött fotók alapján is tudnak diagnosztizálni egyszerűbb kórképeket, említett egy másik példát az intézetigazgató. Ehhez még pontosítani kell a protokollokat, és olyan informatikai rendszerre is szükség van, amely a képfájlokat hosszú ideig tudja tárolni a beteg aktáihoz csatolva. A járvány az idősebbek okoseszköz-használatát is fejlesztette, mondta egy másik orvos, így a későbbiekben lehet építeni erre is a távdiagnosztikai eszközök fejlesztésénél.
(Borítókép: A budapesti Fiumei úti Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet bejáratánál ellátásért sorban álló betegek 2020. április 27-én. Fotó: Bődey János / Index)