A koronavírus okozta gazdasági válság enyhítése világszerte tovább növeli a már eddig is fenyegetően magas államadósságot. Ahhoz, hogy kezelhető legyen ez az adósság, a pénzrendszer átalakítására van szükség, ami néhány éve el is kezdődött. Fontos, hogy a pénzrendszer fejlesztése átlátható módon, a közérdek mentén történjen.

A legnevesebb hitelminősítők (S&P, Moody's, Fitch) nélkül nincsen komoly kötvénykibocsátás. Mindig akkor izgalmasak ezek a ratingcégek, amikor „helyzet” van, vagyis bizonytalanabbá válik a világ. A koronavírus nyomán megint felértékelődhet a szerepük. A hitelminősítés a világ legunalmasabb szakmájának tűnik, pedig valójában nagyon finom játékok vannak ebben a világban is.

Az eddigi állás szerint a kelet-európai országok jobban jönnek ki a koronavírus-járvány első hullámából, mint a sok tekintetben fejlettebb nyugati államok. Igaz ez a fertőzések és a halálozások számára is. Mi lehet a titok? A cinikus válasz szerint errefelé az emberek pontosan tisztában vannak vele, hogy mindenféle pandémia nélkül is borzalmas állapotban van az egészségügy, és mindent megtesznek azért, hogy a túlélésük ne a kórházak teljesítőképességén múljon. De csak a fegyelmezettségen és az időben bevezetett korlátozó intézkedéseken múlt? Vagy a helyzeti és időbeli előnyünk volt a kulcs az először lerohant nyugat-európai államokhoz képest? És ez a trend vajon a jövőben is készpénznek vehető?

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 3678 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma – írja a kormányzati koronavírus-oldal. Elhunyt újabb három idős krónikus beteg, ezzel 476 főre emelkedett az elhunytak száma, 1587-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból.