Ahhoz képest, hogy két hónapja még zsarolásnak minősítette az Emberi Erőforrás Minisztériuma a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyik nyilatkozatát, meglepőnek tűnhet, hogy a szervezet elnökét külön is fogadta Pintér Sándor, hogy a koronavírus tanulságait is figyelembe véve tájékozódjon az egészségügyi rendszer átalakításának lehetőségeiről. A belügyminisztérium láthatóan újult lendülettel kezd a feladatba, ami azt az érzetet is keltheti, hogy Pintér ezen a területen hátrébb szoríthatja az Emmi élén álló Kásler Miklóst.
A helyzetet ismerők szerint azonban ez leegyszerűsítés volna, hiszen az Emmi is felállított munkacsoportokat, nincs szó arról, hogy Pintér megkapta volna az egészségügyet. Igaz, a járvány idejére – a Népszava értesülése szerint Pintér javaslatára - bevezetett kórházparancsnoki rendszer erősítheti ezt a sejtést.
A MOK elnökét mindenesetre Kovács Zoltán vagy Rétvári Bence „politikai kiszólásai” ellenére sem lepte meg, hogy Pintér tőle is érdeklődött.
Mi mindig is elvonatkoztattunk kormányzat politikai kommunikációnak egyes részeitől, amelyek nem voltak MOK-barátnak nevezhetők. Ezek azonban nem is voltak rendszeresek, mi nem is vettük fel a kesztyűt, hiszen határozottan politikamentesen dolgozunk"
– mondta Kincses Gyula. A MOK elnöke szerint az Emmivel és az operatív törzzsel is – amelynek vezetője a belügyminiszter – „folyamatosan jó az együttműködés szakmai vonalon”.
„Mi rendszeresen elküldtük szakmai észrevételeinket az operatív törzsnek, ezekre válaszok is jöttek, esetenként meg is lettek fogadva” - mondta a MOK elnöke, hangsúlyozva, hogy Pintér megkeresése nem tárgyalás volt, inkább több, pragmatikus, négyszemközti megbeszélés, egy olyan sorozatban, amelyben a belügyminiszter az egészségügyben több képviselőjénél érdeklődött. Ezek egyike a MOK.
„Pintér elmondása szerint a járványhelyzet megmutatta, hogy a magyar egészségügy reakcióképessége kiélezett helyzetekben korlátozott. Ez érthető is, hiszen a rendszer talán az ötvenes években, a gyermekbénulás idején nézett szembe hasonló kihívással.”
„Pintér a különböző szakértőkkel szakmai csoportokkal tárgyalva azt vizsgálja hogyan lehet egy olyan ellátórendszert kialakítani, amely egyszerre képes békeidőben hatékony minőségi ellátást nyújtani és elég rugalmas ahhoz, hogy újabb járványhelyzet esetén megfelelően reagáljon.”
A belügyminiszter arról érdeklődött a MOK elnökénél, hogy „a járvány után ugyanoda kell-e visszatérni ahol voltunk, vagy más szervezetű ellátórendszerre kell áttérni, amely egyrészt garantálja az igazságos hozzáférést, másrészt jól reagál a hirtelen helyzetre.”
A beszélgetéseken Pintér nem beszélt saját elképzeléseiről, így arról nem volt szó, mi lehet a későbbiekben a kórházparancsnokok intézményével.
Volt viszont szó a hálapénzről és arról, hogy a MOK szerint hogyan lehet a fenti célokhoz átalakítani az ellátórendszert.
„Pintér érti, hogy a kettő összefügg. A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.”
A MOK álláspontja határozott: az egészségügy megújítása nem lehetséges a tisztességes bérek megadása nélkül, de a bérrendezés csak egyik előfeltétele annak, hogy jól működő rendszert alakítsunk ki – mondta Kincses. A MOK elnöke szerint a hálapénz felszámolását is magába foglaló átalakításhoz egyéb, szervezeti transzparenciát biztosító megoldás is kell. Többek között az, hogy a várólisták átláthatók és megkerülhetetlenek legyenek. „Ne az vezesse a listát, aki operál” - mondott egy példát Kincses, aki szerint fontos, hogy ha a feltételek teljesülnek, azaz, „ha van tisztességes bér, átlátható szakmai szabályok, nyilvánosan vezetett, nem megkerülhető várólisták, és a hiányok érdemi csökkentése megvalósult, akkor be kell tiltani a hálapénzt.”
A betiltás azt is jelenti, hogy mindkét oldal büntethető lenne, hiszen az etikai kódex csak az orvosra vonatkozik, a betegre nem adható szankció, márpedig ez is kell a hálapénz visszaszorításához.
Kincses szerint a globális koronavírus-járvány hasznos lökést is adhat az egészségügy átalakításának. „Tanulni lehet a történtekből, és a tanulság békeidőben is hasznosítható” - mondta Kincses. Az már most látható, hogy a telemedicina – a távolról, telefonon, vagy interneten keresztüli diagnózis – rendszere felélénkült. A későbbiekben is aktívabban kell használni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT). Elsősorban a gyógyszerek felírásánál ez sokkal általánosabb gyakorlat lehet, mint a vírus előtt volt.